Filmvilág, 1973 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1973-12-15 / 24. szám

Egy kis hely a Nap alatt SZÁSZ PÉTERREL- ÚJ FILMJÉRŐL Harmadik játékfilmjét fejezte be Szász Péter — saját forgatókönyvé­ből —, Bencze Ferenc, Margittay Ági, Koltai Róbert, Lukács Sándor, Máriáss József főszereplésével; opera­tőre: Ragályi Elemér. A Fiúk a tér­ről és a Kapaszkodj a jellegekbe — Szász előző két filmje — markánsan jelezte az alkotó törekvését egy sa­játos, korszerű filmkomédiai stílus — talán úgy is mondhatnánk: a szó­rakoztatva politizáló, kalandfilmbe és burleszkbe oltott vígjáték — mű­fajának kialakítására. — Új filmje, az Egy kis hely a Nap alatt — konzekvens folytatása ennek a törekvésének? — Tematikailag és gondolatilag az új film az előző kettőnek a szer­ves folytatása; kicsit úgy érzem, mintha a Fiúk a térről második ré­sze lenne. — Miről szól a film? — A történet központjában az „Eroica-akció” áll. Hogy az micsoda? Kultúrházavatóra készülnek egy kis­városban, Pándokon, s az ünnepség­re meghirdették a neves karmes­ter és a jó zenekar koncertjét — csak éppen szerződtetni felejtették el őket. A film hőse azt a feladatot kapja, hogy — ha levelező-egyetemi vizsgája miatt úgyis Pestre megy a hét végén, intézze már el, hogy mégis legyen zenekar a megnyitá­son. Ez a főhős ötven év körüli szerény vidéki pártfunkcionális, az a fajta szürke közkatonája az appa­rátusnak, aki 45 óta részt vesz a mozgalomban, minden feladatot lel­kiismeretesen teljesít, s látszólag „nem vitte semmire” — legalábbis: nem csinált karriert a szó köznapi értelmében; most is biciklin jár, nem autón —, de végül is az ő han­gyaszorgalma, kitartása, emberek­kel való bánni tudása mozgatja a dol­gokat Pándokon. Ennek az embernek — sorsának, jellemének, belső világá­nak — feltérképezése a film, s talán egy kissé társadalmi keresztmetszet is: az Eroica-akció során hősünk kör­­beszáguldozza a mai Budapestet, s eközben a legkülönfélébb társadalmi rétegekkel kerül kapcsolatba. E­pi- Lukics Sándor és Margittay Ági

Next