Film Színház Muzsika, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-31 / 13. szám
ZSÖLLYE NÉPSZÍNHÁZ A 130-BAN? Egerek és emberek • Egérfogó • Miből élnek itt az emberek? • Lepketánc-Mennyei riport • Meseautó • Nekem is lesz televízióm • És ami még következik Karinthy Frigyes megírja valahol, hogy indultak el Kosztolányi Dezső meg ő a Hadik Kávéházból (ott volt, a Gárdonyi Géza-szobor mögött, a mai Bartók Béla úton a Körtér felé, beszélgetve és vitatkozva, s mentek tovább-tovább, egészen a Kelenföldi pályaudvarig, s fordultak vissza. Oda is, vissza is nyilván elmentek a 130. számú ház előtt, amelyben akkor a Hunnia mozi működött. Ebből később Haladás mozi lett. Most viszont, pontosan 1988. december 12-étől, ez a Karinthy Színház (és mozi is persze!), a Hököm Színpad folytatása. Színház Budán? Ez mindig a kételkedés mosolyát rajzolta az emberek arcára. Színház ráadásul itt, ezen a „távoli tájon”? Pedig, higgyék el, nincs is olyan messze. Érdekes egy vidék ez. Régi bérházak, régi családi házak, új bérházak, új családi házak, meg egy óriási lakótelep, karnyújtásnyira. Hányféle színházi közönség lakik ezekben a sokarcú otthonokban? Lehet nekik játszani? Kell is. Meg kell kísérelni. A Karinthy Színház az átalakított, kifestett-csiszolt mozi helyiségében nyílt meg 1988. december 12-én, az Egerek és emberekkel, Steinbeck megrázóan szép, humanista tragédiájával. Néhány nap múlva az Agatha Christie -krimi, az Egérfogó, a műfaj mindig hatásos mintadarabja szólalt meg a 130-ban. Egy kis népszínház indult meg a 220 nézőt befogadó teremben? Érdekes kísérlet: tenyérnyi színpadon népszínházigénnyel lépni a sokfajta házaknak nyilván más és más ízlésű lakói elé. Ennek a kis színháznak számolnia kell azzal, hogy milyen a közvetlen környéke. Szép és egyszerűségében megrendítő, s ma is telt házakat vonz az Egerek és emberek, a döbbenetes emberi kórképet rajzoló Dózsa Lászlóval (Lennie) s az egyszerű nyugalmú Harsányi Gáborral (George), örülünk a hetvenéves Bicskey Károly megrázó Candyjének. Aki bejön az Egérfogóra, az könnyen fogva marad, s másnap Steinbeck drámáját nézi meg. (Van, aki közben, játékosan arra gondol: egyszer A templom egere című magyar vígjátékot is láthatja majd itt...) Egy kabaréműsor, a Miből élnek itt az emberek ? — amelyet a tévé is közvetített —, egy népszínház okos dialektikájával átvezet a poétikus-filozófus, a „komoly” Karinthy Frigyest, a színház névadóját megszólaltató Lepketáncig és Mennyei riportig. (Az utóbbi: Gyárfás Miklós „főhajtása” az író „művei előtt”, nem egyszerű dramatizálása a könyvnek.) Ez az este: a népszínház újabb arca, elgondolkodtató, nemes színházi élmény; szokatlanabb, emelt hang itt, a „végeken”. Igen, az egyik műsor „ellenpontozza” a másikat. Miközben tettenérhetően hasznos „árukapcsolást” hoznak létre egymással. A Meseautó című film színpadi adaptációja, amelyet Ágoston György készített, a Játékszín múlhatatlan sikerű Hyppolitjára tekint, persze, de ez nem baj. Ha a Nagykörúton lehet, itt még inkább. Minden csattanót előre tudunk, mégis könnyesre nevetjük magunkat, főként Máthé Erzsi és Antal Imre komédiázásán. Akik azért is oly jók, mert nem akarják Gombaszögi Ellát és Kabos Gyulát fölülmúlni — még utánozni sem. Majd még megnézzük a Harsányi Gábor-show-t (Nekem is lesz televízióm), amelyben Pécsi Ildikó a szereplőtárs. Karinthy Márton, a rendező és egyik színházvezető, a mindig jelen lévő mindenes (és amit akartok!) jelezte az érdekességet: április utolsó hetére tervezik Szomory Dezső■ Botrány az Ingeborg-hangversenyen és Wedekind• A hőstenor című darabjának premierjét. Figyelemre méltó a vendégrendező személye: Gianfranco De Bosio! Igen, mert nem csupán a Meseautó régi magyar slágerei illenek ebbe a kis színházba, más muzsikával is lehet próbálkozni. Kedv és tehetség van hozzá. Valamikor, barátjával, a nagyapa sétált errefelé. Az unoka egy kissé úgy érzi magát a Bartók Béla út 130-ban: hazaérkezett. . . D. L. Rajhona Ádám mint Karinthy Frigyes a Mennyei riportban Antal Imre és Máthé Erzsi, a Meseautó komikuspárja .