Film Színház Muzsika, 1971. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1971-10-09 / 41. szám
TELEVÍZIÓ .............. TELEVÍZIÓ — TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ Kamerával egy mozgalom nyomában Lehetőség és valóság Nagy figyelmet érdemlő és elgondolkoztató riportfilmet láthattak október 6-án a nézők Lehetőség és valóság címmel. Regős István szerkesztőriporter vizsgálódása a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási problémáira irányult; erről beszélgetett a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium egyik érettségiző osztályának diákjaival, majd ugyanezzel a céllal látogatást tett az egyik diákleány otthonában, felkereste őt családi környezetében. Mit is találtunk üdvözlendőnek ebben a műsorban? Azt, hogy egy különben a közérdeklődés homlokterében szereplő társadalmi kérdést a másik, talán mondhatnánk úgy is, kevésbé látható oldaláról igyekezett felderíteni. Párt és állami határozatok mondják ki, hogy a tanulás szempontjából hátrányos helyzetben levő tehetséges munkás- és parasztgyermekeket segíteni kell abban, hogy az értelmiségi származású fiatalokkal egyenlő esélyekkel állhassanak az egyetemek és főiskolák felvételi bizottságai elé. De vajon maguk a társadalmilag felkarolt fiatalok is megtesznek-e mindent felvételük érdekében? Két további folytatás dolgozza fel a problematikát az elkövetkező két héten. A második részben Mártha Ferencet, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektorát keresi fel a filmforgató stáb, hogy mondja el közvetlenül a televízió nézőinek, hogyan áll jelenleg az a mozgalom, melyet a X. Pártkongresszuson felszólalásában ő hirdetett meg, s melynek lényege az, hogy egyetlen fizikai dolgozó tehetséges gyermeke se kallódjon el. A filmriport annak is nyomába ered, hogy mi valósult meg ebből Szegeden. — Úgy gondoljuk — adott számot Regős István a riportsorozattal kapcsolatos elgondolásairól —, hogy a televíziónak feladata, és ehhez megfelelő valóságfeltáró, szemléltető és hűen érzékeltető eszközökkel is rendelkezik, hogy egy központi határozatot, döntést vagy mozgalmat a mindennapos tettek és események színhelyein mutasson be a maga bonyolultságában és ellentmondásosságában. Ennél dinamikusabb és operatívabb segítséget társadalmilag fontos törekvéseknek a telekommunikáció révén nem is lehetne adni. Egy jó gondolatot úgy lehet a legjobban propagálni, ha nem kerüljük meg és nem kendőzzük el a háttérben meghúzódó nehézségeket. A tévénézők is láthatják, hogy érdemes volt tapasztalatokért a diákok közé elmenni, hiszen eddig csak az tudatosult a közvéleményben, hogy a társadalom felelősséggel tartozik a munkás- és parasztszármazású fiatalok továbbtanulásáért, viszont hogy ők maguk milyen felelősséggel tartoznak ennek érdekében, arról vajmi kevés szó esett. — Igyekeztünk elmélyülten dolgozni — fűzte tovább a gondolatsort Csányi Miklós, a Lehetőség és valóság rendezője. Egy ilyen riportfilm rendezése kétirányú gondosságot is megkövetel az alkotóktól. Egyrészt határozottan tudniuk kell, hogy mit akarnak, másrészt nem szabad csorbát ejteni a vélemények, az őszinte megnyilatkozások spontaneitásán. A nézőnek világosan kell látnia, hogy a riporter is, meg a kamera is meghatározott cél felé tör. Egy család életébe filmforgató-csoporttal, kamerával, lámpákkal, kábelekkel beköltözni kockázatos dolog, mert ez már önmagában megváltoztatja körülöttük megszokott természetes közegüket. Ilyenkor a feszélyezésnek ezerféle módja van jelen. A mi célunk viszont az volt, hogy az alanyaink — például Bíró Eszter és családja — minden zavaró momentum nélkül úgy beszélgessenek, olyan őszintén, mintha csak egymás közt, családi körben beszélgetnének. Ennek érdekében igyekeztünk olyan helyzetet teremteni, hogy a stáb és a technika minél szerényebben a háttérbe húzódjon. Így sikerült érdekes, mondhatni drámai pillanatokat elkapni, például azt, hogy milyen újszerű kapcsolatot jelent, ha anya és lánya együtt készül fel az érettségire. Milyen újszerű módja ez az otthoni kedvező és ösztönző tanulási légkör kialakításának. — Szeretnénk — mondta végezetül Regős István —, ha a Lehetőség és valóság cím megmaradna e riportunk harmadik része után is — amely egyébként példákat sorakoztat majd fel azzal kapcsolatban, hogy milyen mulasztások vannak még a középiskolás munkásfiatalok továbbtanulásra való felkészítésében — mert az életnek, a szocialista fejlődésnek még számtalan olyan kérdése és területe van, ahol a lehetőséget érdemes és szükséges is összevetni a valósággal. S. Gy. Készül a Lehetőség és valóság című vitaműsor (A szerkesztő riporter: Regős István) 28