Filmvilág, 1960 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1960-10-01 / 19. szám

KERESZTESEK Szeptember elsején mutatták be Varsó­ban Aleksander Ford „Keresztesek” című filmjét, amely a Nobel-díjas Sienkiewicz regénye alapján, Lengyelország mille­­neumi ünnepségére készült. A híres könyvnek talán legszebb része a lengyel, litván és bielorusz lovagi sereg győzelme a „nemzetek csatájában”, a történelmi grunwaldi csatában, a német militarizmus felett. A regény egészében mégis inkább társadalmi, mint történelmi. Sienkiewicz színes, romantikus képet festett a XV. századbeli lengyel népi és udvari életről, amely szinte kínálkozott arra, hogy a panorámikus film életre keltse. Sienkiewicz prózájának filmszerűségét már a némafilm idején felfedezték. A „Quo vadis” megfilmesítéséhez az ola­szok annak idején igen nagy apparátust mozgattak meg. Most, a grunwaldi csata 550-ik évfordulóján, Aleksander Ford, az első lengyel szélesvásznú filmnek meg­felelő témát keresett, és nem véletlen, hogy ő is Sienkiewicz művére bukkant. A XV. századi Lengyelország, a színes, dinamikus csatajelenetek és életképek ma már a lengyel néző számára is távoli, szinte egzotikus élmény erejével hatnak. Aleksander Ford mestere a nagy, sta­tiszták százait megmozgató jelenetek meg­­komponálásának, ezt bebizonyította mind a „Határ utca”, mind a „Chopin ifjú­sága” című filmekben. A „Keresztesek”­­ben szinte meseszerűen váltogatják egy­mást a sokszor ellentétes képek: udvari lakomák és shakespeare-i figurákra emlé­keztető búcsús árusok, lovagi harcok és bájos Udvarhölgyek. Sienkiewicz regényeinek jellegzetessége a szövevényes cselekmény. A filmben az

Next