Film Színház Muzsika, 1976. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-03 / 27. szám

Panoráma Jönnek a szépek! A svájci Rita Scherrer, az angol Twiggy, a nicaraguai Barbara Cerrera manekenként vagy fotómodellként kezdte­­ és lett „valaki". Ám együtt sem kerestek annyit, mint a 32 éves Lauren Hutton, akinek bájait az amerikai Revlon koz­­metikaicikk-konszern 200 000 dollárra értékelte­­ évente 30 munkanapért. Abban azért egyformák voltak, hogy nem akartak modellek maradni. Anélkül, hogy időt vesztegettek volna a színészi tanulmányokra, húszéves korukban az öre­gedéstől félve, ezek a reklámlányok kihasználták arcuk és testük konjunktúráját De soha még annyian nem cserélték fel a fényképezőgépet a filmkamerával, mint ma. Joseph Losey rendező például egyik forgatókönyvét a főhős pontos leírásával elküldte a modellügynökségnek - talán lesz ott egy lány, akire ráillik. Nem egy felfedezett karriert csinált. A 25 éves Sydne Rome 1973-ban egy Polanski-filmmel vált világhírűvé. Az amerikai Marisa Berensonnak 1971-ben Lu­chino Visconti egy rövid, néma szerepet adott Halál Velen­cében című filmjében. Azóta már csillagászati gázsival ját­szott főszerepet Stanley Kubrick 11 millió dolláros Barry Lyndonjában. Az egyik legfigyelemreméltóbb közülük a 27 éves Jennifer O’Neill (képünk). Karrierje jellemző a reklám szépeire. Jennifer, az egykori amerikai bombázópilóta leánya, kollé­gista korában fotomodellként egészítette ki zsebpénzét. Amikor házassára vágyott, és apuka olyan kicsinyes volt, hogy nem ajándékozta meg azonnal vele, elhatározta: segít magán. 16 évesen szerződése volt több divatlappal, köztük a Vouge-gal. 17 évesen ment először férjhez. 19 évesen már egy kislány anyja. 20 évesen Manhattan öt fő­ modelljének egyike, évente 80 000 dollárt keresett. 22 évesen elege lett a reklámmosolyból. Első filmje western volt, a Rio Lobo, John Wayne-nel. Rövidesen a legprűdebb felfedezettként tartották számon. „A mester" meztelen jeleneteiben test­­színű trikót viselt. Ma már olyan partnerekkel játszik, mint Michel Sarrazin és Elliott Gould. Mégis azt mondja: „Be­jössz, az emberek meglátnak, és te tudod, hogy azt gondol­ják: fotómodell. Nem tud beszélni, játszani, és úgy mozog, mint egy sétapálca.” 22 Ismét egy Új csillag Valamikor réges-régen, 1933-ban elkészült a Micsoda az Hollywoodért című film Costance Bennettel és Neil Hamilton­­nal, majd 1937-ben új változata, Janet Gaynor és Frederic March főszereplésével. Ennek a változatnak azonban az Új csillag született címet adták. A harmadik variáció főszerepét Judy Garland alakította James Mason oldalán 1955-ben. Most ismét elővették a jól bevált történetet; ezúttal Barbra Strei­sand forgatja saját stúdióiban az Új csillag született című fil­met. Képünkön a filmszínésznő az egyik munkatársával, Jon Petersszel és partnerével, a sötét inget viselő Kriss Kritoffer­­sonnal. (Ciné Revue) Találkozó Schillerrel Moszkvai laptársunk, a Szovjetszkaja Kultúra nagy elismerés­sel ír a hamburgi Thalia Színház vendégjátékáról. A Roy Gobert vezette együttes Moszkvában, Leningrádban, Rigában és Vil­niusban adta elő a Stuart Máriát, Schiller tragédiáját. Roy Gobert rendezésében - amint a lap kiemeli - a Schiller-dráma egyértelműen politikai jellegű: a hatalomért vívott küzdelem drámája. A Szovjetszkaja Kultúra kiemeli a színház művészei­nek kimagasló szakmai felkészültségét, s a vendégjáték tényét a kulturális kapcsolatok elmélyülése bizonyítékaként méltatja. Egy kis tévedés Az Il furto e l’anima című filmben egy gyámoltalan nápolyi megjátssza a rettegett gengsztert, hogy szerelmének imponál­jon. Végrehajt egy rablást, amely nagy meglepetésére tökéle­tesen sikerül, csak a végén összecseréli a zsákokat; a pénzzel teli kerül az utcaseprő kocsiba s szerelmese lába elé a szemét­tel teli zsákot teríti... Az ál-gengsztert a népszerű olasz komi­kus, Noschese alakítja, szerelmét Pia Giancaro (képünk), az ex- Miss Itália. (Tempo)

Next