Film Színház Muzsika, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-08 / 45. szám
TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ Szabálytalan nyelvtanóra A madárfüttytől a közhelyekig Ha jól meggondoljuk, a tévé napjainkban még akkor is az egyik leghatalmasabb nyelvművelő intézményünk, ha magáról a nyelvről, a nyelv helyes használatáról egyetlen szót sem ejt. A nézők millióinak tudatába beleivódik, amit a tévé mond és az is — ahogyan beszél. Időnként azonban a tévé aktív nyelvművelő feladatokra is vállalkozik. Hosszú időn át jelentkezett rendszeresen „A néző kérdez, a nyelvész válaszol” című adás. Pontosabban: nyilvános néző—nyelvész párbeszéd. Most merőben újszerű, rendhagyó, egyenesen szabálytalan nyelvtanóra következik, amelynek alaphangja a vidámság lesz. Az egyetemi szigorlat torokszorító légköréből maradhatott meg az az érzésem, hogy a vidámság és a nyelvészkedés két teljesen ellenkező dolog. De hát nem így van. A „Szabálytalan nyelvtanóra” (nem bizonyos, hogy ez a végleges cím) november 28-án, pénteken este 20.20-kor szerepel a „tanrendben”; az órát dr. Grétsy László, a képernyőről már ismert nyelvtantudós tartja, a műsort ő írta, ő is vezeti. Szerkesztő Keszthelyi Ilona, rendező Félix László. Ha a „nebulók”, vagyis a nézők kedvezően fogadják a kezdeményezést, majd máskor is lesz ilyenfajta nyelvápolás. — Minek tekintsük ezt a nyelvtanórát? Kabarénak? — érdeklődtünk dr. Grétsy Lászlótól. — Félig-meddig — felelte. — Inkább tanulságos szórakozásnak mondanám. A nyelv életéről beszélgetünk, bőséges szemelvények kíséretében. Az állatok nyelvével kezdjük, köztük a madarakéval, itt Áprily Lajos versei is felhangzanak. Sorra vesszük a kisgyerek nyelvét, s a hangok után jő a szó: a felnőttek nyelve. Látni-hallani fogják, hogyan tanulja Jourdain úr, Moliére úrhatnám polgára az előkelő beszédet. Nem marad ki a halandzsa sem, s ennek világában természetesen Karinthy Frigyes a kalauzunk. Remélem, jó mulatságot szerez egy kitűnő Shakespeare-paródia, Kálnoky László „XIX. Henrik”-je is. Eljutunk egészen Gugyerákig, aki egy üzemi értekezlet nyelvezetét eleveníti fel, hallunk riportparódiát, megfigyelhetjük a közhelyek burjánzását. De azt is szemléltetjük, hogy a gesztus, a mozdulat is nyelv, az emberi kifejezés eszköze: a sport, a tánc, a balett, a pantomim mellett a szöveg nélküli jazz-éneklés is helyet kap ezen a nyelvtanórán ... Amelyen úgy hisszük, a szórakozásban nem gátolnak majd a nyelvi nehézségek. A humor nyelvét nálunk mindenki érti. Nem igaz? (s. gy.) Amíg az előtérben meggyújtják a fáklyát a tévé műszaki munkatársai, a háttérben a Shakespeare-paródia hősei, XIX. Henrik (Iglódi István) és az anyakirálynő (Psota Irén) várakoznak a trónuson Bretus Mária előbb a tánc nyelvén beszél a Mandarin Lány szerepében, azután egy kis „szóbeli” vizsgáztatásra ül le dr. Grétsy Lászlóval Egy lord Shakespeare-módra: Ráday Imre (Tv-fotó, Lippay Ágnes felv.) 28