Főiskolai Tangazdasági Híradó, 1977 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1977-03-01 / 1. szám

A NYÍREGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA ÉS A TANGAZDASÁG LAPJA I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,— Ft X j Íája E­lső­­ ízben veszi kezébe az olvasó a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főis­kolai Tangazdaság lapját. Új, havonként megjelenő újság lá­tott napvilágot, a „Főiskolai, Tangazdasági Híradó”, hogy tá­jékoztassa, a közös dolgok iránti érdeklődésre bátorítsa a fő­iskola és a tangazdaság dolgozóit. Milyen igény hívta életre a lapot? Melyek azok a célok, amelyek megvalósításáért sajátos eszközeivel a Híradó is so­kat tehet? A saját házunk tájáról való mélyebb, alaposabb, rendszeresebb tájékozódás, véleménynyilvánítás, kollektív párbeszéd, a közös dolgok megvitatásának igényei, a munka­helyi kérdések iránti megnövekedett érdeklődés — indokol­ják a lap indítását. Nyilvános közéleti fórumot kívántak teremteni a főiskola és a tangazdaság pártszervei, szervezetei, gazdasági, szakmai vezető testületét, amikor megtették az első lépéseket a mun­kahelyi újság létrehozására. Egy-egy időszak legfontosabb, legközérdekűbb kérdéseit szeretnék megosztani a dolgozókkal, véleményt formálni, orientálni, esetleg szervezni is a helyi feladatok végrehajtását. Újságformát öltő munkahelyi fórumnak tekinthetjük hát a Híradót, amely minden hasznos, közérdekű témának, gond­nak igyekszik helyet adni. Feladatának tekinti a munkában, a tanulásban, a közért való munkálkodásban kiemelkedő em­berek bemutatását, az újszerű kezdeményezések támogatását. Az újságban megjelenő témák körét nem kívánja keretek közé vonni. A közösségi élet, a munkahelyi demokratizmus, alkotói légkör egy­-egy jelenségének ábrázolása éppúgy helyet kaphat a hasábokon, mint a szabad idejében olvasó, sportoló ember egy-egy epizódjának felvillantása. A­ lap születésének pillanatában tisztázni kellett, hogy a­­ OL „Főiskolai, Tangazdasági Híradó”-t nem lenne cél­szerű szakmai újsággá, nehéz fajsúlyú, szakmai problémákat boncolgató kiadvánnyá tenni. Erre megvannak a megfelelő szaklapok. Nem kell versenytárssá válnia a napi-, vagy heti­lapoknak sem, amelyek egyik döntő tényezője, jellemzője az idő, a gyorsaság. Olyan munkahelyi kérdések, örömök, gondok előremuta­tó, gondolkodásra serkentő gyűjtőlencséje szeretne lenni a Híradó, amelyekkel a két intézmény dolgozói naponta talál­koznak. Ilyenek pedig bőven vannak, s gyakran szóba kerül­nek a különböző szakmai, párt- és tömegszervezeti megbeszé­léseken, vagy éppen a kötetlen beszélgetések során. jVjr­em megvalósíthatatlan feladatra vállalkozott hát a Hír­­jL­­ 1 adó, de hozzátehetjük: nem is könnyűszerrel elvégezhető munkára. A lap cikkírói, tudósítói, munkatársai valójában maguk az olvasók, a főiskola dolgozói, hallgatói, a tangazda­ság dolgozói. Sok múlik azon, hogyan sikerül kiválasztani a leginkább fontos és izgalmas témákat, hogy azok megegyezze­nek a dolgozók többségének érdeklődésével. Ennek a nehéz munkának a pallérozására, gondozására vállalkozott a mind­két munkahelyen megalakult „társadalmi szerkesztő bizott­ság”, illetve cikkíró gárda. Fáradozásuk akkor lesz eredmé­nyes, ha minél többen csatlakoznak a kollektív újságírást, szerkesztést önkéntesen vállalók táborához.­­ A Híradó első számát tartja kezében az olvasó, amely ter­mészetesen magán viseli az újszülöttek bélyegét, a kezdet pró­bálkozásait, de reméljük, a jó folytatás ígéretét is. Amikor őszinte szívvel köszöntjük az olvasót, azt kérjük, tekintsék sa­játjuknak az újságot, örüljenek a cikkírókkal együtt a sike­res írásoknak, s egyben mondják el megjegyzéseiket, kritikai észrevételeiket, ötleteiket is, hogy a továbbiakban azokat is felhasználhassuk. A Híradó nyitott fórum, mindenki írhat e hasábokra, akit hasznos gondolat, észrevétel vagy kérdés foglalkoztat. Nem várunk „jól fésült”, hibátlan fogalmazású írásokat, ha­nem tiszta mondanivalót, jól meggondolt javaslatokat, véle­ményeket. Senkinek nem kell röstelkedni, ha a szavak nem mindig engedelmeskednek, hisz a napi fárasztó munka után, a társadalmi, családi elfoglaltság, s a jól megérdemelt pihenés mellett kell a tollforgatásra időt szakítani... . E gondolatokkal indítjuk útjára lapunk első számát. Kö­szöntjük az olvasókat. Meggyőződésünk, közös erővel a megyében tizenkettedikként megjelenő munkahelyi újságunk betölti fontos közéleti, politikai, emberi küldetését, hozzájá­rul az olvasók gondolkodásának formálásához, neveléséhez, a demokratizmus fejlesztéséhez. 4o megyei vetélkedő ! Második alkalommal kerül megrendezésre ez év április 2-án az állami gazdaságokban dolgo­zó fiatalok megyei vetélkedője. A vetélkedő „házigazdája” gaz­daságunk KISZ-bizottsága. A versenyzők szellemi és sportjá­tékokban mérik össze tudásukat. A versenykiírás értelmében minden gazdaság egy csapattal nevezett a szellemi vetélkedőre, valamint a sportvetélkedőre, me­lyet férfi kispályás labdarúgás­ban hirdettek meg. A vetélkedő szervesen kapcsolódik ahhoz a nagyszabású eseménysorozathoz, amelyet a KISZ megalakulásá­nak 20. évfordulója tiszteletére megyeszerte rendeznek. Ezenkívül megyei vonatkozású gazdaságpolitikai, kulturális, to­vábbá megyénk állami gazdasá­gainak életével kapcsolatos té­mák szerepelnek a versenyen. A vetélkedőnek két helyszíne lesz: a labdarúgás a mezőgazda­­sági főiskola sportkombinátjá­ban, a szellemi vetélkedő gazda­ságunk központjában. A versenyben részt vevő csa­patok tagjai értékes jutalomban részesülnek, melyet a KISZ me­gyei bizottsága, valamint az ál­lami gazdaságok adnak. Húsz tudományos téma Március 9-én ülést tartott a főiskola tudományos bizottsága. A tudományos bizottság megvi­tatta az 1977. évi diszciplináris kutatási témákat. A legfőbb ku­tatási téma továbbra is a „Légi növényvédelem” című kiemelt intézeti feladat, amellyel egy­részt a repülőgép műszaki tan­szék, másrészt a műszaki alapo­zó tanszék foglalkozik. A repü­lőgép műszaki tanszék repülés­­technikai kérdéseket­ dolgoz fel, míg a műszaki alapozó tanszék a mezőgazdasági munkák tech­nológiai fejlesztését vizsgálja. A kertész karon 8, a gépész karon pedig 12 diszciplináris ku­tatási témát hagyott jóvá a tu­dományos bizottság. A témák zöme a tananyagfejlesztést szol­gálja, azonban szép számmal akad köztük olyan is, amely közvetlen segítséget nyújthat a mezőgazdasági termelőüzemek­nek, i m Szabolcsi helikopter A tangazdaság a gesztora an­nak az egyszerű társulásnak, amely helikopteres növényvéde­lem végzésére jött létre. A he­likoptert öt állami gazdaság vá­sárolta. A búza vegyszeres gyom­irtásával fogja kezdeni a mun­kát. A megyei állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek 46 ezer hektár permetezési igényt jelentettek be eddig. Ebből 8 ezer hektár búza vegyszeres gyomirtás, 2500 ha burgonya hatszori permetezése, 1500 ha al­más gyümölcsös permetezése. A permetezési sorrendben az igénybe vevő gazdaságok meg­állapodnak és a permetezési munkálatokat elősegítik. 1977. MÁRCIUS HÖ A TARTALOMBÓL • Dogsegélyszolgálat a fcui gazdaságbírn fi A végzősök elhelyezkedésérői • Fiatalok hullámhosszán Házunk táján /­­itt/ képszín/ ép­p­el Három új autóbuszt vásárolt a közelmúltban a tangazdaság. Képün­kön: a „pilóták" rövid párbeszéde indulás előtt. Korszerű nyelvi laboratórium segíti a mezőgazdasági főiskolai okta­tómunkát. Egyszerre húsz hallgató vehet részt a munkában. A tavasz biztos jele: metszik a gyümölcsfákat a tangazdaság dol­gozói. (Elek Emil felvételei) Termelési tanácskozások A gazdaság kerületeiben és üzemegységeiben március első hetében termelési tanácskozások voltak, amelyeken az 1976. évi gazdálkodás eredményeit és az 1977. évi tervfeladatokat ismer­tették az illetékes gazdasági ve­zetők. A termelési tanácskozá­sokon a dolgozók javaslatokat tettek a termelés színvonalának és gazdálkodásának, eredmé­nyességének emelésére. Március 10-én megtartotta ez évi első ülését az igazgatói tanács, ahol szintén ezekkel a témákkal fog­lalkoztak.

Next