Filmvilág, 2006 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

Sono otoko kyóbó ni tsuki — japán, 1989. Rendezte: Kitano Takeshi. Sze­replők: Kitano Takeshi, Hakuryu, Ashikawa Makoto, Sano Shiro. For­galmazó: Cinetek 103 perc. ikeres filmművészi pályák esetén utólag megismer­kedni a kezdődarabokkal rend­szerint a csalódás komoly esé­lyével kockáztat: ritka a New York árnyánal, Kifulladásiggal induló karrier, ugyanakkor bő­séggel akad pótolnivaló a klasszikusok terén is — így hát hiába reklámoznák A hetedik pecséttel, a hazai art-dvd pia­con nyom nélkül süllyedne turkálók mélyére a Hajóval In­­diába. Az 1989-es Erőszakos zsaruval a mifelénk manapság első számú japán rendező­sztárnak tekintett Kitano pá­lyakezdete mérettetik meg, akinek munkáival a magyar televízió és a művészmozik jó­voltából több mint tíz éve jó­formán késedelem nélkül szembesülhetünk — a kivételt eleddig korai bűntrilógiája je­lentette: a nyitófilm renegát­zsaru története, valamint a ha­marosan nálunk szintén meg­jelenő Forráspont és a Szona­tina két formabontó jakuza­­mozija. Maga Kitano rendezői debüt­­filmjét nemes egyszerűséggel amatőrfényképnek minősíti, talán ezért is veszi elő még egyszer a motorbalesetét kö­vető nagy comeback nyitóda­rabjában: a tűzw­rágok egyfaj­ta cizellált újrarendezése az Erőszakos zsaru vezérmotívu­mainak és karaktereinek, úgy­mint öngyilkos misszióra in­dult invidualista nyomozó, ré­gi kolléga elvesztése, szembe­fordulás a testülettel, szemé­lyes szálként pedig egy men­tális problémával terhelt húg a rákbeteg feleség helyett. A Kinji Fukasakutól váratlanul átvett forgatás valóban bővel­kedett improvizatív elemek­ben, Kitano azonban igen tu­datosan alakította művét, az­zal az eltökélt szándékkal, hogy mind saját közkedvelt imázsát, mind pedig az önis­métlésekben fuldokló japán bűnügyi filmet megreformál­ja: egyszerre Alain Delon és Melville, csak jóval közelebb a sza­m­uráj (f­i­l­m)-gyökerekhez. Ez a megfontolt duhajság okozza a minimalista film­nyelvet (nyomokban a kor­szak divatos akcióstilizálásá­val egy-egy kósza lassítás, át­fedő vágás erejéig), az erede­ti forgatókönyv gegjeinek brutális erőszakkitörésekre cserélését, a nézői részvételre erősen hagyatkozó mesteri ellipsziseket és az összes szí­nészre kiterjedő szenvtelen, visszafogott játékstílust (Kita­no későbbi pókerarcát itt még a meleg jakuza-gyilkos hordja) — a biztonsági játé­kok ellenére az összkép még­is egy keresetlen, öntörvényű és minden ízében fiatal film­alkotást mutat. Az Erőszakos zsaru legnagyobb és a későb­bi pályán is egyedülálló érde­me a vasmarokkal kontrollált káosz, a határozott léptekkel előrehaladó sűrű epizód­­kavalkád, ahol jól megfér egymással egy rendőrteme­tésen a képszélen golfütése­ket gyakorló kolléga és min­den idők egyik legembertele­nebb tűzpárbaj-fináléja. A Dirty Harry-filmeket (egyéb­ként joggal) megidéző Erő­szakos zsaru címnél sokkal árulkodóbb az eredeti, amely a következőre figyelmeztet: Vigyázat, ez az ember meg­veszett! Extrák: előzetes és képgalé­ria: VARRÓ ATTILA KŐKEMÉNY MINNESOTA North Country — amerikai, 2005. Rendezte: Niki Caro. Szereplők: Char­­lize Theron, Frances McDormand, Sissy Spacek, Woody Harrelson. Forgalmazó: Warner Home Video. 121 perc. z Egyesült Államokban máig élő hagyománnyal bír az a filmtípus, amely a courtroom drama műfaját faj­súlyos társadalmi problémák boncolgatásának terepévé tét­eez­te. Ebben — mint művek hosszú sora jelzi, a Ne bántsá­tok a feketerigót! című Mul­­ligan-opusztól a Ha ölni kell című Schumacher-fabuláig — elsősorban polgárjogi kérdé­sek kerültek terítékre, de nem csak azok. Jól mutatja ezt a nemzetközi filmvilág figyel­mét nemrég Oscar-nominá­­cióig jutó munkájával, A bál­nalovassal kiérdemlő új-zélan­­di Niki Caro rendezőnő első amerikai mozija. A Kőkemény Minnesota té­mája és cselekmény-zanzája nem sok jót ígér a mezei mozistának: a valóságos ese­ményeken alapuló film az Egyesült Államok első női bá­nyászáról mesél, életének sorsfordulóit és szexuális zakla­tás címen munkatársai ellen indított perének főbb állomá­sain mutatja meg. A hetvenes évek közepén kezdődő, emlé­kekből kibomló történet fő helyszíne az Államok északi szeglete, Mesabi bányászváro­sa. A két gyermekét egyedül nevelő, és már korán a mosto­ha sors által taccsra tett Josey Aimes a szebb jövő biztosítása céljából szegődik el a helyi bá­nyába, ahol ugyan lényegesen többet keres, mint korábban bárhol, viszont lényegesen többet is kell szenvednie érte, éspedig nem elsősorban a nagy fizikai terheléssel járó munka, hanem az őt rettentő pszichés nyomás alá helyező munkatársai miatt. Miután­­ A FILMVILÁG 2006/10 fii

Next