Film Színház Muzsika, 1975. június-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-25 / 43. szám
. TELEVÍZIÓ ELŐRELÁTÓ JAVASLATOK A MÚLTBÓL Nyitott kincsestár Egy kép a televízió Jókaisorozatában is szereplő Egy magyar nábobból (középen Bessenyei Ferenc) agy élvezettel néztem végig vasárnap délelőttönként a televízióban a Jókai-sorozatot. Sajnos véget ért. Azt hiszem, még sok olyan remekmű lappang a magyar irodalomban, amelyet a mozi, de méginkább a televízió számára mindannyiunk gyönyörűségére érdemes lenne megfilmesíteni. Volna egy gondolatom: szavaztassák meg a legjelesebb mai magyar írókat, hogy ők mely magyar irodalmi műveket tartanák a legalkalmasabbaknak film, illetve televíziós feldolgozásra.” (Tárnoki Mária, budapesti olvasónk leveléből.) A gondolat valóban életrevaló. Érdekességként közöljük, hogy a felszabadulás után, amikor a demokratikus magyar filmgyártás első lépéseit tette, Pánczél György, a Mozi Élet munkatársa a következő körkérdéssel fordult a magyar írókhoz: Milyen magyar színművet, verses elbeszélést vagy regényt tart alkalmasnak megfilmesítésre? Íme az akkori válaszok: Barabás Tibor: Jókai Egy magyar nábobját és az egyszer már megfilmesített Fekete gyémántokat, valamint Móricz Erdély: Úri muri és Rokonok című regényét kellene filmre vinni. Barát Endre: Katona Bánk bánját és Vörösmarty Csongor és Tündéjét javasolom. Bálint Lajos: Jókai Gazdag szegények című regényét tartom a legalkalmasabbnak. Boros Elemér: Csokonai Dorottyáját és Madách Az ember tragédiáját javaslom. Dr. Cser és Miklós: Móricz Zsigmond Sárarany, Úri muri és a Csáki bíró leánya című műveit ajánlom. Dallos Sándor: Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét szeretném filmen látni. Darvas Szilárd: Véleményem szerint Mikszáth Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye filmtémának is elsőrangú. Déry Tibor: Semmiféle regénynek és színdarabnak a megfilmesítését nem javaslom. Felkai Ferenc: A Háry Jánost tartom a legalkalmasabbnak. Fodor József: Móricz Zsigmond Erdély című regénye volna leginkább alkalmas a megfilmesítésre. Földes Imre: Arany János Toldiját kellene filmre vinni, mert ez a téma egyenesen filmre kívánkozik. Gádor Béla: A már kétszer megfilmesített János vitézre és Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájára szavazok. Gáspár Margit: Mikszáth Mindenki lépik egyet és Jókai Mór Szabadság a hó alatt című regényét tartom a legalkalmasabbnak. Gergely Sándor: Jókai Mór Rab Rábyját kellene filmre venni. Goda Gábor: Rengeteg Jókai-regényt ajánlhatok, ezenkívül Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászát, Fekete városát, Móricz Zsigmond Boldog ember és Rokonok című regényét. De nagyon alkalmas volna Kosztolányi Dezső Édes Annája is. Hárs László: Az ember tragédiáját tartom a legmegfelelőbbnek. Heltai Jenő: A magyar klasszikus irodalomban annyi remekmű van, hogy hamarjában csak Jókait, Mikszáthot, Bródy Sándort és Ambrus Zoltánt ajánlhatom, de Petőfi versei és Arany János balladái között is sok megfilmesítésre való akad. Illés Béla: Véleményem szerint Mikszáth Kálmán és Heltai Jenő valamennyi művét filmre kéne vinni, de elsősorban Krúdy Gyula művei valók filmre. Illyés Gyula: Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét és Petőfi Sándor Apostolát ajánlom. Kálmán Jenő: Szerintem legalább tíz Jókai-regény vár megfilmesítésre, ezek közül is elsősorban a már egyszer legyártott Az új földesúr, valamint a Szegény gazdagok. De Mikszáth, Gárdonyi és Zilahy regényei közül is sokból lehetne jó filmet csinálni. Mátrai-Betegh Béla kritikus: Arany János A nagyidai cigányok című hőskölteményét látnám szívesen filmen. Sőtér István: Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényét tartom jó filmtémának. Hatalmas tömegjelenetei a híres Balaklava című filmre emlékeztetnének bennünket. Ezenkívül Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényét ajánlhatom. Stella Adorján: Az ember tragédiáját és Oravetz Paula Fapapucs és Hat szem köménymag című regényét látom filmre alkalmasnak. Szinetár György: Eötvös József A falu jegyzője című regényét tartom aktuálisnak és érdekesnek. Szirmai Rezső: Móricz Zsigmond Sárarany című regényét látnám legszívesebben filmvásznon. Vass László: Eötvös József A falu jegyzője és Magyarország 1514-ben, valamint Móricz Zsigmond Rózsa Sándor című regényét javasolom. Zelk Zoltán: Annak ellenére, hogy a János vitézt annak idején filmre vitték, megint csak a János vitézt, ezt a legnépibb remekművet ajánlom. De az igazi János vitézt! Játéknak sem rossz utánaszámlálni : mi valósult meg filmen az utóbbi három évtizedben az egykori javaslatokból, s mi nem.