Film Színház Muzsika, 1983. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)
1983-07-30 / 31. szám
PRÓKAI ISTVÁN Élete szinte utolsó napjáig dolgozott, s mondhatni észrevétlenül ment el. Hosszú, súlyos betegség után július 16-án halt meg Prókai István 63. életévében. Szerény volt, ez jellemezhette, már lakatosként is, ugyanez a Főiskolán, ahol 1952-ben végzett. Sarkad Imre Út a tanyákról és Trenyor Gimnazisták című drámájában való vizsgáit hagyva emlékül. Szülővárosába Miskolcra tért vissza játszani, itt Moliére Tartuffe-jének Valér szerepe és a Szentivánéji álom Demetriusa várta többek között. Később Szolnokra szerződött, itt igazgatóként is működött, s Cyranót is játszotta, melylyel új állomáshelyén, a Vígszínházban is bemutatkozott. A Rómeó és Júlia emlékezetes előadásán ő volt Tybalt, játszotta Dolohovot a Piscator dramatizálta Háború és békében. Mindig a közösséget és a színdarabot szolgáló színész volt, „lazaság” nélkül vállalta el a másod- és harmadszerepeket, az epizódokat Sheridan A rágalom iskolájában, Csurka: Az idő vasfogában. Várta, hogy „Eljő a jeges” O’Neill drámájában, kártyázott a Furcsa párban, múltat idézett Örkény művében a Holtak hallgatásában. Ápolt a betegeket a Kakukkfészekben, volt fűszeres a Jó estét nyár, jó estét szerelem musical-változatában. Az Antonius és Cleopátra, A 22- es csapdája, a Versenynap, az Equus és az Orfeusz alászáll előadások résztvevői közé tartozott. SZOT-díjas volt, közösségi ember, aki mindig mást helyezett előtérbe, sohasem önmagát. Csillogásra nem nagyon adódott lehetősége, de tudták, színházban, Filmgyárban és Televízióban, hogy biztonságos részvevője minden produkciónak. Lehet rá számítani. Még akkor is ez jellemezte és nem a panasz, amikor a jóbarátok már látták, hogy magas lázával szinte csak bevánszorog fellépéseire Szerény volt, kevésszavú. „Csak” éppen nagyon komolyan és hűségesen szolgálta pályáját. BAYREUTHI JÁTÉKOK Wagner halálának századik évfordulóját a július 24-től augusztus 27-ig ívelő Bayreuthi Ünnepi Játékok a megszokottnál is fokozottabb jelentőségűvé avatja. Az előadás-sorozatot A nürnbergi mesterdalnokok előadása nyitja és zárja, Horst Stein vezényletével, Wolfgang Wagner rendezésében. S külön érdekessége számunkra, hogy két magyar énekes szerepel benne : Sólyom-Nagy Sándor Ortelt énekli (immár harmadízben), a fiatal Molnár András pedig Vogelgesang alakjában mutatkozik be. A bayreuthi jubileumi év legünnepibb eseményének ígérkezik a Ring zenei és színpadi felújítása, újjászületése. A ciklus karmestere, Solti György ezúttal legelőször vállalkozott arra, hogy Bayreuthban dirigáljon. A Ring neves rendezője Peter Hall, díszlet- és kosztümtervezője William Dudley. A Ring négy műve három alkalommal kerül előadásra. A Trisztán és Izoldát Dániel Barenboim dirigálja, rendezője, díszleteinek és kosztümjeinek tervezője pedig Jean-Pierre Ponelle. A Parsifalt James Levine vezényli és Götz Friedrich állítja színre. A Bayreuthi Wagner Fesztiválok feje, ihletője és irányítója Richard Wagner unokája, Wolfgang Wagner. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel a jegyet igénylő nézőnek tavaly november 1-ig kellett jelentkeznie. A helyárak is fölszöktek: az első sorokban 180 márkára ugrottak. A Komarnói Magyar Területi Színház az évad utolsó bemutatójaként a gyerekeknek kedveskedett egy történelmi mesejátékkal. Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel című darabja a tatárok és a komáromiak harcához vezeti vissza a gyermeknézőket. Az ellenség félelmetes harca hinni lehet a Vytaute Zilinskaite hangjátékát fordító Bojtár Endrének (márpedig Bojtár a litván irodalom egyik legjobb ismerője és fordítója), a litván irodalomból szinte napjainkig teljesen hiányzott a humor „műfaja”, s így Zilinskaitenek az úttörő szerepét kellett vállalnia. Nem érződik mindez a hangjátékán, A bőröndön. Inkább rutinos és könnyed, mintha évszázados hagyományokra támaszkodhatna. Valójában nem tűz túlságosan nagy feladatot maga elé — de azt színvonalasan teljesíti. Sztorija sem bonyolult: a válni készülő házaspárt a közös barát igyekszik összebékíteni. Ez a tevékenysége természetesen ravaszságot, tapintatot, sőt jókora szervezőkészséget is igényel. Fontos szerephez jut (ámbár nem tudni pontosan, miért) az asszonynál maradt bőrönd, amely a férj holmiját tartalmazza. Sok mulatságos félreértés után a békéltető barát eléri célját — viszont césokból állt, hisz vezérük három fejű volt és a többi harcost is a hármas szám jellemezte, vagy három orra, vagy három szája, vagy három szeme, füle volt mindegyiknek, mégsem bírtak a bátor és furfangos védőkkel. A darab rendezője: Takáts Emnőd. (Fotó: Kerekes László) a házaspár őra haragszik meg. A litván írónő bőven felhasználja a jellem- és helyzetkomikum hagyományos eszközeit. Sikerül azonban mindezt egyéni színezetűvé gyúrnia. Talán elsősorban azért, mert alakjai — az aprólékosan kidolgozott részleteknek köszönhetően — élő egyéniségek, akik saját szerepüket komolyan veszik. Csupán a szituáció — az is csak a kívülálló szemlélő, helyesebben hallgató számára — válik nevetségessé, és ez az ellentét a komikum fő forrása. Úgy vélem, inkább hálás, semmint nehéz Berényi Gábor rendező feladata. A hangjáték egységét, pergő ritmusát biztos kézzel teremti meg. A színészek (Végvári Tamás, Venczel Vera, Balkay Géza) karakteres alakokat keltenek életre, van atmoszférája a játékuknak. Venczel Vera azzal ad többletet játékának, hogy érezteti a sértett, majd megbékélő nő lelki rezdüléseit is. B. F. L. RÁDIÓ: A BŐRÖND BEMUTATÓ GYERMEKEKNEK t ^$ —