Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-10 / 24. szám

mind a Hyppolit két változatát ő fény­képezte, s később is sok magyar film megalkotásában vett részt. Művészete a felszabadulás után teljesedett ki, ha­láláig a felvevőgép mögött állt. Az első kritikák Az ősbemutatóra 1931. november 27-én, pénteken délután került sor a Fórum filmszínházban, valamint a Ra­dius Filmpalotában. Fellapozva a másnapi kritikákat, ál­talában a film kedvező fogadtatásával találkozunk, de a páratlan sikersorozat szaga a sajtóvéleményekből nem érző­dik ki. A Pesti Napló (S­zekas) alá­­írású kritikusa így írt: tt A tehetség és a rutin érződik a Hyppolit, a lakáj kéziratán is. Maga a téma kissé talán elkésett, mert hiszen a meggazdagodottak helyét jó idő óta a hirtelen elszegényedettek foglalták el. De a hirtelen meggazdagodottak története még így is frissen és vidá­man hat ebben a feldolgozásban ... Hyppolit szerepét Csortos Gyula játs­­­sza. És a kiváló színész, akinek már a némafilm korában is voltak komoly sikerei, ezen a hangosfilmen sem ta­gadja meg magát — előkelő, komoly és méltóságteljes. Talán mondani sem kell, hogy minden hibája egyedül csak az, hogy — magyar filmszínész. Ma­gyarországon, ahol nincs filmgyártás. Kabos Gyula Schneider Mátyás sze­repében meghatóan kedves és emberi. Góth Sándor előkelő művészete díszt ad a játéknak. Gázon kitűnő és Jávor is a helyén van...” Részlet a Pesti Hírlap (G­y) jelű kritikájából. ..Szinte hihetetlen: Magyarország fő­városában a magyar közönség magya­rul beszélő filmet kap. Ha a film rossz volna, unalmas és érdektelen, akkor is örömmel kellene fogadnunk annyi recsegő német raccsolás és érthetetlen angol nyomogás után. De nem a film nem rossz, nem is unalmas, nem ér­dektelen, ellenkezőleg, a közönség minden szavára harsány nevetéssel vá­laszol, valósággal érezni, mennyire há­lás, hogy végre a maga nyelvén szól hozzá a vetítővászon... És hogy sike­rült rengeteg kacagást kiváltani a kö­zönségből, az nemcsak Csortos Gyulá­nak köszönhető, aki utolérhetetlen fö­lénnyel játssza az inast, hanem a na­gyon mulatságos Szenes Ernőnek, a kedvesen groteszk Gózon Gyulának és Kabosnak ... Székely István kissé több filmszerűséget adhatott volna a me­sének, több mozgást, tempót, lükte­tést — ez azonban az egyetlen, amit hiánynak érzünk a filmben.” Mindenkire több jó jelzőjük volt a kritikusoknak, mint Kabos Gyulára. Nem volt szemük vagy szívük hoz­zá? Történelmileg visszapillantva ez is egy kicsit rejtély. Sas György Botrány a Schneider-villában (Csortos Gyula, Kabos Gyula, Haraszti Miki és Góth Sándor) Makács úr és Terka, a „Köszönöm, hogy imádott.. .’’-párosa: Gózon Gyula és Fenyvessy Éva Benedek István mérnök úr (Jávor Pál) otthonában Ezen a héten, június 8-án ismét felújították filmszínházaink a magyar hangosfilm-termés ma már „régészeti" korú és értékű, mégis élően ható vígjátékát, a Hyppolit, a lakájt. Élő és mulattató voltát e film legkiváltképp a hangosfilm életébe szinte már a meg­születése pillanatában üstökösként berobbanó Kabos Gyula játé­kának köszönheti, amellyel évekre, mondhatni, egyszemélyes „isko­lát" teremtett a magyar filmeken. 19

Next