Film Színház Muzsika, 1978. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-07 / 1. szám

­ Charles Bronson­ ­lvasói kívánságra született ez a rovatunk is, amely­ben időről időre bemutatunk egy-egy népszerű kül­földi színészt , követvén a moziműsor kínálatát. Egyúttal tehát arra is törekszünk, hogy ezeket a rövid életrajzo­kat a néző valamiféle közvetlen élményhez köthesse. Az írásokban felidézett filmek némelyikével tehát a néző a heti műsorban is találkozhat. Már félszáznál több film­ben játszott, amikor neve még szinte semmit sem je­lentett az amerikai nézők­nek. Pedig amerikai filmek­ben szerepelt. Sztár-rende­zők, nagy csillagokkal ké­szült, sikeres alkotásaiban. Például Cukor György „Pat és Mike”-jában Katherine Hepburn és Spencer Tracy; Robert Aldrich „Apacsok”­­jában és „Vera Cruz”-ában Burt Lancester, illetve Burt Lancester és Gary Cooper; John Sturges „Hét mester­­lövész”-ében Yul Brynner, Steve McQueen, James Co­burn, Eli Wallach oldalán. De indiánokat, meszticeket, mexikóiakat, vagy egysze­rűen csak bűnözőket alakí­tott, s ki figyelt, s ki figyel oda Amerikában egy gyak­ran „csak” színes bőrűeket, vagy többségében negatív szerepeket alakító művész­re? Amerika csak akkor zárta szívébe, amikor már az egész világ ünnepelte és a filmvilág legtöbbet foglal­koztatott művészei közé tar­tozott. Hét esztendő leányában A kései siker lovagja Charles Buchinskyként, a Pennsylvaniai Ehrenfield­­ben látta meg a napvilágot, 1920. november 3-án. Édes­apja Litvániából emigrált bányász, édesanyja orosz. A kis Charles a család tizen­egyedik gyereke, az évek so­rán még négy további test­vére születik. Ehrenfield külvárosában, a Scooptown nevű helységben élnek, iszonyatos nyomorúságban. Charles tízéves, mikor édes­apja tüdőbajban meghal. Alkalmi munkákat vállal, és csak akkor jár iskolába, ha valamelyik testvére valami­lyen okból otthon marad és így belebújhat ruháiba ... Még nincs tizenhat éves, amikor bányásznak áll. Egy dollárt kap minden felszín­re hozott tonna szén után. Fél év múltán a bánya leg­jobb vájárai közé sorolják, önként jelentkezik az elő­festék csoportjába. Ez a leg­veszélyesebb munka a bá­nyában, itt minden tonna szén után tíz százalék pót­lékot fizetnek. Az ifjú Charles Buchinsky munka után társaival a kocsmákat, játéktermeket látogatja. Hét esztendeig dolgozik a tárók­ban, majd 1943 nyarán be­hívják katonának. A Bronson-portrék egy csoportja szerint egy B—29- es bombázó géppuskása volt, és a Dél-tengeri szige­tek felett vívott csatákban vett részt. Valószínűbb azonban, amit Bill David­son állít az eddigi legjobb Bronson-életrajzban, a 760- as ellátó ezrednél szolgált teherautó-vezetői minőség­ben, az Arizonai Kingman­­ben. Nyilván ezért is vett részt a 760-as ellátó ezred veteránjainak harmincéves baráti találkozóján, 1974- ben. 1946-ban, kitűnő minősí­téssel szerelt le, de nem tért vissza a bányába. A szék­ árus színészekkel találkozik Alkalmi munkásként ván­dorol helyről helyre. Hagy­maszedő a New York ál­lambeli földeken, szakács Philadelphiában, szénhordó Chicagóban, és bérelhető székeket árul Atlantic City tengerparti szabadstrand­ján. Mikor szabad ideje van, fest, rajzol. Képeire felfigyel a philadelphiai Plays and Players Troup néhány Atlantic Cityben nyaraló művésze. Alkalmi feladatokkal bízzák meg, s mikor ezeket kitűnően tel­jesíti, magukkal csábítják. 1948 őszétől e félamatőr tár­sulat alkalmazottja, díszle­teket fest és parányi szere­peket alakít. A scooptowni dialektus azonban színészi érvényesülése útjában áll, ezért beiratkozik egy be­szédtanfolyamra. Philadel­phiai színészbarátai a kali­forniai Pasadena Play­­house-hoz ajánlják. 1949 ok­tóberétől itt képzi magát, és hogy megélhetését biztosít­sa, az utcasarkon levelező­lapokat és játékokat árul. 1951 elején statisztálni hív­ják Henry Hathaway „Most a flottánál vagy” című filmjéhez, melynek fősze­repét Gary Cooper alakítja. Hathaway felfigyel a fiatal­emberre és kisebb beszélő szerepet bíz rá. Ettől kezd­ve gyakran tűnik fel kisebb szerepekben, először a Fox, majd a Metro filmjeiben. 1952-ben már harmadik filmszerepét alakítja Cukor György „Pat és Mike”-já­­ban. Ő támad rá — valaki­nek a megbízásából — a karatebajnoknő Katherine Hepburnre. Nyolc nap, mely megalapozza a jövőt 1953 elején kerül kapcso­latba Tóth Endrével, aki Andre de Tóth néven dol­gozik Hollywoodban. Előbb egy háromdimenziós hor­rorfilmjében, majd egy bűnügyi alkotásában és egy westernjében kap szerepet, ezek első jelentősebb fel­adatai a filmvásznon. Tizenkettedik filmje után nevet változtat, Charles Bu­­chinskyból Charles Bronson lesz. „Az ember legalább angolosan hangzó névvel alakítson indiánokat” — mondta erről egy 1972-es interjúban, egyben arra is utalva, hogy főképp „má­sodrendű amerikaiak” ábrá­zolására alkalmazták akko­riban a kis költségvetésű produkciókban. 1958-ban alakítja élete első főszerepét a „Géppus­kás Kelly” című alkotásban. Charles Bronson egyik leghíresebb alakítása a Volt egyszer egy Vadnyugat-ban és (az alsó képen) feleségével

Next