Film Színház Muzsika, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-17 / 20. szám

TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ Táncdalfesztivál 1969 Paudits Béla másodéves a főiskolán, a meghallgatáson egy Tóm Jones számot énekelt — Balázs Eszter főfoglalkozása: csecsemő­gondozás Vogt Károly színészvizsgája a Rómeó lesz — Várday Zoltán ugyancsak másodéves és színészetből a m. Richárddal vizsgázik majd Várai Judit és Ági még érettségi előtt állnak, de ahogy olvasóink is látják, már csak ikerségük miatt is sikert remélhetnek (Kotnyek Antal felv.) Az előzetes műsortervet nézve úgy látszik, az idei nyár is a táncdalfesztivál jegyében telik majd el. Az 1969-es évi fesztiválról Bánki Lászlót, a tele­vízió könnyűzenei rovatvezetőjét kérdezzük. — Amikor négy esztendővel ezelőtt felmerült az első táncdalfesztivál gondolata, egyetlen célunk az volt, hogy visszahódítsuk a külföldi tánczenétől a magyar közönséget. Az azóta slágerré lett számok, a közönségtől beérkezett szavazatok és a sajtó kon­centrált érdeklődése (bírálata és dicsérete) azt bi­zonyítja, hogy ezen túlmenően is sikerült egy érde­kes nyári társasjátékot, jó szórakozást létrehoznunk. — Mennyiben különbözik az idei táncdalfesztivál célja a megelőzőkétől? — Elsősorban azt említeném, hogy ez alkalommal megkíséreljük felemelni a mércét. Annak következ­tében ugyanis, hogy a magyar könnyű műfaj kere­sett árucikk lett, még rangos zeneszerzőink is haj­lamosak, hogy engedményeket tegyenek a banali­tásnak. A tánczene divatcikk! Fölösleges a művésze­­■ tek közt keresni a helyét, talán leginkább még az iparművészettel rokon. S ha a táncdalfesztivált va­lamiféle „mintavásárnak” tekintjük — mi ebben az évben azt szeretnénk, ha „áruink” az igényesebb vevőket is kielégítenék ... — Minden eddigi évvel szemben, ez idén a pálya­­műveket jeligével kellett a szerzőknek beküldeniük. Mi ennek a magyarázata? — A Szerzői Jogvédő Hivatal kívánsága volt ez, hogy így is elősegítsük a verseny tisztaságát, a játé­kosságot. — Hogy fogadták a jeligét az ismert táncdalszer­zők? — Legtöbbjük belement a játékba; akadtak kö­zöttük olyanok is, akik — minthogy jól ismerjük a kézírásukat — mással íratták le a kottát. Ezzel mintegy próbára teszik önmagukat. Voltak azonban olyanok, akik éppen a jeligétől félve, távolmarad­tak, noha az előző évekkel szemben, amikor egy­­egy zeneszerző csupán két művel pályázhatott, most korlátlan a beküldendő dalok száma. — Hány beérkezett mű közül választották ki a fesztivál hatvan dalát? — Ezerhatszázhét pályamű érkezett be,^ s csak érdekességként említem meg, hogy az első feszti­válra mindössze négyszázötvenhét dalt küldtek. — Hogyan válogattak? — Az ezerhatszázhét műből a sanzon- és táncdal­­bizottság kiválasztott ötszázat, ezek közül azután egy tíztagú zsűri tovább válogatva kijelölte a hat­van fesztiváldalt. — Ügy halljuk, ebben az esztendőben a július 19-én induló elődöntő nyilvános adásának helye nem a Madách Színház, hanem az Erkel Színház lesz. Mi a változtatás oka? — Jól hangzanék, ha azt mondanám: az érdek­lődésre való tekintettel döntöttünk így, de ez nem lenne igaz. Bevallom hát őszintén: terhére váltunk már a Madách Színháznak . .. — Lesz-e a fesztivál lebonyolításában változás? — Kísérletezünk valamiféle formai újítással. A zsűrit például visszahelyezzük a nézőtérre, de hogy döntésüket a közönség ne befolyásolhassa: a szá­mok ismétlését megtiltjuk. A szavazás egyébként ugyanolyan módszerrel történik majd, mint eddig. — Kik lesznek a fesztivál énekesei? — Az ismertek közül jóformán mindenki, talán csak az Illés zenekart és az Omega együttest nélkü­lözzük majd. Ezenkívül: számos ismeretlen, közöt­tük a színművészeti főiskola néhány növendéke és a különböző könnyűzenei stúdiók hallgatói. Egyéb­ként az idei táncdalfesztivál is mindazoknak a se­regszemléje lesz, akik egész esztendőben ezt a mű­fajt szolgálják. (L é.) 28

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék