Fókusz, 1971 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1971-08-20 / 1. szám

mom dolgozóinak lapja HAZA, JOG, KENYÉR Augusztus 23-án országszerte megemlékeznek alkot­mányunkról, a néphatalom alaptörvényéről, amely szen­tesíti és védelmezi a szocialista forradalom alapvető vív­mányait. Mindenek­­elett azt, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé, a társadalmunkban felszámol­ták a kizsákmányolás minden formáját. Ez a nap tavaly egybeesett az államalapítás ez­redéves jubileumával, pontosabban: az államalapító I. István király születésének 1000. évfordulójával. Az al­kotmány ünnepe hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap, s az elmúlt években — mint a jövőben is — joggal tekintette a magyar nép elsőrendű ünnepnek, ám emel­lett, ha kevesebb szó esett is az államalapítóról, mégsem feledkezett meg senki sem Istvánról. Most, az 1001. év­fordulóin is ünnepeljük őt. Ünnepeljük egyben az új kenyeret is, összefonódik a három fogalom, szinte szétválaszthatatlanul, hiszen mindháromban az új születését tiszteljük. Ma elmondhat­juk, hogy nemcsak jogunk, szinte kötelességünk az új kenyeret is ünnepelnünk, mert mindenkinek jut kenyér, mert megteremtettük az igazságos társadalmi elosztás feltételeit, mert szocialista mezőgazdaságunk kinőtte a gyerekcipőt, ma már képes fedezni az ország gabona­szükségletét, mert az acélos szemekből az idén exportra is jut. És a rendkívül jó termés elsősorban a szocialista nagyüzemeknek köszönhető, s nem csupán az idő­járásnak. A hármas ünnepből mi az alkotmányos vívmányokat tekintjük alapvetőnek. Ez biztosítja életünk, fejlődé­sünk, holnapunk alapját, ez adja munkánk, hétköznap­jaink keretét. Nem egyszerűen a paragrafusok, a jogi formulák igazságáról van szó ma már, hanem arról a több mint negyedszázados szocialista fejlődésről, arról a történelmi folyamatról is, amely szebbé tette életünket, s amely további szépségekre, eredményekre ad garanciát. Munkásvágyak, munkásharcok megtestesülése az al­kotmány­. S változó, gazdagodó életünket, társadalmi ha­ladásunkat tükrözi az is, ha az alkotmány változik. A tervbe vett apró módosítások ugyanazt a célt szolgálják, amelyet az 1919-ben elfogadott paragrafusok szolgáltak: a munkás-paraszt hatalom erősítését, a társadalmi-gaz­dasági fejlődést. Az alkotmányban önmagunk sikereit ünnepeljük. Dunaújvárosból Nemrég értesültünk arról, hogy az anyavállalatunk több osztálya bevezette a „Dolgozz hibátlanul” mozgal­mat. Dunaújvárosi óra üzem­egységünk fiatal üzemrésze vállalatunknak, alig néhány évet mondhat magáénak, problémával küzd, nagyok a feladatok és a legjobb akarat mellett is csúsznak be minőségi hibák. Ez elő­fordulhat anyag, szerszám vagy éppen figyelmetlen gyártásból. Olyan hibák is előfordul­tak, amit a MEO nem tu­dott kimutatni. Csak­­ ké­sőbb, amikor külföldiek rek­lamálnak, fedeztük fel a hi­bát, és ez nem öregbítette vállalatunk hírnevét, azon­kívül kemény valutába ke­rült, ami rontotta a nyere­ségünket. Üzemegységünk gazdasági és társadalmi vezetői meg­vizsgálták a „Dolgozz hi­bátlanul” munkamódszer előnyeit, és arra a megál­lapításra jutottak, hogy ná­lunk is célszerű volna beve­zetni, mert a tömeggyártás­nál jól lehet alkalmazni. Ezért elhatároztuk, hogy csatlakozunk­ a mozgalom­­hoz." Úgy gondoljuk, ha e mód­­szert jól, megszervezzük, a bizottság tagjait szakmailag jól válogatjuk össze, (ami már meg is történt), akkor ez bizonyítékot eredményez majd a jövőre nézve a mi­nőségi hibák megszüntetése terén. Elért eredményeinket rendszeresen a nyilvánosság elé terjesztjük. Várjuk dol­gozóink észrevételeit és ja­vaslatait, mert úgy érezzük, amit csinálunk, azt a közös ügyünk érdekében tesszük. I évfolyam 1 szám 1971. augusztus 20. w ÉLJEN AUGUSZTUS 20 I­­DDIG A VÁLLALATI 1­ tervezésben az egyéves időszak volt a legjellemzőbb periódus. A gazdasági irányí­tás új rendszerében a válla­lati önállóság jelentősen megnövekedett, és ez meg­követeli­ a vállalati tervezés legfontosabb időszaka a kö­zéptávú, ötéves tervezés le­gyen. Szükséges ez a vállalati előrelátás, a tervezett fejlő­dés műszaki-gazdasági meg­alapozás a munkaerő és em­beri feltételek biztosítása szempontjából. Amikor anyagi-szociális fejlődésünkről beszélünk, nem vonatkoztathatunk el népgazdaságunk célkitűzései­től, termelésünk fejlődésétől, struktúrájának változásától sem. Mi az, amiben egyeznek és mi az, amiben eltérnek vállalatunk ötéves tervének mutatói a népgazdaság öt­éves tervének mutatóitól ? Ami talán a legszembetű­nőbb eltérés, az a termelés felfutásának dinamikája. A népgazdasági terv az ipari termelés ötéves fejlődését 32—34%-ban irányozza elő, vállalatunk tervezett terme­lésfelfutása viszont kb. 250%. Mi indokolja ezt az igen je­lentős eltérést? A NÉPGAZDASÁGI tervben az ipari ter­melés átlaga jelenik meg, ai­­ Ir­ben egyes­­­ iparágak, vállalatok fejlődése erőteljes, másoké viszont stagnál vagy visszafejlődik a gazdasági in­dokoltság alapján. De megtaláljuk a terme­lés strukturális változásának azonosságát is a két tervben. A népgazdasági tervben ki­emelt téma a számítógépek gyártása és ennek megvalósí­tásában vállalatunkra na­gyon jelentős feladat hárul. A számítástechnika alkal­mazása területén népgazda­ságunk még csak a kezdő lé­péseket tette meg. Jelenleg mintegy 100 elektronikus számítógép dolgozik az or­­szában, a IV. ötéves terv végére kb. 400 ilyen beren­dezésnek kell dolgoznia a tervek szerint. Ennek előál­lítása népgazdaságunkban gazdaságosan nem valósítha­tó meg, ennek fontos felté­tele a nemzetközi­­ munka­megosztásban való intenzív részvételünk. Vállalatunk is részt kíván venni a KGST- államok egységes számítás­­technikai programjában, amely e berendezések gyár­tását optimális gazdaságos­ság mellett valósíthatja meg. Népgazdaságunk IV. öt­éves terve az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalé­kos növelését irányozza elő. Ezt a fejlődési ütemet válla­latunk IV. ötéves terve is maradéktalanul biztosítani kívánja dolgozóinak, de en­nél inkább kedvezőbbet is. Bár ez az ötéves terv mind vállalás, mind elköte­lezettség számos vonatkozá­sában törvény kell, hogy le­gyen, a gazdasági élet igen sokszor nyújt olyan konjunk­turális lehetőségeket is, ame­lyek hatására és amelyekhez való rugalmas alkalmazko­dás révén a tervezettnél vagy az előre láthatónál kedve­zőbb nyereséget is elérhet a vállalat. Az adott határokon belül ezekkel a lehetőségek­kel élni is kívánunk és élni is fogunk annál is inkább, mivel e­ kanjarskiuről­s lehe­tőségek a tőkéspiacokon je­lentkeznek, és ebben a relá­cióban exportunkat meg akarjuk kétszerezni. D­e népgazdasá­gunk is nagy figyel­met tanúsít a számítástech­nikai termelésben vállalt erőfeszítéseink megvalósulá­sára, és dolgozóink, anyagi ellátásában jelentkező prob­lémánk megoldásában is számíthatunk segítségre. Bár az egy keresőre eső bér, illetve jövedelem meg­felelő növekedése rendkívül fontos mutató, ezzel egyen­rangúnak tartjuk a munka­védelmi-kulturális szociális ellátottság kérdését is Ezek­re a célt szolgáló beruházá­sokra 1971—75. években a jelenlegi üzemelő területeken mintegy 25 mFt-ot kívánunk fordítani. E beruházásokra fordítható összeg szoros ös­­szefüggésben van a termelés tervezett felfutásával, mert a fejlesztési alapok tömege a nyereség tömegével ará­nyosan növekszik. Ezen felül jelentkeznek azok a korsze­rűsítések, amelyek új üzem­épületek létesítésével , mint pl. az új toronyépület, az optikai forgácsolóműhe­­lyek korszerű elhelyezését, egészségesebb üzemeltetését eredményezik. Ha részleteiben nézzük ezt a szociális beruházási tervet, a legfontosabb célok megvalósítására fordított összegek az alábbi arányok­ban jelentkeznek: munkavédelem, munka­­körülmények javítása 12 kulturáltabb ellátás (automata büfék) 8 bölcsődefejlesztés U üdülőépítés 20 lakásépítési hozzájárulás 20 kultúrházbővítés 16 sportlétesítmények fejlesztése 12 Összesen: 100 Meg kell jegyeznünk, hogy dolgozóink lakásépítését a fentieken kívül — amely 5 mFt-ot jelent — a részese­dési alapból is támogatni kí­vánjuk lehetőségeinktől füg­gően évente mintegy 300—500 eFt-tal Ezeknek a szociális beru­házásoknak megvalósításá­hoz nélkülözhetetlen az a gazdasági háttér, amelyet IV. ötéves tervünk végrehajtásá­val biztosíthatunk. Hogy csak egy-két tételt ragadjunk ki szociális beruházásaink­ból: ez ideig a lakásépítés támogatására az elmúlt évek­ben mindössze 300 eFt-ot ad­hattunk évenként mintegy 15 dolgozónknak. Ezt az ös­­­szeget ötszörösére emeltük, így kb. 20—25 az egyéni építkezés támogatása mel­lett évenként még 7—8 lakás minőségi cseréjét is biztosí­tani tudjuk dolgozóinknak.­­ SZOCIÁLIS terveink­­ben szerepel a Bala­­tonakarattyán megépítendő 50 szobás üdülő, amely az eddigi üdültetésen felül a főszezonban mintegy 600 dolgozónk családjának nyújt­hat kéthetes üdülést. Hogy terveink maradékta­lanul megvalósuljanak, azért nagyon sokat kell tennünk, és feladataink egyben na­gyon sokrétűek is. Az át­lagkeresetek növekedése ön­magában kevés. Szükséges, hogy a kereseti arányokat tovább javítsuk, és minden területre megtaláljuk az anyagi r.sk­ azr.köt­ti módjait, ahol a magas célki­tűzések megvalósítása és dolgozóink egyéni számítása egybeessenek. Posch Gyula vezérigazgató Anyagi-szociális fejlődésünk és a IV. ötéves terv ÜDÜLÉS: ma és holnap Siófokon és Gárdonyban június 4-től szeptember 9-ig kéthetes váltásban üdülhet­nek dolgozóink. A nyári idényt figyelembe véve Sió­fokon 91 család, Gárdonyban 42 család üdült. Emellett Gárdonyban három szobában egy hetes váltásban 42 család pihent. Hajdúszoboszlón két szobában 14 család üdült. Gyermekeink részére 139 főnek tudtunk üdültetést biz­tosítani, elsősorban Balato­non, Kőszegen és Mikospusz­­tán. A fenti lehetőségek nem elégítették ki az igényeket és ezért a vállalat gazdasági és társadalmi vezetői kere­sik, hogyan lehet fokozottab­ban kielégíteni az üdülési igényeket. A 2-ES FORGÁCSOLÓBAN

Next