Film Színház Muzsika, 1985. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-24 / 34. szám
amikor az előadásról készült fényképeket nézem. Akkorra már kinyílt szemem-fülem, minden érzékszervem a színpadon történtekre. Tudva tudtam, mi történik a színen, mit mondok én, mit mondanak a partnerek. Már éltem a színpadi szituációt. — Nem fordult meg benned, hogy kinőtted a vidéki színészet kereteit? — Egy pillanatra sem. Eszem ágában sem volt Pestre mennem. Jól éreztem magamat Debrecenben. Szép lakásom volt ott. S akkor már három gyermekem. — Debrecenhez, úgy tudom, családi vonatkozások is fűznek. — Jó, hogy említed. Amikor Debrecenben már úgy-ahogy megismerkedhetett a nevemmel a közönség, kaptam valakitől egy furcsa névtelen levelet. Hogy miféle indíték vezethette? Fogalmam sincs. Azt írta, hogy változtassam meg a nevem sürgősen Mészárosra, mivel a Mensáros nevet jogtalanul bitorlom. Volt ugyan valamikor egy Mensáros család, de kihalt... — És ez igaz? — Ha érdekel, elmondom. A családfánkat egy Mensáros János nevű ősünkig tudom teljes bizonyossággal visszavezetni. Aszódi postamester volt, de postamesteri tevékenysége, úgy látszik, Nagykerekig terjedt. 1715-ben III. Károly királytól nemességet kapott, hozzá a nagykereki előnevet. Számottevő földbirtoka volt, ennek volt „köszönhető” az állítólagos kihalás. Ükapám, Mensáros László lett volna a családi birtok egyik örököse. De unokatestvére, Mensáros Károly, akinek csak leánygyermekei születtek, félt, hogy kipottyan a jussból. Minden áron szerette volna megkaparintani ükapám birtokdarabját. Kihasználta, hogy ez a Mensáros László házasságot kötött — ami a református Debrecenben nagy bűnnek számított — a katolikus Ritter Jozefával. Régi, gazdag kereskedőfamília volt a Ritter család Debrecenben. Szabó Magda ír róluk a Régimódi történetben. Ükapámat a házassága miatt meghurcolták, börtönbe csukták, belehalt. Gyermekeit nem törvényesítették, mivel a szülei katolikusok voltak. Ezért kizárták az örökségből. Károly elérte célját, rátehette kezét az áhított birtokra. — De hát kihalásról még nem beszélhetünk. — Dédapám, Dániel törvénytelen gyereknek számított. Az akkori közvélemény felfogása szerint ez egyértelmű volt a család kihalásával, ő nem nyugodott bele, s nagy-nagy tortúra árán Bécsben, a császárnál kieszközölte a törvényesítését. Lehetett már vagy huszonöt éves. Negyvenéves korára visszakapta a birtokjogát is. Hanem akkorra már Károly ivadékai kezében a föld annyira szétdarabolódott, hogy dédapámnak Szatmárnémetiben csak egy piciny maradék jutott, amit aztán Zoltán nagyapám el is adott. Nem akart bajlódni vele. Inkább állami hivatalnoknak állt. Így végződött földbirtokosságunk története. Viszont nem kellett 45- ben birtokaink elvesztésén bánkódnunk. Mensáros Dániel szintén egy régi debreceni család sarját vette nőül, Nyilas Amáliát. Nagyapámon kívül volt egy lányuk is, Menszáros Margit. Neves miskolci színésznő lett, Palágyi Lajos színész-színigazgatóhoz ment feleségül. Amikor elváltak, Palágyi újból megnősült: Greguss Zoli nővérét, Greguss Margitot vette el. — Tavalyi Greguss-albumunkban ezt megírtuk. De mondd, honnan ez a Menszáros név? — Egy régi anyakönyvi elírásból ered. A gót írás s betűjét fordították eznek. Két generáción át mi is Menszárosok voltunk. De ami a családnevünk valódi eredetét vagy jelentését illeti, csak találgatásokra hagyatkozhatunk. Még a postamesterség miatt méntelepeket tartó család Ménsáros megjelölése sem lehetetlen ... (Folytatjuk) Ilyen voltam Ferdinándként. A romantikus ifjúi lángolást nem szerettem. Lujza: Örkényi Éva ** Az Ezer év Ludányi bíróját fordulópontnak tartom színészetemben. Partnernőim (balról) Szabó Júlia, Újvárosi Katalin Kép a Hamletból. Claudius: Márkus László, Gertrúd: Simor Erzsi. Sokan utaztak Debrecenbe, hogy lássák Főszerepek után néhány szó a Nem élhetek muzsikaszó nélkülben 31