Filmvilág, 1965 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1965-07-15 / 14. szám
ezt egyszerűen, nem nagyképűsködve, nem álmélységeket keresve, nem szószékről, szentenciákat hirdetve szeretné csinálni. Ha így tenné, pont a fiatalok idegenkednének filmjétől, akiktől távol áll a tudálékoskodás, nagyképűsködés, pedig ő elsősorban nekik szánja róluk szóló munkáját. Kerülni igyekszik az érzelgősséget a teatralitást. Az érzelmeket, indulatokat a maguk önkéntelen természetességében akarja ábrázolni , ha a „Szerelmes biciklisták” őszintén és keresetlenül beszél is a morális kérdésekről, azért alkotói szándéka szerint derűs, pergő ritmusú, szórakoztató, atmoszférájában is fiatalos film lesz. — Nem akarom a filmet „lelőni” azzal, hogy többet beszélek róla, elmondom tartalmát — ezt már a strandkép következő jelenetének forgatásánál mondja Bacsó Péter. — Ebben a filmben is, első munkámhoz hasonlóan, a saját hangomat keresem. Annak kissé dekoncentrált impresszionizmusa helyett most, második filmemben markánsabban összefogottabban akarom a cselekvést vezetni, a jellemeket ábrázolni, a konfliktust kibontani ... A második filmes rendező alkotótársa a nagytapasztalatú, kiváló operatőr: Illés György Míg kameramanja új tekercs filmet fűz a gépbe, vele is a „Szerelmes biciklisták”-ról beszélgetünk. — Felszabadult, vidám, fiatalos, ezzel együtt komoly dolgokról is szóló filmet csinálni a Balaton mellett, nem könnyű dolog — mondja Illés György. — A kamerát szinte csábítják az olyan képkivágások, melyek balatoni reklámfilm jelleget adnának az alkotásnak. Ugyanakkor a ló másik oldalára sem eshetünk át, mert bűn lenne észre nem venni mindazt a valódi szépséget, ami itt van, ami lépten , nyomon megfogja az embert. Mindez persze, elsősorban az operatőr problémája, de determinálhatja az Káldi Nóra és Szilágyi Tibor Úri István és Káldi Nóra