Film Színház Muzsika, 1983. január-júnus (27. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-05 / 10. szám
EMLÉKIRAT Nem titkolja korát: Juliette Gréco, aki színésznőként, de még inkább sanzonénekesnőként vált világszerte híressé, ötvenöt éves. Most azért került ismét az érdeklődés középpontjába, mert megjelent emlékiratainak kötete, Jujube címmel. Párizsi lány; először 1947-ben vált sokak ismerősévé, akkor került ugyanis a Samedi Soir nevű párizsi újság címlapjára a fényképe. Fiatal lány szűk pantallóban, fekete pulóverben a Le Tabou nevű pincebár bejáratánál áll, írók, művészek társaságában. A képaláírás mindössze ennyi volt: Egzisztencialisták. E kép révén vált ismertté a lokál is, meg a fiatal lány is: Juliette Gréco. Juliette-nek az volt a beceneve, hogy Jujubeezért választotta könyvének címéül is ezt. Már 47-ben, szinte csitrikorában megismerkedett az akkori irodalmi és művészeti nagyokkal, Sartreval, Simone de Beauvoirral, Camus-vel, ilyen és ehhez hasonló nagy nevek írták és válogatták első sanzonjainak szövegeit. Miután énekesnőként felfedezték és jelentős sikert aratott, hamarosan filmszerepek is következtek, nem kisebb nevű producerek és rendezők filmjeiben, mint Danyl Zanuck, Orson Welles. Francoise Sagan a barátnője volt, játszott hát az akkor oly fiatal írónő első regénye, a Jónapot, búbánat filmváltozatában. Gréco emlékirataiban mindezekről a személyekről és eseményekről részletesebben esik szó - csakúgy, mint férjeiről. Színész, Philippe Lemaire volt az első férje, egy másik színész, Michel Piccoli („Nagyszerű férfi és nagyszerű művész, akivel azonban az évek során mind kevesebbet tudtam együtt nevetni!’’) a második. Édesanyjához fűződő kapcsolata nem volt jó, úgy érezte, anyja nem szereti. Mégis abban, hogy Juliette Gréco mindig a baloldalon állt, bizonyára szerepe volt a mamának is, aki részt vett az ellenállási mozgalomban, elfogták és koncentrációs táborba zárták. (Stern) IP PANORAMA AZ ISTENI ANNA Emil Loteanu, a kitűnő szovjet rendező Anna Pavlováról (1881-1931), a világhírű táncosnőről forgatta legújabb filmjét. A moldvai fiatalembernek már a moszkvai filmfőiskolára való felvétele előtt jelent meg verseskötete. Emil Lotenau versei ismert orosz költők fordításában napvilágot láttak a Junoszty, a Komszomolszkaja Pravda és A költészet napja című antológia hasábjain. Miután elvégezte a filmrendezői szakot, sikerrel készítette el vizsgafilmjét. Azóta forgatott művei közül hozzánk is eljutott A bíbormadár, A cigánytábor az égbe megy s a Dráma a vadászaton. Az isteni Anna nagyszabású, kétrészes produkció, Lorenau eddigi legnagyobb és legromantikusabb vállalkozása. A kevés rendelkezésre álló dokumentumfilmet, mindenekelőtt azt, amely a nagy táncosnőt Saint-Saens A hattyújában örökítette meg, szinte naponta levetítette manónak a stáb. Pavlovát Galina Beljajeva (képünk) kelti életre a filmvásznon. (Szovjetszkij Film) 27