Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-24 / 26. szám
A HIT interjúja Hantos Jánossal a Budapesti Művészeti Hetekről A fővárosi tanács elnökhelyettese sajtótájékoztatón ismertette Budapest idei fesztiváljának műsorát. Ez a program nemcsak részleteinek sokszínűségében, gazddagságában különbözik az eddigiektől, hanem egységes arculatában, megkomponáltságában is. A jól érezhető , új elgondolásokról és törekvésekről érdeklődtünk Hantos János elnökhelyettesnél. — Budapest művészeti műhelyeinek, a színházak, társulatok, együttesek, képzőművészeti és egyéb intézményeknek munkáját vezetőik és a bennük vezető szerepet játszó művészek önálló elképzelései szabják meg. Néha eléggé elszigetelten működnek. Ez — minthogy a legfontosabb alapelvek közösek — így helyes, mert lehetőséget nyújt az alkotó egyéniségek kibontakozására, biztosítja művészeti életünk sokrétűségét, széles színskáláját. A művészeti hetek műsoraiban e látszólag túlságosan tarka mozaikvilágnak a szellemi egységét kívánjuk felmutatni. A programszerkesztés feladata, hogy megkeresse, — s ahol nincs, ott megteremtse — a kapcsolatot és összefüggéseket, a láthatatlan, vagy nehezen felismerhető kötőszálakat a szerteágazó utak és törekvések között. Így tudjuk felmutatni évről évre Budapest művészetének aktuális arculatát, változó és maradandó vonásait. — A programban azonban nemcsak mai alkotások szerepelnek és nemcsak budapesti művészek. — Mit és hogyan ápol egy város a hagyományaiból, mit és hogyan fogad be a kultúrák kölcsönhatásának örökmozgó folyamatából — ez ugyanolyan jellemző rá, akárcsak a legfrissebb alkotások és produkciók. A szellemi kitekintés és tájékozódás irányát tehát ugyanúgy be kívánjuk jelölni a művészeti hetek programjába, mint hagyományokra és világnézetre alapozott látópontunkat. — Hogyan ismerhető fel mindez a programban? — Az idei műsor tengelyébe a 90 éve született Kodály Zoltán művészetét állítottuk. Így kézenfekvővé vált hagyományaink legmélyebb és legértékesebb rétegének, a nép művészetének fokozott szerepeltetése éppúgy, mint a kortárs művészet mindenkihez szóló, mindenki által érthető és élvezhető, a ma kérdéseire választ kereső műveinek előtérbe állítása. Már ismeretes, hogy jövőre Budapest centenáriuma kerül a program középpontjába. Milyen lehetőségeket kínál ez a téma a művészeti hetek számára? — A Habsburg-uralom alól szabadulni akaró Budapest egyesítését ugyanazok a társadalmi erők és mozgások ösztönözték, amelyek a magyar művészetet is kibontakoztatták. A tények mindennél többet mondanak: 1873- ban a művészek megbuktatták a Nemzeti Színház rossz intendánsát, Szigligeti vette át a prózai, Erkel Ferenc az operai igazgatást. Ekkor rendezték Liszt fél évszázados művészi pályafutásának világraszóló ünnepségeit, amelynek ugyancsak ünnepelt vendége volt a Párizsból hazatért Munkácsy Mihály. Deák Ferenc hatásos ajánlására ekkor szavazta meg az Országgyűlés a Zeneakadémia felállítását. Richter János vezetésével erőteljesen fellendítette hangversenyéletünket az akkor 20 éves Filharmóniai Társaság. Ekkor alakult meg a Magyar Írók és Művészek Társasága. Nemzeti színjátszásunk háttérbe szorította, majd teljesen elsorvasztotta a pesti német színházat. Hatezer (!) személyes játékszínt építettek a Városligetben, zárt színházat az István (mai Klauzál) téren. S ne feledjük, hogy ekkor kezdett erjedni a munkásmozgalom, amelynek kulturális hagyományai ugyancsak jelentős szerepet töltöttek be az elmúlt száz év ízlés- és tudatfejlesztésében. S jóllehet ez a művészet akkor nem kapott olyan nyilvánosságot és publicitást, mint például az, amellyel szemben állt, de maradandó értékeket hagyott hátra, amelyeket gazdag válogatásban fogunk felidézni. Gondolom, a többiről még lesz időnk jó előre tájékoztatni Budapest közönségét, meg az érdeklődőket az országból és a nagyvilágból. Vendégjáték * Bulgáriában A Magyar Állami Operaház balettegyüttese lapunk megjenése után — június 26-án — kezdi meg újabb külföldi vendégjátékát: Szófiában két előadáson mutatja be Seregi László méltán híres és nagysikerű Spartacus-balettjét. (A Spartacus egyébként a minap jubilált: hetvenötször táncolták el eddig a monumentális balettet.) A szófiai vendégszereplés után az együttes Várnába indul, ahol koncertműsort mutat be a közönségnek. Képünkön: Kun Zsuzsa, a Spartacus női főszereplője. (Féner felv.) 2