Finnugor Világ, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007-03-01 / 1. szám

3 Finnugor Világ, 2007 március A kazimi felkelés a hanti szépprózában A tiltott téma avagy: ki írt először a felkelésről A kazimi felkelés tiltott téma volt a Szovjetunió széthullásáig. Hála a pereszt­rojka, illetve a glasznoszty utáni enyhülésnek, a szovjet embertípust meghirdető lenini nemzetiségi politika bukásának, ébredezni kezdtek a volt Szovjetunió területén élő népek, nemzetek. A nemzeti identitástudat erősödésének folyama­tában egyre nagyobb rések keletkeztek az agyonrepedezett történelmi álarcon. Elkerülhetetlenné vált a múlttal való szembenézés, az elvarrt vagy meghamisí­tott nemzeti történelmi szálak kibogozása. Előkerültek azok az igaz történetek, amelyekről a történelemhamisítók hallgattak ugyan, de a kollektív emlékezet megőrizte őket, így nem tűnhettek el a kollektív sumákolás süllyesztőiben sem. A hantik számára ilyen az 1933-34-es kazimi felkelés. A túlélőktől, illetve azok leszármazottaitól hallott történeteket a hanti írók közül Jeremej Alpin és Tatjana Moldanova emelte szépirodalmi rangra. De a téma intenzíven foglalkoztatja a történészeket, a néprajzosokat stb. is.1 Amit a kollektív emlékezet őriz Moldanova A malangi Anna középső világ­beli élete (Moldanova 2000) című kisregénye 1993-ban jelent meg (Moldanova 1993: 63-91). A szerzőről, illetve művéről N. V. Lukina professzorasszony írt néhány ajánló gondolatot az E. V. Oszonkin által válogatott és szerkesztett tanulmánykötetben (Oszonkin 1993: 62). Megtudhatjuk, hogy Moldanova a nagyanyjától hallott családtörténetet öntötte szépirodalmi formába. Az események „az 1933-as kazimi felkelés” néven váltak ismertté. N. V. Lukina M. E. Budarin Bali о szibirszkih csekisztah c. könyvérer­e hivatkozva a felkelés okát abban látja, hogy az erőszakkal internátusba hurcolt gyermekek szülei vissza akarták követelni gyermekeiket. Mivel a vadászok és rénpásztorok természetes munkaeszköze a puska, az internátushoz vonulásukat, tiltakozásukat a hatalom önmagában is „fegyveres támadás”-nak minősíthette az iskola ellen. Ezért rendteremtés céljából egy hét fős osztagot fegyvereztek fel, élén a Berjozovi járás végrehajtó bizottságának elnökével, P. A. Asztrahancevvel. A kisregény magyar fordításához Csepregi Márta írt előszót, ebből idézek: „A túlélők elbeszélései szerint a felkelés oka az volt, hogy a szovjet hatóságok összeszedték a hanti gyermekeket, és bentlakásos iskolába vitték őket anélkül, hogy elmagyarázták volna a szülőknek tetteik célját és a várható következményeket. A kétségbeesett szülők azt sem tudták, viszont­ 1 A kazimi hanti felkelésről többek között az alábbi írásokat olvashatjuk: Csepregi 1998: 67, Golovajov 1995, Kopalov é.n., Moldanova 1993, Csepregi 2000: 5­7, Bartha 2000: 39. 2 Igaz történetek a szibériai csekistákról. (a Cseka „Rendkívüli bizottság az ellenforradalom, szabotázs és spekuláció megfékezésére”. A Csekát 1917-ben alapították, 1922-ben GPU néven szervezték újjá, s ezen a néven működött 1934-ig.)

Next