Fogorvosi szemle, 1925 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1925-10-01 / 10. szám
617 kiáltásunk, valamint azon hő óhajtásunk, hogy küzdelmüket mielőbbi teljes siker koronázza. Legyenek meggyőződve, magyar kartársaink, hogy küzdelmüket mindenkor őszinte rokonérzéssel kísérjük, csodálván azt az energiát, amellyel jogos céljukért küzdenek. Az Önök energiájában mi egyszersmind ennek a mindig ifjú és életerős nemzetnek, a magyar népnek az energiáját is csodáljuk és higyjenek nekem, Uraim, higyjenek a mi szívünk őszinteségének, amikor szavaimat a magyar imádság szavaival zárom: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Credo in un Dió, Credo in una patria, Credo nella giustizia divina, Credo nella resurrezione d’Ungheria.“ Végül Julius Weiss Wienből, mint az ünnepelt régi, hű barátja,a következőket mondotta olasz nyelven: „Mélyen tisztelt Gyűlés! Felhasználva az Önök igen tisztelt elnökétől nyert engedélyt, tekintettel a jelenlevő számos olasz vendégre, bátor leszek rövid előadásom tolmácsolására az olasz nyelvhez folyamodni. Fel vagyok hatalmazva Árkövy Katharina nagyasszonytól, ki családomnak gyakori és szívesen látott vendége, hogy a Salamon tanár úr révén, elhúnyt férjének mai emlékünnepére hozzájuttatott meghívásért a Magyar Fogorvosok Egyesülete elnökségének legszívélyesebb köszönetét tolmácsoljam. Súlyos okok akadályozzák őt ezen szívélyes meghívás teljesítésében, amit annál is inkább szíve mélyéből sajnál, mert nemcsak az volt óhajtása, hogy oly hosszú idő után ismét együtt lehessen elhúnyt férjének munkatársaival és tanítványaival, hanem üdvözölhesse az olasz királyságbeli vendégeket is, azon föld küldötteit, hol életének egy részét