Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-04 / 10. szám
agner Trisztán és Izoldája, a szertelen szenvedélyek e grandiózus zenedrámája szólalt meg csütörtökön este az Operaházban — ha nem tévedünk, az idei szezonban először, két vendégénekes______ fellépésével. Az előadásról Albert István számol be olvasóinknak . A női főszerepben Ludmila Dvorakovát hallottuk, aki az utóbbi években híres Fideliója mellett főként Wagner- és R. Strauss-szerepekre specializálta magát. A jeles vendégénekesnő hangban, énektudásban, s illúziókeltő megjelenésben egyaránt kiváló és szellemében is mindvégig töretlenül követni tudja ezt a parttalanul áradó, mámoros zenét, ezeket a fülledtforró, drámai víziókkal átszőtt dallamokat, melyek — Wagner szerint — minden másnál ,„könnyebb”-nek készültek, s valamennyinél nehezebbek lettek. Dvoraková megragadó volt a nagy szerelmi kettősben, s egészen kimagaslót nyújtott a záróképben, amikor a fájdalom, az összetörtség és halálraszántság nyugodt fennségében megállt Trisztán „teteme” fölött, s szinte a távoli magasságokba révedezve, állva énekelte el a csodálatos áriát. Nem a Trisztánra omló asszony szokásos halálos sikolya volt ez, hanem annak a dala, aki egyszerre akar feloldódni, győzni és beteljesedni végtelen, önpusztító szenvedélyében. A Dvoraková-féle „szerelmi halál” mind a magasrendű tolmácsolással, mind a meglepően hatásos megoldással valami bátran újszerűt adott hozzá e színpadi értelemben oly gyakran „akciótlan”-nak, „eljátszhatatlan”-nak ítélt műhöz. Az énekesnő méltó partnere volt Ticho Parly, a dán hőstenor-vendég, aki igen plasztikusan, ízléssel és jó diszpozícióban, kulturáltan énekelte Trisztánt. Az ő különben perfekt énekében, alakításában azonban még fűtöttebb szenvedélyt, még elementárisabb, sodróbb ritmust is szívesen fogadtunk volna. A magyar partnerek is java tudásukkal szolgálták az előadást; Brangénét Szőnyi Olga, Kurvenált Jámbor László, Markét Antalffy Albert énekelte. Lukács Miklós nagy elánnal, koncentráltan vezényelte az előadást. Február 20-án a Frankel Leó Művelődési Házban ünnepélyesen emlékeztek meg az óbudai Kisfaludy Színház______ megalakulásának 75. évfordulójáról. Az ünnepi beszédet tartó G. Szigeti Mária, a Színháztudományi Intézet munkatársa így beszélt az évfordulóról: 1897. február 20-án nyitották meg Óbudán a Kisfaludy Színházat A neo-rokokó stílusban épült épület homlokzatán a színészet három allegorikus alakja, Thália, Terpsyhoré és Musica állt, körülfogva Óbuda címerét. Két ablak közötti talpazaton a névadó Kisfaludy Károly mellszobra. A színház születése összeforrott Serly Lajos, az ismert nevű zeneszerző és karmester nevével: ő volt az első igazgató. A színház igazgatói közül Kövessy Albert, Hatvany Károly, Kaposy Ernő, Széll József nevét említem meg. Miklósy Imre és Aladár igazgatását, Huszár Károlyt, Havi Lajost. 1935-től Erdélyi Mihály igazgatta a színházat. A háború alatt, 1944-ben bombatalálat érte; a színház utolsó előadásán Dumas Kaméliás hölgyét játszották. Az emlékműsorban Erdélyi Mihály, a színház 80 éven felüli igazgatója beszélt emlékeiről, megmutatta az ereklyeként őrzött deszkát és követ, amit a bombatámadás után megmentett. Színházi élményeiről beszélt Nagyajtai György is, a Kisfaludy Színház egykori tagja, majd Farkas Ferenc és Kálmán Imre dalait énekelte a közönségnek. Egymás után két főszerepet énekelt a magyar Laki Krisztina a berni Stadttheater színpadán: Gildát és az éj királynőjét. Mind a Rigoletto, mind a Varázsfuvola után igen elismerő kritikákat írtak róla. Laki Krisztina itthon Réti József növendéke volt és 1971 óta tagja a berni Stadttheaternek. A Színművészeti Főiskola negyedéves hallgatói Oscar Wilde Bunbury című vígjátékát mutatták be az Ódry Színpadon Szirtes Tamás rendezésében. A rendező az eredeti vígjátékot vitte színpadra, sok kedves ötlettel, játéklehetőséget biztosítva a szereplőknek. Az előadás kiemelkedő alakítása Marsek Gabi Auguszta nénije. Szuggesztív egyéniség, kemény, céltudatos, glédába tudja állítani maga körül a rakoncátlankodó fiatalokat. Koroknay Géza pokolian mulatságos, kettős inas szerepében. Tímár Béla humorának stílusa és eleganciája van Worthing John szerepében. Kitűnően szekundás alakításához Szegvári Menyhért mulattató, kisfiús Algernonja Bencze Ilona fullánkos és mosolygó Gwendolyn, Auguszta néninek igazi anyja-lánya, de nem hiányzik a csípősség és irónia Muszte Anna Cecily alakításából sem. Vidám, ízes karakter-alakítás Sir Kati és Nagy Gábor gátlásos szerelmespárja. Levelet kaptunk Szegedről, a Tiszatáj szerkesztőségéből. Idézünk belőle: „Örömmel láttuk Kézdi Kovács új filmjének forgatásáról írott riportjukat, amely szerint a Romantika Bereményi Géza novellájából készült, örültünk, mert az írás nálunk — a Tiszatájban — jelent meg 1971 októberében. Tehát nem Alföld, hanem Tiszatáj, nem 70, hanem 71 és nem nyári szám, hanem őszi — a többi stimmel, mint mondani szoktuk.” Tévedésünket készséggel korrigáljuk Az óbudai Kisfaludy Színház Ludmila Dvoraková Laki Krisztina és Ticho Parly a Rigolettóban 20