Magyar Filozófiai Szemle, 2019
2019 / 2. szám - MEGEMLÉKEZÉS HELLER ÁGNESRŐL - Fehér M. István: Etika és individualitás
MEGEMLÉKEZÉS HELLER ÁGNESRŐL Gadamer, Hans-Georg 1999. Truth and Method. 2nd revised edidon. Revisions by Joel Weinsheimer and Donald G. Marshall. New York, The Condnuum Publishing Company. Gadamer, Hans-Georg 20032. Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Ford. Bonyhai Gábor. Budapest, Osiris. Gelven, Michael 1989. A Commentary on Heidegger's Being and Time: A Section-by-Section Interpretation. Revised ed. DeKalb, IL, Northern Illinois University Press. Glöckner, H. 1964. Hegel. Bd. 2: Entwicklung und Schicksal der Hegelschen Philosophie. 4. kiad. Stuttgart - Bad Cannstatt, Frommann-Holzboog. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich 1966. Előadások a világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai. Heidegger, Martin 1962. Being and Time. Transi. John Macquarrie and Edward Robinson. New York, Harper & Row. Heidegger, Martin 1979a. Sein und Ut. Tübingen, Niemeyer. Heidegger, Martin 1979b. Prolegomena zur Geschichte des Utbegriffs. In Gesamtausgabe. Bd. 20. Hrsg. P. Jaeger. Frankfurt/Main, Klostermann. Heidegger, Martin 1985. History of the Concept of Time: Prolegomena. Transi. Theodore Kisiel. Bloomington, Indiana UP. Heidegger, Martin 1989. Der Begriff der Zeit. Vortrag vor der Marburger Theologen Schaft. Juli 1924. Hrsg. H. Tietjen. Tübingen, Max Niemeyer. (Lásd most Gesamtausgabe. Bd. 64.) Heidegger, Martin 1992a. The Concept of Time. Transi. William McNeill. Oxford, Blackwell. Heidegger, Martin 1992b. Az idő fogalma. A német egyetem önmegnyilatkozása. A rektorátus 1933/34. Ford. Fehér M. István. Budapest, Kossuth. Heidegger, Martin 20013 Lét és idő. Ford. Vajda Mihály, Angyalosi Gergely, Bacsó Béla, Kardos András, Orosz István. Budapest, Osiris. Heller Ágnes 1976. Kant etikái. In uő: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest, Gondolat. 212-288. Heller Ágnes 1990. Az igazságosságon túl. Ford. Berényi Gábor. Budapest, Gondolat. Heller Ágnes 1994. Általános etika. Ford. Berényi Gábor. Budapest, Cserépfalvi. Hösle, V. 1987. Hegels System. Der Idealismus der Subjektivität unddas Problem der Intersubjektivität. Bd. 1. Hamburg, Meiner. Lask, Emil 1923. Gesammelte Schriften. Bd. 1. Hrsg. E. Herrigel. Tübingen, Mohr. Löwith, Karl 1983. Weltgeschichte und Heilsgeschehen. Zur Kritik der Geschichtsphilosophie. In uő: Sämtliche Schriften. Bd. 2. Stuttgart, Metzler. Magyarul: Világtörténelem és üdvtörténet. Ford. Boros Gábor és Miklós Tamás. Budapest, Atlantisz. 1996. Löwith, Kari 1946. Les implications politiques de la philosophie de l’existence chez Heidegger. Les Temps Modernes. November. Löwith, Karl 1984. Heidegger. Denker in dürftiger Ut. In uó': Sämtliche Schriften. Bd. 8. Stuttgart, Metzler. Löwith, Karl 1995. Von Hegel zu Nietzsche. Der revolutionäre Bruch im Denken des 19. Jahrhunderts. 8. kiadás. Hamburg, Meiner. Lukács György 1977. A tragédia metafizikája. In uó: Ifjúkori művek. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, Magvető. 492-518. Lukács György 1978. Az ész trónfosztása. Budapest, Magvető. Rickert, Heinrich 1913. Die Grenzen der naturwissenschaftlichen Begriffsbildung. Eine logische Einleitung in die historischen Wissenschaften. 2. kiad. Tübingen, Mohr. Rickert, Heinrich 1924. Die Probleme der Geschichtsphilosophie. Eine Einführung. 3. kiad. Heidelberg, Carl Winter. Taylor, Charles 1975. Hegel. Cambridge, Cambridge University Press. Windelband, Wilhelm 1911. Geschichte und Naturwissenschaft. In uő: Präludien. Aufsätze und Reden zur Einführung in die Philosophie. Bd. 2. 4. kiad. Tübingen, Mohr.