Finnugor Világ, 2016 (21. évfolyam, 3. szám)

2016-09-01 / 3. szám

4 Finnugor Világ, 2016. szeptember pítász, hogy nincsenek felesleges nyelvek és kultúrák, és ha elvész egy nyelv, azzal mindenki szegényebb lesz. Az orosz államot Alekszandr Zsuravszkij kulturális miniszterhelyettes képviselte a megnyitón. Felolvasta Putyin elnök üdvözletét, majd azt fejtegette, hogy a skót és a velszi nyelv helyzete sokkal rosszabb, mint az oroszországi finnugor nyelveké. Hosszasan sorolta az eredményeket, az új intézményeket, ünnepi rendezvényeket, valamint azt is megemlítette, hogy a finnek függetlenségüket is Oroszországnak köszönhetik (!). Az országát ért bírálatokat visszautasította, de az is elhangzott, hogy „ismerjük problémáinkat és hiányainkat”. Hangsúlyozta továbbá, hogy országa kész tárgyalni a problémákról, ha a tárgyalópartnerek is elismerik saját problémái­kat. Vagyis a korábbinál békülékenyebb hangnemet ütött meg, meglátjuk, lesznek-e ennek pozitív következményei. Sanni Grahn-Laasonen finn oktatási miniszter a fenntartható fejlődés és ehhez kapcsolva az iskolai oktatás problémáival foglalkozott, különös tekintettel a finnor­szági lappok helyzetére. Célul tűzték ki a lapp nyelvű oktatás fejlesztését, valamint a lappok jogi helyzetének szabályozását egy a skandináv országokra kiterjedő szerződés keretében. A miniszter után Valerij Markov számolt be a Konzultatív Bizottságnak az előző kongresszus óta végzett munkájáról, illetve az egyes országokban lezajlott esemé­nyekről. Magyarországgal kapcsolatban a Pusztay János által vezetett Collegium Fenno-Ugricum tevékenységét említette. Beszélt a Karjalai Köztársaságban rende­zett közbeeső konferenciáról, amelynek fontosabb témái voltak: a reális kétnyelvű­ség, az óvodai nevelés, a lahti kongresszus előkészítése és a finnugor kulturális főváros ügye. Ezután Jyrki Myllyvirta Lahti város polgármestere üdvözölte a résztvevőket. Szünet után megválasztották a szerkesztő bizottságot és annak elnökét. Az ő feladatuk volt, hogy a szekciók jelentései alapján megszövegezzék a kongresszus zárónyilatkozatát. Ennek magyar fordítását teljes terjedelemben közöljük. Gunvor Kronman az UNESCO Finn Nemzeti Bizottságának tagja, a helsinki svéd-finn kulturális központ (Hanasaari) igazgatója felolvasta az UNESCO főigazgatójának üdvözlő levelét, majd saját tapasztalata alapján beszélt a kétnyelvűség előnyeiről, az oroszországi finnugor népek és nyelvek prolémáiról, egyes vonatkozásokban a pozitív változás jeleiről. Talán érdemes idézni beszédének zárómondatát: „ Minden anyanyelv végső soron addig él, amíg beszélői értékesnek tartják, és azt mondják ha egy nyelv kihal, akkor a nép is (közösségként) kihal. Az élő és használt nyelv garantálja a folytonosságot.” Alekszej Cykarev (Tsukarev) az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Őshonos Népek Jogaival Foglalkozó Szakértő Bizottságának elnöke az ENSZ és az általa vezetett bizottság tevékenységét ismertette. Néhány idézet beszédéből: „A szakértő bizott­ságot 2007-ben alapították, hogy az őshonos népek jogait érintő javaslatokat tegyen és tematikus vizsgálatokat végezzen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára. Eddig a szakértők áttekintették a nyelvi és kulturális jogokat, az iskoláztatáshoz való

Next