Film Színház Muzsika, 1986. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-22 / 8. szám
EGY MAGYAR VILÁGSIKER ÚTJA Egy magyar világsiker útja címmel a Játékfiniben kiállító, nyílt Örkény István Macskajáték tragikomédiájának nemzetközi sikeréről. Az ősbemutatót 1971. január 15-én Székely Gábor rendezte a szolnoki Szigligeti Színházban. Orbánnét Hegedűs Ágnes játszotta, Egérke Bodnár Erika volt. Alig két hónap múlva - 1971. március 6-án - a Pesti Színház is műsorára tűzte, Sulyok Máriával Orbánné szerepében. 1974-ben Berlinben a Volksbühne színpadán német nyelven is játszotta a főszerepet. A hetvenes években nemcsak itthon, a vidéki színházakban, de szinte minden jelentősebb európai nagyvárosban premier volt: Bécs 1972, Varsó 1973, Leningrád 1974, majd Brüsszel, London következett. Londonban Elisabeth Bergner, Prágában Vera Medricka játszotta Orbánnét. A kiállított fényképek őrzik többek között a Washingtoni Arena Stage együttes, a bukaresti, az ostravai előadások egy-egy jelenetét. A második bemutatót a Játékszínben tartották. Az előadást Berényi Gábor rendezte. A főszerepet Psota Irén játssza. Képünk a szolnoki ősbemutatón készült. Paula: Gyimesi Pálma, Orbánné, Hegedűs Ágnes (Fotó: MTI - Keleti Éva) RÁDIÓ: A RÁCS NÉHÁNY MONDATBAN Bartók klasszikusokat zongorázik címmel kiállítás nyílt az MTA Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumában. Ugyancsak itt, március 14-étől Liszt-hangversenyek Pest-Budán címmel látható tárlat. 0 Tamás Menyhért műveiből összeállított műsorát Ferenczy Csongor február 26-án megismétli a Vers és dal a Várban sorozat keretében (I. ker Táncsics u. 7.) Az előadóesthez Sütő András írt bevezetőt. 0 A Várszínház előcsarnokában rendszeresek a képzőművészeti kiállítások. A legfrissebb, Czétényi Vilmos február végéig megtekinthető grafikai tárlata, amelyben helyet kaptak a színház ihlette alkotások is. A középgenerációhoz tartozó művész a monotípia és az olajfestés vegyes technikáját alkalmazva teremti meg sajátos képi világát. Herder Yureen NSZK-beli író darabját abból a szempontból is érdemes volt meghallgatni, hogy megtudjuk, miként csinálják mások. Mármint a rádiójátékot, amely mégiscsak fiatal műfaj, és nyilvánvalóan az irodalomból nőtt ki - sajátos kifejezőeszközei még nem kristályosodtak ki. A darab rendezője is német, Werner Klein, a Hesseni Rádió rendezője. Rögtön a kezdetektől érződött, hogy nagy hagyományú rádiósiskola egyéni képviselője, a hanghatások olyan tárházát hozta létre, amilyet a magyar rádióban ritkán hallhatunk. A színészi játék is hanghatás volt csak, egy a sok közül. Egyébként sem volt itt egyezményes jelrendszer a beszéd; töredékei nem gondolatokat közvetítettek, hanem csak asszociációkat keltettek. Tartalmilag már nehezebb a megítélés. Zavarbaejtő mű A rács. Szokásos értelembe vett cselekménye nincs — ha csak azt a töredékes közlést nem tekintjük annak, hogy egy iskola köré rácskerítést akarnak építeni („börtön az egész világ"), egy nemzedéket akarnak tökéletesen apolitikussá idomítani. Romantikus társadalomellenesség van Herder Yureen darabjában, a kibírhatatlan rend és az anarchista szabadosság vitatkozik egymással. Handke beszéddarabjaira is emlékeztet a mű, csak annak pontos grammatikai felépítését itt a hangkulissza helyettesíti; az elidegenedés itt még teljesebb. A divatos témák azonban gyorsan változnak: Herder Yureen hangjátékában, úgy tűnik föl, a hatvannyolcas diáklázongások jelszavai visszhangoznak. De ami két évtizede meghökkentően új volt, mára veszített - nem az aktualitásából, hanem újszerűségének érdekességéből. Werner Klein igazi rendezői (rádió)színházat csinál: minden alá van rendelve egy központi irányítói koncepciónak. Nem is lehet a szokásos szempontok szerint megítélni a színészi játékot. Nem több a szerepük, mint egy hegedűé, vagy egy csapódó ajtóé. Kiemelkedő egyéni produkcióra egyszerűen nem volt lehetőség. Érdekes ellentmondásokat találunk tehát a rádiójátékban: az igazán hatásos, újszerű forma (egyetérthetünk a dramaturggal, Lékay Ottóval, a hangjátékművészetnek nálunk kevéssé ismert útjára kalauzol bennünket), ugyanakkor az életérzés, amit sugall, legfeljebb divatos. A kísérletből sokat tanulhatott a szakember, de aligha a nagyközönségnek szánták. B. Fazekas László Február 6-án és 8-án újította fel az Erkel Színház Az álarcosbál című Verdi-operát. Rendező: Fehér András. Az új fordítást Kolin Péter készítette. Díszlet: Szlávik István m. v., kosztüm: Szakács Györgyi m. v. Karmester: Medveczky Ádám. Szereplők: Riccardo - B. Nagy János; Renato - Ötvös Csaba és Kovács Pál; Amelia - Rohonyi Anikó és Dénes Zsuzsanna; Oscar - Csonka Zsuzsanna és Kertesi Ingrid; Ulrica - Mészöly Katalin és Takács Tamara; Sámuel - Ütő Endre és Bárány Paál László; Tom - Mészáros Sándor és Szüle Tamás; Silvano - Mersei Miklós és Csurja Tamás; Főbiró — Kárpáti Ernő és Tarnay Gyula; Szolga - Papp István és Sima József. — A táncokat László Péter tervezte és tanította be. Képünkön: Rohonyi Anikó, B. Nagy János és Ötvös Csaba (Fotó: Mezey Béla) AZ ÁLARCOSBÁL BŰNTÉNY A KECSKESZIGETEN A Békés megyei Jókai Színház együttese Rencz Antal rendezésében II. Betti Bűntény a Kecskeszigeten című drámáját mutatta be. Képünkön: Jelenet az előadásból (Gyuricza Liliana, Barbinek Péter és Pálfy Margit) Fotó: Somfai István 99