Film Színház Muzsika, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-15 / 33. szám
PANORÁMA A LÁNY ÉS A KAGYLÓ Hogyan éli át a család széthullását négy gyerek, akik közül a tizennégy éves Vendula a legnagyobb: erről szól A lány és a kagyló című új csehszlovák film, amelyet Jiri Svoboda rendező forgatott a barrandovi műtermekben. Vendulát, aki az alkoholista édesanya helyett szinte anyaként neveli három kistestvérét, Dita Kaplanová alakítja. Képünkön: Dita Kaplanová A lány és a kagyló című filmben (Ceskoslovensky Film) NYOLCVAN Nyolcvan éves a szovjet színjátszás egyik nagy öregje, Igor Iljinszkij. Pályafutása 1921-ben kezdődött, Mejerhold színházában. Ott játszotta először az Erdő című Osztrovszkij-vígjáték Vidtorovját, a derűs vándorkomédiást. Ezt a szerepet most is alakítja a moszkvai Kis Színházban, amelynek 1938 óta egyik vezető művésze. Igor Iljinszkij - aki egyaránt nagy sikert aratott A revizor polgármestereként, a Poloska című Majakovszkij-vígjáték Priszipkineként, vagy mint a Farkasok és bárányok Murzaveckija. A sötétség hatalmának Akimja már a némafilm korában is jelentős filmszerepeket játszott, a televízióban pedig rendszeres önálló műsorai vannak. Filmjein kívül a magyar közönség azt a híres tévéfilmjét is láthatta, amelyben tucatnyinál több Csehov-figurát alakított. (A magyar szinkron: Latinovits Zoltán hangátváltozási bravúrja volt!) Igor Iljinszkij legutóbbi nagy szerepe, Lev Tolsztoj a Visszatérés című drámában, a Kis Színház színpadán, amelyet a szovjet televízió is megörökített. Képünkön: Igor Iljinszkij mint Tolsztoj a Visszatérés című dráma tévéváltozatában (MTI Kült. Képszolg.) NAPI HÍREK • A The Times nemrégiben hosszú ismertetést közölt Volt egyszer egy magyar címen Michael Korda feltűnést keltett „családregény’’-éről. A szerző, Korda Vince fia, jóllehet nem Magyarországon született — úgy is mondhatnák, érzelmileg elfogult, sőt szenvedélyesen „pesti". A Korda testvérek életét elbeszélő könyv ismertetőjéből idézünk néhány részletet: „Michael Korda édesapjáról és két nagybátyjáról, Sándorról és Zoltánról mesél - mindhárman a brit filmipar „alapító atyái" voltak. Maga Michael Korda jelenleg a könyvkiadói ágazatban tevékenykedik, ő a hatalmas New York-i Simon and Schuster kiadóház főszerkesztője. Azt azonban nemigen tudja megmondani, miért választotta ezt a szakmát. „Nem én választottam - csak úgy belecsöppentem. Úgy gondoltam, átmeneti megoldás lesz.” Gyermekkora a legkevésbé sem volt tipikus, Angliában született, először még Angliában, azután Amerikában, végül Svájcban tanult, Oxfordban járt egyetemre, katonai szolgálatot teljesített. Szülei elváltak, két különböző földrészen élnek. „Mindenkinek boldogtalan a gyermekkora” - szögezi le Michael Korda, hozzáfűzvén, hogy ő maga sok-sok éven át olyanná akart válni, mint varázslatos nagybátyja, Sándor. „Sándor persze utánozhatatlan ember volt, nekem azonban rendkívül hosszú idő körülbelül 35 éve kellett ahhoz, hogy ráébredjek: nem muszáj olyannak lennem, mint ő.” „A brit osztályrendszer taszított engem. Vannak olyan emberek, mint például Sándor vagy George Weidenfeld, akik képesek áttörni a brit osztályrendszeren. Apám egyáltalán nem tett semmiféle erőfeszítést arra, hogy beilleszkedjék bármiféle rendszerbe — semmi különbséget nem látott Bedford hercege és Horthy tengernagy között; szerinte mindketten reakciós elnyomók voltak, tehát rossz emberek. Apám viszont excentrikus volt, s az angolok imádják az excentrikusokat.” A Korda fivérek, miután letelepedtek Angliában, úgy vélték, az angolság és a „háziasság” kiegészítik egymást: hamarosan jöttek az angol feleségek, az angol gyermekek, angol dajkák és anyósok. „Mire mindezt elvégezték, meg is unták, hiszen igazából Rámát szerették meg Párizst. A gyermekek nevelésének ez valószínűleg nem tett jót, hogy a feleségekről ne is beszéljünk — a dolog mindazonáltal eléggé érthető." Michael Korda édesapjáról és két nagybátyjáról, Sándorról és Zoltánról mesél — 1940., a színhely egy játékkaszinó, ahol Sándor más kelet-európaiakkal találkozott. Üldögéltek, ruletteztek, magyarul beszélgettek. Otto Preminger egyre haragosabban figyelte a társaságot, végül Kordához fordult, s ráförmedt: „Ide hallgass, fiú, most Amerikában vagytok, beszéljetek németül!” A film világának legendái: 28