Film Színház Muzsika 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-23 / 8. szám
SINKOVITS IMRE: Sinkovits Imrének sokféle színészi arculata mutatkozik meg Fábri Zoltán filmjeiben, nagy alakítások, megvalósítások emlékét őrzi nemcsak ő maga, hanem a nézők tömege is. — Életem első jelentős filmszerepét Fábrinak köszönhetem. 1953 őszén bízta rám az Életjel egyik fontos figuráját. Ajánlatát megilletődötten fogadtam, hiszen még alig száradt meg a pecsét a diplomámon. Fábri filmrendezői módszeréről már első együttműködésünk közben jóleső ízelítőt kaptam, de hogy valójában mik a szándékai, az később tudatosodott bennem. Arra törekszik, hogy a filmforgatás körülményeinek zavaró tényezőit megszüntesse, ezért teremt felvétel közben is a színházihoz hasonló légkört. Fábri a kezdet kezdetén színésznek indult, ennél fogva nagyon is jól tudja, miféle külső körülmények borzolják fel a színész idegeit. — Mire céloz? — Hányszor elhangzik, főképp laikusok szájából az a fitymáló megjegyzés: „Mit akartok egy filmestől!” Mert a filmes fogalmát figyelmetlenséggel, tapintatlansággal, gondatlansággal, drótok, kábelek zűrzavarával azonosítják. Megesik az is, hogy ha a színészt forgatás közben elkapja az ihlet, durván sürgetni kezdik, siessen, siessen, nem érünk rá erre. Hát ilyesmiktől akar Fábri minket megkímélni. S nyilván épp ennek érdekében, filmjeinek forgatását szívesen koncentrálja egy meghatározott helyre. Amikor az Isten hozta őrnagy urat forgattuk, a stáb felkerekedett és két hónapra Egerbe költözött. Ilyenkor a szereplők valóban összekovácsolódnak, nagy közösségben élnek együtt. — Ez idillikusan hangzik ... — Mert Fábrival az együttmunkálkodás többnyire igazi gyönyörűség. Habár némely tekintetben kegyetlen is. Előre elképzelt koncepcióját, ha törik, ha szakad meg akarja valósítani. Sohasem improvizál, de ha mégis sor kerül rá, mert egyik-másik szereplő valamiféle változtatást javasol, azt nagyon alaposan megrágja, és csak akkor egyezik bele, ha sikerül meggyőzni őt a másféle megoldás művészileg helyes voltáról. Hirtelen fellobbanó intuíciókkal soha sem lehet útjáról eltéríteni, rábeszélni, ő csakis az ésszerű érveket hallgatja meg. Mindig következetesen ügyel a színészvezetésre, a figura és a jellem építésére. Nagy biztonsággal ajándékozza meg munkatársait. Hiszen mindnyájan tudjuk: az ő keze alól még sosem került ki silány munka. — Hogyan emlékszik vissza a Két félidő a pokolban futballmeccsére? — A minap került kezembe egy régi fénykép: a filmkritikusok díját akkor osztották ki első ízben. Fábrinak ítélték a rendezői díjat, nekem a színészit. Erről a régi képről jutott eszembe, hogy minket, színészeket a Testnevelési Főiskolán készítettek elő a futballmeccs gyötrelmeire és bravúros trükkjeire. Kiváló sportszakemberek oktattak minket. És mi a főiskola gyönyörű pályáján rúgtuk a gólokat, nem úgy, mint felvétel közben, amikor egy vakondtúrásos, buckás talajon kellet küzdenünk egymással. Próba próbát követett, hol az egyik lyukba akadt el a labdám, hol másféle hibát követtem el. Fejünk fölött fent a magasban daru mozgott, Illés György, a film operatőrje onnan figyelt minket. Mellette Fábri Zoltán ült. Egy ideig türelmesen nézte próbálkozásomat, majd idegesen rám szólt: „Tudod, vagy nem tudod?” Én meg lecövekeltem, és felkiabáltam neki: „Bocsáss meg Zoli, ez nem az Anyám tyúkja!” Ez volt az egyetlenegy veszekedés közöttünk. És ezt is hamarosan elfelejtettük. Amikor a filmkritikusok díját átvettük, boldogan borultunk egymás nyakába és együtt örültünk a sikernek. Fábri Zolit első találkozásunk óta szeretem és tisztelem, és ez az érzés az évek folyamán csak fokozódott bennem. A riportokat írta: Gách Mariann Az ésszerű érvekre hallgat Venczel Vera, Sinkovits Imre, Fónay Márta, Latinovits Zoltán az Isten hozta őrnagy úrban 18 s Képzeletbeli kérdé I V (Folytatás) (S említeni kell Hegyi Barna operatőrt, aki ugyan csak két ízben volt munkatársa, de az Életjel s a Körhinta fényképezésével nagyban hozzájárult a filmek sikeréhez.) A SZÍNÉSZEK KÖZÜL KI JÁTSZOTT LEGTÖBBSZÖR FŐBB SZEREPEKET FÁBRI FILMJEIBEN? Barsi Béla 8, Molnár Tibor 5, Páger Antal, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari 4, Kiss Manyi, Bessenyei Ferenc, Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Rajz János, Görbe János 3 alkalommal. VOLT-E FELFEDEZÉSE? Törőcsik Mari, Szabó Ernő. ASSZISZTENSEI KÖZÜL KIK SZEREZTEK ÖNÁLLÓAN NEVET MAGUKNAK? Makk Károly, Révész György, Zolnai Pál, Bacsó Péter. (Imponáló a lista s hozzátehetjük a most elsőfilmes Luttor Mara is volt Fábri asszisztens) KIKNEK AZ IRODALMI ANYAGÁBÓL FORGATOTT? Urbán Ernő (Vihar), Tardos Tibor (Életjel), Sarkadi Imre (Köhinta, Dúvad), Móra Ferenc (Hannibál tanár úr), Karinthy Ferenc (Bolond április), Kosztolányi Dezső (Édes Anna), Sánta Ferenc (Húsz óra), Palotai Boris (Nappali sötétség), Rónay György (Utószezon), Örkény István (Isten hozta őrnagy úr), Bodor Ádám (Plusz mínusz egy nap), Kaffka Margit (Hangyaboly) (Szemmel látható Fábri erős irodalmi elkötelezettsége. Ahogy ragaszkodik a jó színészhez, úgy hisz az íróban is) HOGYAN OSZLANAK MEG A FILMJEI TEMATIKAILAG? 11 dráma, 1 vígjáték, 1 ifjúsági történet, 2 szatíra. Ezen belül 8 film ma, 3 a háború idején, 2 a húszas években, 2 a századfordulón játszódik. (A statisztika arról vall, hogy Fábrit elsősorban napjaink problematikája foglalkoztatja, s a haladás ügye, az ember és az erőszak történelmi konfliktusa). Filmjei közül hány színes, hány feketefehér? Színes a Vihar (1952), a Pál utcai fiúk (1968) és a Hangyaboly (1971) a többi fekete-fehér. MILYEN FILMJÉNEK VOLT A LEGKEDVEZŐBB HAZAI VISSZHANGJA? Körhinta, Húsz óra. KIK ÍRTAK FILMJEIRŐL? A többi között Veres Péter, Hegedűs Zoltán, Illés Béla, Gyertyán Ervin, Karinthy Ferenc, Mesterházi Lajos, Mihályfi Ernő, Georges Sadoul, Barabás Tibor, Darvas József, Gyárfás Miklós, Hubay Miklós, Ungvári Tamás, Bóka László, Hámos György, Keresztury Dezső, Komlós János, Dobozi Imre, Örkény István, Máriássy Judit és a Film Színház Muzsika kritikusi gárdája. FILMJEI A SZOCIALISTA ORSZÁGOKON kívül milyen országokba kerültek EL? Franciaországba, az NSZK-ba, Angliába, Belgiumba, Dániába, Kanadába, Svédországba, Hollandiába, Ausztriába, Svájcba, Olaszországba. (A Pál utcai fiúk világforgalmazását a Fox vásárolta meg, s a felsoroltakon kívül Fábri-filmeket láthattak a nézők Peruban, Bolíviában, Ecuadorban, Argentínában, Venezuelában, Uruguayban, Szomáliában, Mexikóban, Spanyolországban, Finnországban, Algériában, Izlandon. A Nappali sötétség, a Pál utcai fiúk, a Húsz óra eljutott az Egyesült Államokba is). KITÜNTETÉSEI: Kossuth-díj három ízben (1953, 1955, 1970). Érdemes művész lett 1956-ban, Kiváló művész 1965-ben. NŐS? Igen. Felesége: Apor Noémi a Nemzeti Színház tagja. ÁBEL PÉTER