Film Színház Muzsika, 1970. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-12 / 37. szám

is életképes drámára oszlik. Az egyik, a világban helyü­ket kereső szerzetesnők sorsa, s a mű végére halvá­nyan kibontakozó életút­jaik, a másik Glória­ Ilona útkeresésében, önmagára találásában fogalmazódik meg. A történet mindkét vonala sok drámai lehető­séget, sok válaszra váró gondolatot rejt magában. — A drámában egymástól élesen különböző alakok és magatartásformák csapnak össze, — értelmezi a színé­szek előtt Egri István a darab második felvonását, amit ezen a délelőttön pró­bálnak. — Alvilági alakok,­ akik minden rossz tulaj­donságukkal együtt is érde­kes, rendkívül furcsa és tulajdonképpen jólelkű egyéniségek; a házsár­tos, szeretetre vágyó házinéni; Balassáné, a közönségessé­gében is rokonszenves asz­­szony; Marika, a csinos, fiatal kávéfőzőnő és a töb­biek, a leányszállás lakói. Ebbe az izgalmas, furcsa társaságba robban be Gló­­ria-N­ona, egy olyan egyéni­ség, aki nem csak nem élt meg ilyen emberek között, de soha nem is látott ha­sonló nőket. Már jelenléte első pillanatában azt kell érzékeltetni a játékban: le­het, hogy közöttük fog élni, de soha nem fog hasonulni ehhez a környezethez. — Örülök, hogy Örkény István darabját rendezem — mondja Egri István a próba végén — közel húsz esztendeje biztattam a Kü­lönös házasság színpadi vál­tozatának megírására, majd én rendeztem első drámáját a Gyárfás Miklóssal közösen írt Zichy palotát 1949-ben. Nagy öröm számomra, hogy most újra együtt dolgozha­tunk a Sötét galamb szín­padra állításában. Örkény István a kavargó szenvedélyek, céljavesztett emberi sorsok vigasztalan gyűjtőhelyén, drámájának reménytelen számkivetett­jei között az emberekben szunnyadó tettrekészséget szeretné felébreszteni. Hős­nője szuggesztív egyénisé­gén keresztül azt keresi az író: kik vagyunk? hogyan élünk?, mi az, ami a lát­hatón túl bennünk rejlik? Főalakja szemével, erkölcsi igényességével láttatja a társadalom mélyére süly­­lyedő, lezüllött, jobbra vá­gyó, de ennek érdekében cselekedni képtelen ember világát. Róna Katalin Pesti Színház Hol van testvéred, Ábel? A Pesti Színház első bemutatója Julia Edlis szovjet-észt drámaíró darabja. A szovjet-észt író drámája, amely Bécs, Nyugat-Berlin és Lengyelország színházi életében is élénk visszhangot váltott ki, háromszemélyes kamaradráma. Két jó barát, egykori bajtárs találkozása, akik közül az egyik csak véletlenül élte túl a kivégzést, a másik pedig árulóvá vált a hadifogolytáborban. Kettejük párbaj­­szerű dialógusa a dráma — tulajdonkép­­pen mégis egy ember belső küzdelme, a bennünk élő Káin és Ábel harca. A fele­lősség problémáját felvető darab arra is választ keres, hogy hogyan állhat meg a háborút túlélt sok viszontagságot próbált nemzedék a mai tisztább világba szüle­tett generációk előtt: őket képviseli a pincérlány, a darab harmadik szereplője. A Pesti Színházban Horvai István ren­dező vezetésével már folynak a próbák; a dráma három figuráját Darvas Iván, Benkő Gyula és Béres Ilona kelti majd életre. A darab három főszereplője a próbán: Darvas Iván, Béres Ilona és Benkő Gyula (Fejes Irén felv.)

Next