Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-10 / 24. szám
mind a Hyppolit két változatát ő fényképezte, s később is sok magyar film megalkotásában vett részt. Művészete a felszabadulás után teljesedett ki, haláláig a felvevőgép mögött állt. Az első kritikák Az ősbemutatóra 1931. november 27-én, pénteken délután került sor a Fórum filmszínházban, valamint a Radius Filmpalotában. Fellapozva a másnapi kritikákat, általában a film kedvező fogadtatásával találkozunk, de a páratlan sikersorozat szaga a sajtóvéleményekből nem érződik ki. A Pesti Napló (Szekas) aláírású kritikusa így írt: tt A tehetség és a rutin érződik a Hyppolit, a lakáj kéziratán is. Maga a téma kissé talán elkésett, mert hiszen a meggazdagodottak helyét jó idő óta a hirtelen elszegényedettek foglalták el. De a hirtelen meggazdagodottak története még így is frissen és vidáman hat ebben a feldolgozásban ... Hyppolit szerepét Csortos Gyula játssza. És a kiváló színész, akinek már a némafilm korában is voltak komoly sikerei, ezen a hangosfilmen sem tagadja meg magát — előkelő, komoly és méltóságteljes. Talán mondani sem kell, hogy minden hibája egyedül csak az, hogy — magyar filmszínész. Magyarországon, ahol nincs filmgyártás. Kabos Gyula Schneider Mátyás szerepében meghatóan kedves és emberi. Góth Sándor előkelő művészete díszt ad a játéknak. Gázon kitűnő és Jávor is a helyén van...” Részlet a Pesti Hírlap (Gy) jelű kritikájából. ..Szinte hihetetlen: Magyarország fővárosában a magyar közönség magyarul beszélő filmet kap. Ha a film rossz volna, unalmas és érdektelen, akkor is örömmel kellene fogadnunk annyi recsegő német raccsolás és érthetetlen angol nyomogás után. De nem a film nem rossz, nem is unalmas, nem érdektelen, ellenkezőleg, a közönség minden szavára harsány nevetéssel válaszol, valósággal érezni, mennyire hálás, hogy végre a maga nyelvén szól hozzá a vetítővászon... És hogy sikerült rengeteg kacagást kiváltani a közönségből, az nemcsak Csortos Gyulának köszönhető, aki utolérhetetlen fölénnyel játssza az inast, hanem a nagyon mulatságos Szenes Ernőnek, a kedvesen groteszk Gózon Gyulának és Kabosnak ... Székely István kissé több filmszerűséget adhatott volna a mesének, több mozgást, tempót, lüktetést — ez azonban az egyetlen, amit hiánynak érzünk a filmben.” Mindenkire több jó jelzőjük volt a kritikusoknak, mint Kabos Gyulára. Nem volt szemük vagy szívük hozzá? Történelmileg visszapillantva ez is egy kicsit rejtély. Sas György Botrány a Schneider-villában (Csortos Gyula, Kabos Gyula, Haraszti Miki és Góth Sándor) Makács úr és Terka, a „Köszönöm, hogy imádott.. .’’-párosa: Gózon Gyula és Fenyvessy Éva Benedek István mérnök úr (Jávor Pál) otthonában Ezen a héten, június 8-án ismét felújították filmszínházaink a magyar hangosfilm-termés ma már „régészeti" korú és értékű, mégis élően ható vígjátékát, a Hyppolit, a lakájt. Élő és mulattató voltát e film legkiváltképp a hangosfilm életébe szinte már a megszületése pillanatában üstökösként berobbanó Kabos Gyula játékának köszönheti, amellyel évekre, mondhatni, egyszemélyes „iskolát" teremtett a magyar filmeken. 19