Film Színház Muzsika, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-06 / 23. szám
«*»»I »««1 | „Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam”, írta a költő, az Európa Kiadó már tényként közli - igaz, csak a B-oldalon: „Toporzékolok." Ami nem jelent « kevesebbet, mint hogy ők még most is őszinte emberek. 2 Ennyit mindenképp kell tudni róluk. * Nagy és erős kihívás ez. Hiszen az őszinteség „megidéz « egy szellemet, amit megfékezni nem lehet." Ráadásul az « érzelmek világában megjelenő rakoncátlan őszinteség sok- 2 szer nem más, mint „zűrzavar és borzalom." Egy joggal « érezheti a szövegek - versek! - írója: „finom kis kínok, * puha börtön, nem lehet mindig megmenekülnöm.” Bizony, , nem. S hogy egy szerelem, egy indulat olykor az önfeladás * szereplehetőségéhez is eljuttathatja az embert, azt minden 2 ember érezhette már, aki volt szerelmes, a szó európai ér* lelmében. „Gyönyörű szép, kozmikus kék szemek ... meg 2 lehet még, ami elveszett" - lám, a személyiség ugyanebben a szerephelyzetben is visszanyerheti önmagát. Nem komolykodom. Ezek a látszatra egymásradobáltnakélhető felidézett sorok részben halálosan komolyak, rész ben életszerűen komolytalanok. Felfogásukhoz, átélésükhöz kell akkora megviseltség, mint egy bakanótához. Ha jól meggondoljuk, ez nem csekélység a háborús fenyegetettség « kozmikus állapotában.) E szövegek hol profánok, hol szent ] ártatlanságúak; szívem szerint valók, magas költészetként élhetem át, ha van kedvem hozzá. S tehetem, mert ez a pimaszul őszinte hang nemcsak igazságokat mond ki, de még a kimondott igazságokat is képes, valamiféle titkos, belső vállrándítással megkérdőjelezni, elbizonytalanítani. Folyamatosan terem itt a nyelvi ambivalencia, köznapi nevén: a játék. „Romolj meg, ostromolj meg..." A romlás és ostromlás ikerparancsában élünk, csak tudjuk, de nem érezzük, melyik a jobb. Hisz egy a fizetség. E meggondolás az, mi az álcinizmust oly hosszan élteti. „Jöjjön, aminek jönnie kell...” - éneklik egy szerelmes dalban. „Ami most van, elmúlt rég” - teszik hozzá. „Nem tudom, hogy mire várok, de ha meglátom, felismerem." „Kezdjük a végén . .." „Repülni szeretnék, de az ágyamon fekszem...” Csupa olyan sor, ami mind egy-egy ars poetica lehetne, ha ilyesmire még igényt jelentene be a világ. Keserűség és felajzottság, vágy és torlaszrendszer, gyöngéd türelem és könyörtelenség együtt szólal meg e dalokban, úgy, mint mindenféle említésre méltó szerelemben. Az áhítat mögé szakadék kerül, de a gáncsoló láb, szerencsére mindig megtorpan. Mitől? Ez az, amit már nem tudunk meg soha, hiába zuhanunk le, vagy föl, képzeletben, vagy valóságosan. „A jövő előttünk!... romokban hever..." Továbbmenve: „annyi életem van, ahány halálom”. Magyarán: „Senki se véd meg önmagam ellen”. Kérem, ezek tények. Költői tények, nem lehet mit hozzájuk tenni. Viszont: „ez is jobb, mint a semmi." Tudjuk, a világot csak jól, vagy rosszul lehet látni. Az Európa Kiadó jól látja a világot. S hogy jól is teszi, azt tettük, e Nagy Lemez bizonyítja. Nekem ugyan nem minden popzene, de ha ez a popzene, akkor ez a mindenem. Apáti Miklós : BUDAPESTI SZÍNJÁTSZÓ NAPOK SZÍNHÁZI SZERZŐDÉSEK A következő évadtól az Arany János Színház új tagja Szabó Sipos Barnabás, Hankó Attila, Csankó Zoltán. A József Attila Színházhoz szerződött Bács Ferenc, Bánsági Ildikó, Szakácsi Sándor. A Mikroszkóp Színpad Az állam is felkopik című politikai kabaréjában néhány előadásra fellépést vállalt Gábor Miklós. Ősztől a Katona József Színházban játszik Máté Gábor és Blaskó Péter. A Madách Színházban Laklóth Aladár és Puskás Tamás, aki rendezői feladatokra is szerződött. A Nemzeti Színházban Szirtes Gábor, a Népszínházban Bata János, Balla Miklós, Szepesi Klára és Szűcs Sándor, a Fővárosi Operett Színházban Vásári Mónika és Makai Sándor, a Radnóti Színpadon Varga Mária, Eperjes Károly, Dörner György. A Thália Színház új tagja Kárpáti Denise. A Vidám Színpadra viszaszerződött Szuhay Balázs. Ezentúl a Vígszínház társulatához tartozik Almási Éva, Igó Éva, Zsíros Ágnes, Seress Zoltán, Szarvas József, Korognai Károly és Cserna Antal. Más - elsősorban vidéki - társulathoz szerződött az Arany János Színházból Salinger Gábor és Gömöri V. István, a Madách Színházból Orosz Helga és Rékasi Károly, a Népszínházból Geréb Attila, Bökönyi Laura, Závori Andrea és Dombóvári Ferenc, a Radnóti Színpadról Szatmári György, a Vidám Színpadról Epres Attila és a Vígszínházból Maszlay István. GYULAI NYÁR ’87 Június 12-én a győri Kisfaludy Színház előbemutatójával indul a Gyulai nyár idei évadja. Sántha Ferenc Éjszaka című drámáját, melyet csaknem húsz esztendeje a budapesti Katona József Színház mutatott be, most Illés István rendezi. Június 19-20-án Rencz Antal elképzelésében Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászának színpadi változata elevenedik meg. A művet a Békés Megyei Jókai Színház számára Szentmihályi Szabó Péter dramatizálta, hozzá Viktor Máté szerzett zenét. Június 26-án Háy Gyula Mohács című történelmi drámáját Szirtes Tamás viszi színre. Július 10-11-12-én a Pécsi Balett Eck Imre koreográfiájában Babák Béla A csodálatos mandarin, Petrovics Emil Fuvolaverseny és Veress Sándor Klarinétkoncertje elevenedik meg. Ez utóbbi művei a Svájcban élő világhírű mester nyolcvanadik születésnapját is köszöntik. Rendező: Sik Ferenc. Július 19. és 26. között Sütő András Az álomkommandó című drámájának ősbemutatója szerepel a programban. A gyulaiak ezzel a bemutatóval köszöntik a Marosvásárhelyen élő hatvanesztendős írót. Sütő András művének rendezője: Sik Ferenc. Augusztus 1. és 10. között a Vidám Színpad Bodrogi Gyula és Straub Dezső rendezésében Vaszary Gábor—Fényes Szabolcs Az ördög nem alszik című vígjátékát mutatja be. A hagyományokhoz híven a Várfürdőben gyerekszínházi előadások láthatók, július 23-24-25-én, illetve július 13. és 17. között. A Traviata június 5-i előadásán Póka Balázs először énekelte az öreg Germánt, Jász Klári pedig Flora szerepét. Mohos Nagy Éva, a debreceni Csokonai Színház szopránja a Fidelio címszerepében vendégszerepelt. Egyébként június 7-én a Traviatával fejezi be évadját az Erkel Színház, vezényel: Oliver Dohnányi. Azért a korai szezonzárás, mert nyáron tovább folyik a színházépület felújítása. 0 Ha élne, június 16-án lenne nyolcvanéves a kiváló díszlettervező, Fülöp Zoltán. 0 A Magyar Állami Operaház balettegyüttese és zenekara június 21-én, 22-én és 23-án Amszterdamban, a Holland Fesztiválon mutatja be Prokofjev-Seregi Rómeó is Júlia című táncjátékát. Az amatőr együttesek találkozóját az Ady Endre Művelődési Központban rendezték meg. A zsűri a fesztivál fődíját a Térszínháznak ítélte oda, és a rendezői különdíjat is egyik produkciójuk érdemelte ki. Esterházy Péter Kis Magyar Pornográfia című darabját Bucz Hunor állította színpadra. A képen látható szereplők: Nagy Zsolt és Bassola Richárd. (Fotó: Révész András) ITTHON... OPERASZERTE 23