Film Színház Muzsika, 1975. június-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-30 / 35. szám
, TELEVÍZIÓ ......... TELEVÍZIÓ televízió televízió László, a Kántor-sorozat rendezője kutyaszereplőt válogatott, Zebulont kis tacskótestvére társaságában hozták megmutatni. A másik tacskó szűkölve fogadta Tüskét, Zebulon viszont rögvest barátságot kötött vele. Ez el is döntötte, hogy a szerep Zebuloné. Csakhogy Zebulon akkor egyhónapos volt. Újabb jelenetére most, a barlangban kerül sor. És a tacskók — legalábbis életük elején — gyorsan nőnek. Alig lehet tehát ráismerni az akkor arasznyi Zebulonra ... Szerencse, hogy ez a jelenet a filmben is később játszódik. A stáb minden tagja, ahogyan a színészekre irányuló erős fények árnyékaiban kiderül, igen fáradt. Két napja élnek itt, a föld alatt. Azelőtt a Bakonyban, sziklák között, hegyoldalban, sebes sodrású patakban forgattak. A föld mélye azonban sokkal nyomasztóbb minden stúdiónál vagy külső természeti helyszínnél. Madaras József, aki nem egyszer tett bizonyságot nemcsak tehetségéről, hanem fizikai állóképességéről, ügyességéről is, most fáradtnak, gyűröttnek maszkírozva dolgozik. Később kiderül: a sminkes a felszínen maradt. A fáradtság eredeti. — Szép, nehéz munka. De csak már lennénk a felszínen! — sóhajtja ő, aki egyáltalán nem szokott sóhajtozni. A következő jelenethez Koltai János és Markaly Gábor is megérkezik. Markaly Gáborról rögtön kiderül, hogy indulnia kell a körszínházi előadásra — ezért ahogy lejött, fordul is vissza, ami egyáltalán nem olyan egyszerű, mintha az öltözőfolyosóról érkeznék. Rendhagyó forgatás. Csak a két kutya bírja hallatlan türelemmel. Torday Aliz FORGATÁSON A DEBRECENI NAGYTEMPLOMBAN Emberi gyémántok Különös és felemelő a Genius loci, a „hely varázsa”, hogy ugyanabban a debreceni nagytemplomban, ahol Kossuth Lajos már több mint százhuszonhat esztendeje, 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatot kikiáltotta, mondja el a Gyémántper című, most készülő tévéfilmben Mensáros László Kossuth Lajos eredeti hitelességű szavait: „Magyarország szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak és épsége sérthetetlennek kijelenttetik. A Habsburg—Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és ffegyverfogása által, nem különben, mert saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján állott... ezen hitszegő Habsburg—Lotharingiai Ház Magyarország, s a vele egyesült Erdély, s a hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik.” Áttör hangja a tömeglelkesedésen. „A magyar nemzet egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy azon népekkel, melyek vele együtt azelőtt egy fejedelem alatt állottak, békés s jó szomszédságokat alapítani, s folytatni, és minden más nemzetekkel barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében, a nemzetgyűlés minden tagjainak egyajkú felkiáltásával és közmegegyezésével a kormányzóelnök kineveztessék.. Felkiált fekete atillában, vöröstollas kalpagját meglengetve Madarász László miniszter (Lukács Sándor): — Éljen Kossuth kormányzó! Mensáros ilyennek is képzeli Kossuthot, amilyennek most átélte: — Nagyon meghatározó egy mondat. Amikor úgy dönt, hogy a kormány és a nemzetgyűlés Debrecenbe költözik, s felmutatja útlevelét a nemzetőrnek, a passzust vizsgáló katona ezt írja a neve mellé: Kossuth Lajos a magyarok Mózese. Költői, szenvedélyes lélek, de álma nem fantazmagória. Túlterhelt, napi tizennyolc órát dolgozik, ám a kész lélek erőssé teszi a testet. Helyesen ismeri fel, hogy nemcsak a kormánynak, de az Országgyűlésnek is Debrecenbe kell költöznie a fenyegetett Pestről! „Szétválasztani a kormányt, annak jogi alapjától? Ezáltal törvényességük alapjától foszttatnánk meg.” — mondja. — Amikor arról esik szó, hogy azabszolút hatalom birtokosa legyen, egyszerűen és őszintén válaszolja, „egész életemben az abszolút hatalom ellen küzdöttem". — Mit jelent, vagy mit szimbolizál a Gyémántper cím? — kérdjük Hajdufy Miklós rendezőt, a debreceni híres kollégiumban. — Forgatókönyvünket Mocsár Gábor regénye nyomán Szabó György írta — feleli —, s az valójában megtörtént eseményt dolgoz fel, az áruló és kivégzett Zichy Ödön elkobzott tizenkilenc gyémántja eltűnésének történetét, melyet Görgey ad át Madarász László jelenlétében Kossuthnak. De a gyémántok cím erről a három emberi gyémántról is szól. Nem az ügyről, de annak apropóján, egy metszete ez a forradalomnak. Három ember jelleme fölé bocsátott prizma a szabadságharcnak ebben a szakaszában. — Ön történelmi tévéfilmjeiben, a tizennegyedik vértanúról szóló, vagy a Vacsora a főhadiszálláson című művére gondolunk, többnyire a szabadságharc drámai végső akkordjait viszi képernyőre... Kossuth húga, Zsuzsa és Kossuth Lajos (Csomós Mari és Mensáros László) (Jávor István felvételei)