Film Színház Muzsika, 1975. június-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-25 / 43. szám

. TELEVÍZIÓ ELŐRELÁTÓ JAVASLATOK A MÚLTBÓL Nyitott kincses­tár Egy kép a televízió Jókai­­sorozatában is szereplő Egy magyar nábobból (középen Bessenyei Ferenc) agy élvezettel néztem végig vasárnap dél­előttönként a televízióban a Jókai-sorozatot. Sajnos véget ért. Azt hiszem, még sok olyan remekmű lap­pang a magyar irodalom­ban, amelyet a mozi, de méginkább a televízió szá­mára mindannyiunk gyö­nyörűségére érdemes len­ne megfilmesíteni. Volna egy gondolatom: szavaz­tassák meg a legjelesebb mai magyar írókat, hogy ők mely magyar irodal­mi műveket tartanák a legalkalmasabbaknak film, illetve televíziós feldolgo­zásra.” (Tárnoki Mária, budapesti olvasónk leve­léből.) A gondolat valóban élet­revaló. Érdekességként kö­zöljük, hogy a felszabadu­lás után, amikor a demok­ratikus magyar filmgyár­tás első lépéseit tette, Pánczél György, a Mozi Élet munkatársa a követ­kező körkérdéssel fordult a magyar írókhoz: Milyen magyar színmű­vet, verses elbeszélést vagy regényt tart alkal­masnak megfilmesítésre? Íme az akkori válaszok: Barabás Tibor: Jókai Egy magyar nábobját és az egyszer már megfilme­sített Fekete gyémántokat, valamint Móricz Erdély: Úri muri és Rokonok című regényét kellene filmre vinni. Barát Endre: Katona Bánk bánját és Vörösmar­ty Csongor és Tündéjét ja­vasolom. Bálint Lajos: Jókai Gaz­dag szegények című regé­nyét tartom a legalkalma­sabbnak. Boros Elemér: Csokonai Dorottyáját és Madách Az ember tragédiáját javas­lom. Dr. Cser és Miklós: Mó­ricz Zsigmond Sárarany, Úri muri és a Csáki bíró leánya című műveit aján­lom. Dallos Sándor: Vörös­marty Mihály Csongor és Tündéjét szeretném filmen látni. Darvas Szilárd: Vélemé­nyem szerint Mikszáth Noszty fiú esete Tóth Ma­rival című regénye filmté­mának is elsőrangú. Déry Tibor: Semmiféle regénynek és színdarabnak a megfilmesítését nem ja­vaslom. Felkai Ferenc: A Háry Jánost tartom a legalkal­masabbnak. Fodor József: Móricz Zsigmond Erdély című re­génye volna leginkább al­kalmas a megfilmesítésre. Földes Imre: Arany Já­nos Toldiját kellene film­re vinni, mert ez a téma egyenesen filmre kíván­kozik. Gádor Béla: A már két­szer megfilmesített János vitézre és Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájára szava­zok. Gáspár Margit: Mikszáth Mindenki lépik egyet és Jókai Mór Szabadság a hó alatt című regényét tar­tom a legalkalmasabbnak. Gergely Sándor: Jókai Mór Rab Rábyját kellene filmre venni. Goda Gábor: Rengeteg Jókai-regényt ajánlhatok, ezenkívül Mikszáth Kál­mán Új Zrínyiászát, Fekete városát, Móricz Zsigmond Boldog ember és Rokonok című regényét. De nagyon alkalmas volna Kosztolá­nyi Dezső Édes Annája is. Hárs László: Az ember tragédiáját tartom a leg­megfelelőbbnek. Heltai Jenő: A magyar klasszikus irodalomban annyi remekmű van, hogy hamarjában csak Jókait, Mikszáthot, Bródy Sándort és Ambrus Zoltánt ajánl­hatom, de Petőfi versei és Arany János balladái kö­zött is sok megfilmesítésre való akad. Illés Béla: Véleményem szerint Mikszáth Kálmán és Heltai Jenő valamennyi művét filmre kéne vinni, de elsősorban Krúdy Gyu­la művei valók filmre. Illyés Gyula: Móricz Zsigmond Légy jó mind­halálig című regényét és Petőfi Sándor Apostolát ajánlom. Kálmán Jenő: Szerintem legalább tíz Jókai-regény vár megfilmesítésre, ezek közül is elsősorban a már egyszer legyártott Az új földesúr, valamint a Sze­gény gazdagok. De Mik­száth, Gárdonyi és Zilahy regényei közül is sokból le­hetne jó filmet csinálni. Mátrai-Betegh Béla kri­tikus: Arany János A nagy­­idai cigányok című hősköl­teményét látnám szívesen filmen. Sőtér István: Jókai Mór A kőszívű ember fiai cí­mű regényét tartom jó filmtémának. Hatalmas tö­megjelenetei a híres Balak­­lava című filmre emlékez­tetnének bennünket. Ezen­kívül Mikszáth Kálmán Különös házasság című re­gényét ajánlhatom. Stella Adorján: Az em­ber tragédiáját és Oravetz Paula Fapapucs és Hat szem köménymag című re­gényét látom filmre alkal­masnak. Szinetár György: Eötvös József A falu jegyzője című regényét tartom aktuális­nak és érdekesnek. Szirmai Rezső: Móricz Zsigmond Sárarany című regényét látnám legszíve­sebben filmvásznon. Vass László: Eötvös Jó­zsef A falu jegyzője és Ma­gyarország 1514-ben, vala­mint Móricz Zsigmond Ró­zsa Sándor című regényét javasolom. Zelk Zoltán: Annak elle­nére, hogy a János vitézt annak idején filmre vitték, megint csak­ a János vitézt, ezt a legnépibb remekmű­vet ajánlom. De az igazi Já­nos vitézt! Játéknak sem rossz utá­naszámlálni : mi valósult meg filmen az utóbbi há­rom évtizedben az egykori javaslatokból, s mi nem.

Next