Film Színház Muzsika, 1976. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-11 / 37. szám
felelőtlen ember omlás következtében meghal. A baleset körülményeinek kivizsgálásakor számon kérik Simontól, hogy nem akadályozta meg, ha kell, tettleg is, a balesetet. A kivizsgálás hangneme, a vezetők fellépése olyan munkahelyi légkört sejtet, amelynek a munkás semmibe vevése és a felelősségnek a munkásra hárítása a jellemzője. Simon Gáspár végül bűnösnek találtatik, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik. A balesetet megelőző események, maga a baleset és mindaz, ami azután következik, nem egymás után, folyamatosan, hanem időben megbontva hangzik el, tehát a nézőnek kell a részleteket egységes történetté kerekíteni. A nézők — iskolai végzettségtől, beosztástól, kortól függetlenül — egyértelműen Simon Gáspár pártján álltak és mélységesen elítélték a kivizsgálást vezető embertelen magatartását. Nemcsak a főhős nyerte el abszolút szimpátiájukat, de mindazok, akik ebben az ügyben melléje álltak. A szereplők megítélésében fontos hatása volt ennek a jelenetsornak. Fontos viszont megemlíteni azt is, hogy az epizódokat a nézők nagy része — leginkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek — nem fűzte össze kerek történetté, csak a kérdések hatására állították össze többkevesebb sikerrel. Ítéletüket nem annyira a dolgok logikája szerint fogalmazták meg, mint inkább a kivizsgálás jelenetének erős érzelmi hatására. A másik részlet: a brigád egyik tagja otthagyja családját s a szeretőjéhez költözik, magával viszi a közösen szerzett vagyon felét, bútort, tévékészüléket. A brigád tagjai, tudomást szerezve erről, hazaköltöztetik motyójával együtt. A nézők nagy része azonosult az eset sugallta erkölcsi tartalommal. Azaz a félrelépő brigádtagot általában elítélték, a brigád lépése pedig egyöntetű rokonszenvet, helyeslést váltott ki. Azoknál is, akik nem családosak, vagy történetesen elváltak. Ez a hagyományos családerkölcs erős kötelékeit bizonyítja. Különösen nagy hatást gyakorolt a főiskolásokra az a jelenet, amelyben egy tehetséges, megfáradt, álmait megvalósítani képtelen, agyonhajszolt, ideges mérnök tárja fel életét fiatalabb, bányászból lett mérA részletek értelmezésén túl az egész dokumentumjáték fogadtatásának talán legfontosabb tanulsága az, hogy a bányászok zöme nem értett egyet azzal a bányászképpel, amit a darab mutat. Nem fogadták el, hogy realitás a szereplők jó részének nem éppen szeplőtlen előélete, a nyers szóhasználat, kevesellték a helytállást, a segítőkészséget, az áldozatvállalás bemutatását, hiányolták a házzal, autóval, telekkel, szőlővel rendelkező átlagember szerepeltetését. Mindez azt mutatja, hogy végső soron idealizált képet kívántak volna látni. A kérdésekre adott válaszok ezt egyértelműen igazolták. Azt is, hogy az egyszerű jelenetek és a bonyolult szerkezet ellentétét legtöbben leegyszerűsítették: a jeleneteket csupán önmagukban értékelték. Ez arra mutat, hogy az előadás sokak számára nem találta meg azokat a művészi eszközöket, amelyekkel a játék sajátos építkezési rendszerét egyértelműen el tudta volna fogadtatni. Az Uránbányászok közönségének megkérdezése egy vizsggálatsorozat első állomása volt. Mint minden új vizsgálat, egyelőre ez is csupán kísérletnek tekinthető. Mégis, úgy érzem, már az első tapasztalatok is szolgálhatnak érdekes tanulságokkal a színház és néző kapcsolatáról, az együttes és közönsége önismeretéről, Nánay István nektársának. A főiskolások számára mindaz, amiről a kiégett mérnök beszél (a hivatás és a napi feladatok összeegyeztethetősége, az álmok és a realitás ellentéte, a kényszerű kompromiszszum a pályájuk kezdetén), rendkívül időszerűek voltak. A bányászok számára ez a jelenet nem ennyire élő, ők inkább élesen szétválasztották a két férfi magatartását és eltérően ítélték meg a mérnököket. A tudatrendszerről ad érdekes képet a harmadik tapasztalat is. A darabban szereplő nők monológokban vallanak asszonysorsukról. Az anyák, férjüket alig látó feleségek, elhagyott aszszonyok, az Olimpia bár hölgyeinek élete elevenedik meg ezzel az ábrázolástechnikával. Ilyen módon ad képet a játék egy elterjedt kapcsolatrendszerről: a feleség, az anya, az alkalmi ismerősök közül egyik sem egyenrangú a férfival, csak részei a férfi életének. A felmérési összegezés azt mtatja, hogy ezzel az ábrázolásmóddal a nézők — bányászok és főiskolások egyaránt — azonosultak, fel sem merült bennük a gondolat, hogy ez a viszonyrendszer férfi és nő között korszerűtlen. SZÍNPAD ÉS ÖNISMERET 14 A harmadik egész estés Pannónia-produktió A Lúdas Matyi rajzfilmen A Pannónia rajzfilmstúdióban a János vitéz és a Hugó, a víziló című filmek után készül a harmadik egész estés animációs film, a Lúdas Matyi. A rajzolás egy évvel ezelőtt kezdődött — mondja Dargay Attila, a film rendezője —, de az igazi munka februárban indult el, amikor már nyolc stáb dolgozott a filmen. Most, szeptember elején fejezzük be a rajzolási feladatokat és Nepp József munkájának köszönhető, hogy több mint kétszázötven háttér is készen van. A filmet áprilisban látogathatja a közönség. — Mi a rajzos feldolgozás alapelve? — A Lúdas Matyi egyértelműen mesefilm, elsősorban a gyerekeknek csináljuk, és persze mindazoknak, akik szeretik a mesés kalandokat, a kedves, tréfás történeteket. Nem Fazekas Mihály művét akartuk rajzfilmre vinni. Furcsán hangzik talán, hogy egy ilyen ismert történetet meg kellett írni, mégis, Nepp József, Romhányi József és magam átírtuk a történetet a mi profilunkra, a rajzfilmre. A film figuráinak tervét Jankovich Marcell készítette: a XVIII. század kissé romantikus, ugyanakkor részleteiben realisztikus grafikai világát tükrözi. A realisztikusabb ábrázolás tudatos. Mert úgy érzem, hogy ha ezeket a figurákat stilizáltabb környezetbe helyeznénk, a történet hitelét vesztené. Én örülök, hogy sikerült a régi „hármast” ebben a produkcióban összehozni, vagyis hogy Nepp József, Jankovich Marcell és én, akik együtt dolgoztunk az első Gusztáv-sorozatban, újból közösen készítünk filmet. Persze nemcsak mi hárman, mert a figurák életrekeltéséhez majdnem nyolcvanezer rajz szükséges. — Bizonyára fontos szerepe lesz a zenének ... — A film zenéjét Liszt Ferenc csodálatosan játékos és dinamikus magyar rapszódiáiból állítottuk össze Pethő Zsolt hangszerelésében és a KISZ Központi Művészegyüttes népi zenekarának előadásában. — Kik szólaltatják meg a rajzfilm figurákat? — A felnőtt Matyit Kern András játssza. Döbrögi Csákányi László hangján beszél, igazán remekül. Az ispán Agárdi Gábor. Bíri néni Gobbi Hilda, és persze van még a liba. Nálunk csak egy liba van, én nem tudtam volna elképzelni ezt a történetet anélkül, hogy Matyinak ne lett volna egy társa. És ez az egy liba végig megmarad a főhős mellett. — Végre igazi gyerekfilm készül. Mit jelent ez az alkotók számára? — Sokkal nagyobb felelősséget érzek, amikor gyerekközönségnek dolgozom. A felnőttek elnézőbbek. S. M. Foky Emmi mozdulattervező és Dargay Attila rendező munka közben