Film Színház Muzsika, 1971. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-09 / 41. szám

TELEVÍZIÓ .............. TELEVÍZIÓ — TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ Kamerával egy mozgalom nyomában Lehetőség és valóság N­agy figyelmet érdemlő és elgondol­koztató riportfilmet láthattak ok­tóber 6-án a nézők Lehetőség és való­ság címmel. Regős István szerkesztő­riporter vizsgálódása a fizikai dolgo­zók gyermekeinek továbbtanulási problémáira irányult; erről beszélge­tett a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium egyik érettségiző osztályának diákjai­val, majd ugyanezzel a céllal látoga­tást tett az egyik diákleány otthoná­ban, felkereste őt családi környezeté­ben. Mit is találtunk üdvözlendőnek eb­ben a műsorban? Azt, hogy egy kü­lönben a közérdeklődés homlokteré­ben szereplő társadalmi kérdést a má­sik, talán mondhatnánk úgy is, kevés­bé látható oldaláról igyekezett felde­ríteni. Párt és állami határozatok mondják ki, hogy a tanulás szempont­jából hátrányos helyzetben levő te­hetséges munkás- és parasztgyerme­keket segíteni kell abban, hogy az ér­telmiségi származású fiatalokkal egyenlő esélyekkel állhassanak az egyetemek és főiskolák felvételi bi­zottságai elé. De vajon maguk a tár­sadalmilag felkarolt fiatalok is meg­­tesznek-e mindent felvételük érde­­k­­ében? Két további folytatás dolgozza fel a problematikát az elkövetkező két hé­ten. A második részben Mártha Fe­rencet, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem rektorát keresi fel a filmforgató stáb, hogy mondja el köz­vetlenül a televízió nézőinek, hogyan áll jelenleg az a mozgalom, melyet a X. Pártkongresszuson felszólalásában ő hirdetett meg, s melynek lényege az, hogy egyetlen fizikai dolgozó tehetsé­ges gyermeke se kallódjon el. A film­riport annak is nyomába ered, hogy mi valósult meg ebből Szegeden. — Úgy gondoljuk — adott számot Regős István a riportsorozattal kap­csolatos elgondolásairól —, hogy a te­levíziónak feladata, és ehhez megfe­lelő valóságfeltáró, szemléltető és hűen érzékeltető eszközökkel is ren­delkezik, hogy egy központi határoza­tot, döntést vagy mozgalmat a min­dennapos tettek és események szín­helyein mutasson be a maga bonyo­lultságában és ellentmondásosságá­ban. Ennél dinamikusabb és operatí­vabb segítséget társadalmilag fontos törekvéseknek a telekommunikáció ré­vén nem is lehetne adni. Egy jó gon­dolatot úgy lehet a legjobban propa­gálni, ha nem kerüljük meg és nem kendőzzük el a háttérben meghúzódó nehézségeket. A tévénézők is láthat­ják, hogy érdemes volt tapasztalato­kért a diákok közé elmenni, hiszen eddig csak az tudatosult a közvéle­ményben, hogy a társadalom felelős­séggel tartozik a munkás- és paraszt­származású fiatalok továbbtanulá­sáért, viszont hogy ők maguk milyen felelősséggel tartoznak ennek érdeké­ben, arról vajmi kevés szó esett. — Igyekeztünk elmélyülten dolgoz­ni — fűzte tovább a gondolatsort Csá­­nyi Miklós, a Lehetőség és valóság rendezője.­­ Egy ilyen riportfilm rendezése kétirányú gondosságot is megkövetel az alkotóktól. Egyrészt határozottan tudniuk kell, hogy mit akarnak, másrészt nem szabad csor­bát ejteni a vélemények, az őszinte megnyilatkozások spontaneitásán. A nézőnek világosan kell látnia, hogy a riporter is, meg a kamera is megha­tározott cél felé tör. Egy család éle­tébe filmforgató-csoporttal, kamerá­val, lámpákkal, kábelekkel beköltözni kockázatos dolog, mert ez már önma­gában megváltoztatja körülöttük meg­szokott természetes közegüket. Ilyen­kor a feszélyezésnek ezerféle módja van jelen. A mi célunk viszont az volt, hogy az alanyaink — például Bíró Eszter és családja — minden za­varó momentum nélkül úgy beszél­gessenek, olyan őszintén, mintha csak egymás közt, családi körben beszél­getnének. Ennek érdekében igyekez­tünk olyan helyzetet teremteni, hogy a stáb és a technika minél szerényeb­ben a háttérbe húzódjon. Így sikerült érdekes, mondhatni drámai pillanato­kat elkapni, például azt, hogy milyen újszerű kapcsolatot jelent, ha anya és lánya együtt készül fel az érettségire. Milyen újszerű módja ez az otthoni kedvező és ösztönző tanulási légkör kialakításának. — Szeretnénk — mondta végeze­tül Regős István —, ha a Lehetőség és valóság cím megmaradna e ripor­tunk harmadik része után is — amely egyébként példákat sorakoztat majd fel azzal kapcsolatban, hogy milyen mulasztások vannak még a középis­kolás munkásfiatalok továbbtanulásra való felkészítésében — mert az élet­nek, a szocialista fejlődésnek még számtalan olyan kérdése és területe van, ahol a lehetőséget érdemes és szükséges is összevetni a valósággal. S. Gy. Készül a Lehetőség és valóság című vitaműsor (A szerkesztő riporter: Regős István) 28

Next