Film Színház Muzsika, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-06-06 / 23. szám

«*»»I »««1 | „Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékol­­­tam”, írta a költő, az Európa Kiadó már tényként közli -­ igaz, csak a B-oldalon: „Toporzékolok." Ami nem jelent « kevesebbet, mint hogy ők még most is őszinte emberek. 2 Ennyit mindenképp kell tudni róluk. * Nagy és erős kihívás ez. Hiszen az őszinteség „megidéz « egy szellemet, amit megfékezni nem lehet." Ráadásul az « érzelmek világában megjelenő rakoncátlan őszinteség sok- 2 szer nem más, mint „zűrzavar és borzalom." Egy joggal « érezheti a szövegek - versek! - írója: „finom kis kínok, * puha börtön, nem lehet mindig megmenekülnöm.” Bizony, , nem. S hogy egy szerelem, egy indulat olykor az önfeladás * szereplehetőségéhez is eljuttathatja az embert, azt minden 2 ember érezhette már, aki volt szerelmes, a szó európai ér­* lelmében. „Gyönyörű szép, kozmikus kék szemek ... meg 2 lehet még, ami elveszett" - lám, a személyiség ugyaneb­­­­ben a szerephelyzetben is visszanyerheti önmagát.­­ Nem komolykodom. Ezek a látszatra egymásradobáltnak­­­­élhető felidézett sorok részben halálosan komolyak, rész­­­ ben életszerűen komolytalanok. Felfogásukhoz, átélésükhöz­­ kell akkora megviseltség, mint egy bakanótához. Ha jól­­ meggondoljuk, ez nem csekélység a háborús fenyegetettség « kozmikus állapotában.) E szövegek hol profánok, hol szent ] ártatlanságúak; szívem szerint valók, magas költészetként­­ élhetem át, ha van kedvem hozzá. S tehetem, mert ez a­­ pimaszul őszinte hang nemcsak igazságokat mond ki, de­­ még a kimondott igazságokat is képes, valamiféle titkos,­­ belső vállrándítással megkérdőjelezni, elbizonytalanítani. Folyamatosan terem itt a nyelvi ambivalencia, köznapi ne­vén: a játék. „Romolj meg, ostromolj meg..." A romlás és ostromlás iker­parancsában élünk, csak tudjuk, de nem érezzük, melyik a jobb. Hisz egy a fizetség. E meggondolás az, mi az álcinizmust oly hosszan élteti. „Jöjjön, aminek jönnie kell...” - éneklik egy szerelmes dalban. „Ami most van, elmúlt rég” - teszik hozzá. „Nem tudom, hogy mire várok, de ha meglátom, felismerem." „Kezdjük a végén . .." „Repülni szeretnék, de az ágyamon fekszem...” Csupa olyan sor, ami mind egy-egy ars poetica lehetne, ha ilyes­mire m­ég igényt jelentene be a világ. Keserűség és felaj­­zottság, vágy és torlaszrendszer, gyöngéd türelem és kö­nyörtelenség együtt szólal meg e dalokban, úgy, mint min­denféle említésre méltó szerelemben. Az áhítat mögé sza­kadék kerül, de a gáncsoló láb, szerencsére mindig meg­torpan. Mitől? Ez az, amit már nem tudunk meg soha, hiá­ba zuhanunk le, vagy föl, képzeletben, vagy valóságosan. „A jövő előttünk!... romokban hever..."­­ Továbbmen­­ve: „annyi életem van, ahány halálom”. Magyarán: „Senki se véd meg önmagam ellen”. Kérem, ezek tények. Költői tények, nem lehet mit hozzá­juk tenni. Viszont: „ez is jobb, mint a semmi." Tudjuk, a világot csak jól, vagy rosszul lehet látni. Az Európa Kiadó jól látja a világot. S hogy jól is teszi, azt tettük, e Nagy Lemez bizonyítja. Nekem ugyan nem minden popzene, de ha ez a popzene, akkor ez a mindenem. Apáti Miklós : BUDAPESTI SZÍNJÁTSZÓ NAPOK SZÍNHÁZI SZERZŐDÉSEK A következő évadtól az Arany János Színház új tagja Szabó Sipos Barnabás, Hankó Attila, Csankó Zoltán. A József Attila Színházhoz szerződött Bács Ferenc, Bánsági Ildikó, Szakácsi Sándor. A Mikroszkóp Színpad Az állam is felkopik című po­litikai kabaréjában néhány előadásra fellépést vállalt Gábor Miklós. Ősztől a Katona József Színházban játszik Máté Gábor és Blaskó Péter. A Madách Színházban Laklóth Aladár és Puskás Tamás, aki rendezői feladatokra is szerződött. A Nem­zeti Színházban Szirtes Gábor, a Népszínházban Bata János, Balla Miklós, Szepesi Klára és Szűcs Sándor, a Fővárosi Ope­rett Színházban Vásári Mónika és Makai Sándor, a Radnóti Színpadon Varga Mária, Eperjes Károly, Dörner György. A Thália Színház új tagja Kárpáti Denise. A Vidám Színpadra viszaszerződött Szuhay Balázs. Ezentúl a Vígszínház társulatá­hoz tartozik Almási Éva, Igó Éva, Zsíros Ágnes, Seress Zoltán, Szarvas József, Korognai Károly és Cserna Antal. Más - elsősorban vidéki - társulathoz szerződött az Arany János Színházból Salinger Gábor és Gömöri V. István, a Ma­dách Színházból Orosz Helga és Rékasi Károly, a Népszínház­ból Geréb Attila, Bökönyi Laura, Závori Andrea és Dombóvári Ferenc, a Radnóti Színpadról Szatmári György, a Vidám Szín­padról Epres Attila és a Vígszínházból Maszlay István. GYULAI NYÁR ’87 Június 12-én a győri Kisfaludy Színház előbemutatójával in­dul a Gyulai nyár idei évadja. Sántha Ferenc Éjszaka című drámáját, melyet csaknem húsz esztendeje a budapesti Ka­tona József Színház mutatott be, most Illés István rendezi. Jú­nius 19-20-án Rencz Antal elképzelésében Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászának színpadi változata elevenedik meg. A mű­vet a Békés Megyei Jókai Színház számára Szentmihályi Szabó Péter dramatizálta, hozzá Viktor Máté szerzett zenét. Június 26-án Háy Gyula Mohács című történelmi drámáját Szirtes Ta­más viszi színre. Július 10-11-12-én a Pécsi Balett Eck Imre koreográfiájában Bab­ák Béla A csodálatos mandarin, Petrovics Emil Fuvolaverseny és Veress Sándor Klarinétkoncertje eleve­nedik meg. Ez utóbbi művei a Svájcban élő világhírű mester nyolcvanadik születésnapját is köszöntik. Rendező: Sik Ferenc. Július 19. és 26. között Sütő András Az álomkommandó című drámájának ősbemutatója szerepel a programban. A gyulaiak ezzel a bemutatóval köszöntik a Marosvásárhelyen élő hat­vanesztendős írót. Sütő András művének rendezője: Sik Fe­renc. Augusztus 1. és 10. között a Vidám Színpad Bodrogi Gyula és Straub Dezső rendezésében Vaszary Gábor—Fényes Szabolcs Az ördög nem alszik című vígjátékát mutatja be. A hagyományokhoz híven a Várfürdőben gyerekszínházi előadá­sok láthatók, július 23-24-25-én, illetve július 13. és 17. kö­zött. A Traviata június 5-i elő­adásán Póka Balázs először énekelte az öreg Germánt, Jász Klári pedig Flora szere­pét.­­ Mohos Nagy Éva, a debreceni Csokonai Színház szopránja a Fidelio címsze­repében vendégszerepelt.­­ Egyébként június 7-én a Tra­­viatával fejezi be évadját az Erkel Színház, vezényel: Oli­ver Dohnányi. Azért a korai szezonzárás, mert nyáron to­vább folyik a színházépület felújítása. 0 Ha élne, június 16-án lenne nyolcvanéves a kiváló díszlettervező, Fülöp Zoltán. 0 A Magyar Állami Operaház balettegyüttese és zenekara június 21-én, 22-én és 23-án Amszterdamban, a Holland Fesztiválon mutatja be Prokofjev-Seregi Rómeó is Júlia című táncjátékát. Az amatőr együt­tesek találkozóját az Ady Endre Mű­velődési Központ­ban rendezték meg. A zsűri a fesztivál fődíját a Térszín­­háznak ítélte oda, és a rendezői kü­­löndíjat is egyik produkciójuk érde­melte ki. Esterházy Péter Kis Magyar Pornográfia című darabját Bucz Hu­nor állította szín­padra. A képen lát­ható szereplők: Nagy Zsolt és Bas­­sola Richárd. (Fo­tó: Révész András) ITTHON... OPERASZERTE 23

Next