Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005. 101-102. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Fogorvostudományi Szak Klinikai Mikrobiológiai Intézet" Orvosi Informatikai Intézet”* Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika"" Terhes nők kariológiai és parodontológiai állapotának felmérése II. A parodontális állapot DR. RADNAI MÁRTA*, DR. GORZÓ ISTVÁN*, DR. NAGY ERZSÉBET**, DR. URBÁN EDIT**, DR. ELLER JÓZSEF***, DR. NOVÁK TIBOR****, DR. PÁL ATTILA**** Az íny terhességgel összefüggő változása régóta ismert tény. Ebben a közleményben a szerzők 161 terhes nő parodontológiai státuszáról számolnak be. A parodontális elváltozásokat a következő indexek segítségével jellemezték: Sitness-Lee plakk-index, fogkő-gyakoriság, szondázási mélység, ínyrecesszió, fogmozgathatóság, vérzés szondázáskor. A plakk-index 0,67, a fogkő előfordulásának gyakorisága 21,07%, a szondázási mélység átlaga 1,67 mm, vérzés szondázásra átlagosan a fogak 37,8%-a mellett fordult elő. Vizsgálták ezen állapot összefüggését a páciensek szociális körülményeivel is. A fogágy állapota szignifikánsan összefüggött az iskolai végzettséggel és a foglalkozással, magasabb fokú iskolai végzettséggel rendelkezők és a szellemi foglalkozásúak parodontális állapota lényegesen jobb volt, mint a kevésbé iskolázottaké és a fizikai dolgozóké. Nem volt kimutatható szignifikáns összefüggés a parodontális állapot és a lakóhely között. Kulcsszavak: fogágy-állapot, foglalkozás, iskolai végzettség, terhesség Bevezetés A terhesség alatti fokozott hajlam az ínygyulladásra már régóta ismert tény [7, 15]. A terhesség alatt fellépő ínygyulladás gyakorisága 30-100% között változik a különböző irodalmi adatok alapján [4,13]. A ínygyulladás kialakulásának feltétele az elhanyagolt szájhigiénia, plakk jelenléte. A terhesség alatti hormonális változások elősegítik az ínygyulladás létrejöttét [12,18]. Sok terhes nő a fokozott ínyvérzés miatt, megfelelő ismeretek hiányában kerüli, vagy nem megfelelő alapossággal végzi a fogmosást, aminek a következménye az állapot súlyosbodása, parodontitisz kialakulása. Az utóbbi évtizedben cikkek sora foglalkozott a koraszülés és az anya fogágybetegségének lehetséges okokozati összefüggésével [1, 2, 10, 11, 16]. Az irodalomban hozzáférhető adatok alapján nagy a valószínűsége annak, hogy a periodontitisz súlyosságától függően hátrányosan tudja befolyásolni a terhesség kimenetelét, vagyis nagyobb a valószínűsége annak, hogy koraszülés következik be, vagy az újszülött a normálisnál kisebb súllyal jön világra, ha az anyának terhessége alatt fogágybetegsége hosszasan fennáll. Anyag és módszer A vizsgálatban 161 olyan nő vett részt, akik Szegeden a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán szültek. Részletes tájékoztatás után, önként jelentkeztek a programba. Kizárólag egészséges nőket vizsgáltunk meg, akik valamilyen belgyógyászati betegségben szenvedtek és azok, akiknek a fogászati vizsgálat előtt antibiotikumot kellett volna szedni, kimaradtak a felmérésből. A parodontális elváltozásokat a következő indexek segítségével jellemeztük: Sitness-Lee plakk-index, fogkő-gyakoriság, szondázási mélység, ínyrecesszió, fogmozgathatóság, vérzés szondázáskor. A plakk-indexet a Ramfjord fogakon határoztuk meg; négy felszínen, 0-3 skálán értékeltük [17]. A fogkő előfordulását foganként rögzítettük, tekintet nélkül a fogkő mennyiségére. Az ínyrecessziót a zománc-cement határ és a marginális gingiva között mértük milliméterben. A fogmozgathatóságot a Miller-skála szerint jegyeztük le [6]. A szondázási mélységet a marginális ínyszél és a szurkusz legmélyebb pontja között mértük milliméteres skálán, egyszer használatos szondával, melynek 0,5 mm átmérőjű a vége. A vérzést szondázásra akkor vettük pozitívnak. Érkezett: 2004. október 25. Elfogadva: 2005. február 21.