Film Színház Muzsika, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-17 / 11. szám
PEHERLOPIA MEGSZÜLETIK TALÁLKOZÁS JANKOVICS MARCELLEL „Az odút takaró ágak résein látni a tovasurranó árnyakat. Lassan elhalkul a lárma, minden elcsendesül. Halk, álomszerű zene szólal meg, fájdalomteli, mégis megnyugtató. Az ágakon áttör az odúból áradó fény. Felfedik a kancát, kinek lélegzése lassul, fejét lábára hajtja s lehunyja szemét ” Születik a Fehérlófia a film irodalmi forgatókönyvében, ám az igazi „szülés” három éve tart. A Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdióban látogattuk meg Jankovics Marcellt. Asztalán a képes forgatókönyv figuraterve, vázlatok, színek, formák kialakulóban. Az évek óta dédelgetett terv — a megvalósítás küszöbén áll; 1981- re készül el az egész estés film. — Hosszas előkészület után kezdtük meg a munkát — mondja Jankovics Marcell. — Írtam egy mesemorfológiai tanulmányt, eredetileg csak magamnak. Tárgya: a magyar népmesék szerkezeti elemzése. Negyvenoldalas illusztrált kivonata a Népművelési Intézet pályázatán díjat nyert. Külön öröm, hogy aztán e témáról több helyütt előadást tarthattam, így például a Magyar Tudományos Akadémia mítoszkonferenciáján „Csodaszarvas monda a csillagos égen” címmel, melynek nyomán Bartha Antal őstörténész professzor meghívott a novoszibirszki tudósklub találkozójára... Az „elméleti” készülődéssel párhuzamosan népmesesorozatot készítek, amely már a huszonhatodik epizód felé halad. A sorozat lehetőséget ad arra, hogy kipróbáljunk bizonyos szcenikai és képeffekteket, filmes és grafikus módszereket, amiket majd a Fehérlófiában alkalmazunk. — Három mese — Égigérőfa, Tündérszép Ilona, Fehérlófia — közül választották az utóbbit. Az eredeti mese animációs változatát látjuk majd? — Nem. A Fehérlófia a mi elképzelésünk szerinti konstrukció lesz az ismert meseváltozatok alapján és magában foglalja az összes, engem izgató meseelemet. A filmben — többek közt — szerepel három sárkány, amelyekben megfogalmazódik mindaz, amivel az ember puszta fennmaradásáért harcol. A legkisebb sárkány a természeti romboló erőket, a középső a háborús pusztítást, a legnagyobb a „lassú halált”, a civilizációs ártalmakat jeleníti meg. A mesei szerepkörök több gondolati rétegen segítenek megfogalmazni a korszerű hős képét is és próbálnak arra válaszolni, hogy beszélhetünk-e „magányos hősről”. Szerintem hőssé csak az válhat, akit szűkebb, tágabb környezete késztet erre. Az előbbiekből következik: a szaktudomány álláspontja szerinti nyolc „mesei funkció” ellentétpárosokban vonul végig a fil- Három fázisrajz Jankovics Marcell készülő filmjéből