Film Színház Muzsika, 1978. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-04 / 9. szám

A longjumeau-i tanítvány Szergej Jutkevics, a világhírű szovjet filmrendező új Lenin-filmre készül. A hetvenhárom éves mester életművében eddig három jelentős alkotás foglalkozik a forradalom vezetőjével, a szovjet állam megteremtőjével: A puskás ember (1938), a Történetek Leninről (1957) és a Lenin Lengyelországban (1965). Az új film, amelynek A longjumeau-i tanítvány lesz a címe, Lenin párizsi tar­tózkodásának eseményeit idézi föl. A for­gatókönyvet a rendező és Jevgenyij Gav­­rilovics együtt írta. Lenin franciaországi emigrációjának mozzanatai viszonylag kevéssé ismertek és feldolgozottak. Pedig a Párizs közelében levő Longjumeau fon­tos esemény színhelye: 1911-ben ott ala­pított Lenin pártiskolát, s odamentek ta­nulni a cári Oroszországból illegálisan, azok, akik később fontos szerepet vittek a forradalomban.­­ Képünkön: Szergej Jutkevics, A longjumeau-i tanítvány ren­dezője. (APN-fotó) A tolmácsnő különös „címszereplője”* van a Me­teor című új amerikai filmnek: az az óriási meteor, amely több csillagjós sze­rint 1986-ban zuhan le a földre. De míg a korábban lehullott meteorok becsa­pódási helyein csak óriási kráterek ke­letkeztek, a filmben szereplő meteor le­zuhanása az egész földbolygót meg­semmisítéssel fenyegeti. Legalábbis a forgatókönyv szerint... A szerencsét­lenség elkerüléséhez a tudósok nem­zetközi összefogása szükséges. A film elkészítéséhez pedig minden eddigit felülmúló hatalmas apparátus, amely­hez több hollywoodi stúdiót is kibérelt a gyártó MGM filmvállalat. A film fő­szerepét, a világhírű tudóst Sean Con­nery alakítja, partnernőjét, a tolmács­­nőt Natalie Wood. Őt a tévénézők nem­régen láthatták a Verseny a javából című filmben, a még igen daliás és elegáns Tony Curtis és a már akkor is kétbalkezes, topis Peter Falk oldalán. Natalie Wood ötévesen kezdte pályá­ját az 1943-ban forgatott Boldog ország című filmben. Az orosz származású de már San Franciscóban született szí­nésznő a gyermekszerepekből minden zökkenő nélkül tért át a fiatal lány szerepekre. Említésre méltó az Ezüstke­­hely és­ az Ok nélkül lázadó című film­je, ez utóbbiban együtt játszott James Deannel, az amerikai fiatalság tragi­kus véget ért bálványával. Később, 1961-ben ő is osztozott a West Side Story sikerében, a világhírű musical Máriájaként, majd az Elkárhozott bir­tok című, Sidney Pollack rendezte ame­rikai filmben nyújtott emlékezetes ala­kítást. Az angol tévé számára is for­gatott nemrég: a Macska a forró ház­tetőn című Tennessee Williams-dráma főszerepét játszotta férje, Robert Wag­ner oldalán. (Ciné Revue) Egy király trón nélkül Linda Christian filmszínésznő, Tyrone Power özvegye hosszú szünet után ismét forgat; a hír­hedt képhamisítóról, Fernand Legrosról készülő filmben játszik. A hamisítók királya című film címszereplője ezúttal egészen hiteles lesz: Fernand Legros ala­kítja ... saját magát. A mexikói származású, feltű­nően szép Linda Christian 1946- ban forgatta Vakáció Mexikóban című első filmjét, s a hatvanas évek végéig több amerikai, olasz és NSZK-beli filmben szerepelt. Ezután váratlanul abbahagyta a filmezést s csak két epizódszere­pet vállalt el. 1968-ban leányá­nak, Romina Power-nek az any­ját alakította a Minden dalom a tiéd című filmben, amelyet ná­lunk is bemutattak, majd 1970- ben a kisebbik Power leánynak, Tarynnak az Autumn end című filmjében játszott. Képünkön Linda Christian, aki szereti, ha fotózzák és Fernand Legros, aki kevésbé. Nem is cso­da: a körözőlevelekben, a tár­gyalásokon már túl sokat szere­pelt. (Stop) Dráma, balett, opera Alekszej Arbuzov a szovjet drámaírásnak évtizedek óta egyik legtöbbet játszott alko­tója. Annak idején a magyar színházi közön­ség egymás után ismerte meg talán legne­vesebb két drámáját, a Tányát és az Irkutszki történetet. A Tányát Budapesten a Katona József Színház mutatta be, Töröcsik Marival és Básti Lajossal a főszerepekben; az Irkutsz­ki történet a Nemzeti Színház színpadán ke­rült a nézők elé. Egyik emlékezetes szerepét Ladányi Ferenc alakította. Az Irkutszki történet, amint erről mi is hírt adtunk, átkerült a táncjátékok világába is: Andrej Espaj szovjet zeneszerző egész estét betöltő balettet komponált belőle. A balett­változatot a moszkvai Nagyszínház mutatta be. Most arról kaptunk hírt, hogy Alekszej Ar­buzov drámájából opera készült; zeneszer­zője M. Karminszkij. Az új szovjet opera ős­bemutatóját a cseljabinszki Glinka Opera­házban tartották. Az Irkutszki történet tehát már harmadik formájában folytatja színpadi útját. (Szovjetszkaja Kultúra) Panoráma

Next