Fókusz, 1971 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1971-08-20 / 1. szám
mom dolgozóinak lapja HAZA, JOG, KENYÉR Augusztus 23-án országszerte megemlékeznek alkotmányunkról, a néphatalom alaptörvényéről, amely szentesíti és védelmezi a szocialista forradalom alapvető vívmányait. Mindenekelett azt, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé, a társadalmunkban felszámolták a kizsákmányolás minden formáját. Ez a nap tavaly egybeesett az államalapítás ezredéves jubileumával, pontosabban: az államalapító I. István király születésének 1000. évfordulójával. Az alkotmány ünnepe hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap, s az elmúlt években — mint a jövőben is — joggal tekintette a magyar nép elsőrendű ünnepnek, ám emellett, ha kevesebb szó esett is az államalapítóról, mégsem feledkezett meg senki sem Istvánról. Most, az 1001. évfordulóin is ünnepeljük őt. Ünnepeljük egyben az új kenyeret is, összefonódik a három fogalom, szinte szétválaszthatatlanul, hiszen mindháromban az új születését tiszteljük. Ma elmondhatjuk, hogy nemcsak jogunk, szinte kötelességünk az új kenyeret is ünnepelnünk, mert mindenkinek jut kenyér, mert megteremtettük az igazságos társadalmi elosztás feltételeit, mert szocialista mezőgazdaságunk kinőtte a gyerekcipőt, ma már képes fedezni az ország gabonaszükségletét, mert az acélos szemekből az idén exportra is jut. És a rendkívül jó termés elsősorban a szocialista nagyüzemeknek köszönhető, s nem csupán az időjárásnak. A hármas ünnepből mi az alkotmányos vívmányokat tekintjük alapvetőnek. Ez biztosítja életünk, fejlődésünk, holnapunk alapját, ez adja munkánk, hétköznapjaink keretét. Nem egyszerűen a paragrafusok, a jogi formulák igazságáról van szó ma már, hanem arról a több mint negyedszázados szocialista fejlődésről, arról a történelmi folyamatról is, amely szebbé tette életünket, s amely további szépségekre, eredményekre ad garanciát. Munkásvágyak, munkásharcok megtestesülése az alkotmány. S változó, gazdagodó életünket, társadalmi haladásunkat tükrözi az is, ha az alkotmány változik. A tervbe vett apró módosítások ugyanazt a célt szolgálják, amelyet az 1919-ben elfogadott paragrafusok szolgáltak: a munkás-paraszt hatalom erősítését, a társadalmi-gazdasági fejlődést. Az alkotmányban önmagunk sikereit ünnepeljük. Dunaújvárosból Nemrég értesültünk arról, hogy az anyavállalatunk több osztálya bevezette a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat. Dunaújvárosi óra üzemegységünk fiatal üzemrésze vállalatunknak, alig néhány évet mondhat magáénak, problémával küzd, nagyok a feladatok és a legjobb akarat mellett is csúsznak be minőségi hibák. Ez előfordulhat anyag, szerszám vagy éppen figyelmetlen gyártásból. Olyan hibák is előfordultak, amit a MEO nem tudott kimutatni. Csak később, amikor külföldiek reklamálnak, fedeztük fel a hibát, és ez nem öregbítette vállalatunk hírnevét, azonkívül kemény valutába került, ami rontotta a nyereségünket. Üzemegységünk gazdasági és társadalmi vezetői megvizsgálták a „Dolgozz hibátlanul” munkamódszer előnyeit, és arra a megállapításra jutottak, hogy nálunk is célszerű volna bevezetni, mert a tömeggyártásnál jól lehet alkalmazni. Ezért elhatároztuk, hogy csatlakozunk a mozgalomhoz." Úgy gondoljuk, ha e módszert jól, megszervezzük, a bizottság tagjait szakmailag jól válogatjuk össze, (ami már meg is történt), akkor ez bizonyítékot eredményez majd a jövőre nézve a minőségi hibák megszüntetése terén. Elért eredményeinket rendszeresen a nyilvánosság elé terjesztjük. Várjuk dolgozóink észrevételeit és javaslatait, mert úgy érezzük, amit csinálunk, azt a közös ügyünk érdekében tesszük. I évfolyam 1 szám 1971. augusztus 20. w ÉLJEN AUGUSZTUS 20 IDDIG A VÁLLALATI 1 tervezésben az egyéves időszak volt a legjellemzőbb periódus. A gazdasági irányítás új rendszerében a vállalati önállóság jelentősen megnövekedett, és ez megköveteli a vállalati tervezés legfontosabb időszaka a középtávú, ötéves tervezés legyen. Szükséges ez a vállalati előrelátás, a tervezett fejlődés műszaki-gazdasági megalapozás a munkaerő és emberi feltételek biztosítása szempontjából. Amikor anyagi-szociális fejlődésünkről beszélünk, nem vonatkoztathatunk el népgazdaságunk célkitűzéseitől, termelésünk fejlődésétől, struktúrájának változásától sem. Mi az, amiben egyeznek és mi az, amiben eltérnek vállalatunk ötéves tervének mutatói a népgazdaság ötéves tervének mutatóitól ? Ami talán a legszembetűnőbb eltérés, az a termelés felfutásának dinamikája. A népgazdasági terv az ipari termelés ötéves fejlődését 32—34%-ban irányozza elő, vállalatunk tervezett termelésfelfutása viszont kb. 250%. Mi indokolja ezt az igen jelentős eltérést? A NÉPGAZDASÁGI tervben az ipari termelés átlaga jelenik meg, ai Irben egyes iparágak, vállalatok fejlődése erőteljes, másoké viszont stagnál vagy visszafejlődik a gazdasági indokoltság alapján. De megtaláljuk a termelés strukturális változásának azonosságát is a két tervben. A népgazdasági tervben kiemelt téma a számítógépek gyártása és ennek megvalósításában vállalatunkra nagyon jelentős feladat hárul. A számítástechnika alkalmazása területén népgazdaságunk még csak a kezdő lépéseket tette meg. Jelenleg mintegy 100 elektronikus számítógép dolgozik az orszában, a IV. ötéves terv végére kb. 400 ilyen berendezésnek kell dolgoznia a tervek szerint. Ennek előállítása népgazdaságunkban gazdaságosan nem valósítható meg, ennek fontos feltétele a nemzetközi munkamegosztásban való intenzív részvételünk. Vállalatunk is részt kíván venni a KGST- államok egységes számítástechnikai programjában, amely e berendezések gyártását optimális gazdaságosság mellett valósíthatja meg. Népgazdaságunk IV. ötéves terve az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékos növelését irányozza elő. Ezt a fejlődési ütemet vállalatunk IV. ötéves terve is maradéktalanul biztosítani kívánja dolgozóinak, de ennél inkább kedvezőbbet is. Bár ez az ötéves terv mind vállalás, mind elkötelezettség számos vonatkozásában törvény kell, hogy legyen, a gazdasági élet igen sokszor nyújt olyan konjunkturális lehetőségeket is, amelyek hatására és amelyekhez való rugalmas alkalmazkodás révén a tervezettnél vagy az előre láthatónál kedvezőbb nyereséget is elérhet a vállalat. Az adott határokon belül ezekkel a lehetőségekkel élni is kívánunk és élni is fogunk annál is inkább, mivel e kanjarskiurőls lehetőségek a tőkéspiacokon jelentkeznek, és ebben a relációban exportunkat meg akarjuk kétszerezni. De népgazdaságunk is nagy figyelmet tanúsít a számítástechnikai termelésben vállalt erőfeszítéseink megvalósulására, és dolgozóink, anyagi ellátásában jelentkező problémánk megoldásában is számíthatunk segítségre. Bár az egy keresőre eső bér, illetve jövedelem megfelelő növekedése rendkívül fontos mutató, ezzel egyenrangúnak tartjuk a munkavédelmi-kulturális szociális ellátottság kérdését is Ezekre a célt szolgáló beruházásokra 1971—75. években a jelenlegi üzemelő területeken mintegy 25 mFt-ot kívánunk fordítani. E beruházásokra fordítható összeg szoros összefüggésben van a termelés tervezett felfutásával, mert a fejlesztési alapok tömege a nyereség tömegével arányosan növekszik. Ezen felül jelentkeznek azok a korszerűsítések, amelyek új üzemépületek létesítésével , mint pl. az új toronyépület, az optikai forgácsolóműhelyek korszerű elhelyezését, egészségesebb üzemeltetését eredményezik. Ha részleteiben nézzük ezt a szociális beruházási tervet, a legfontosabb célok megvalósítására fordított összegek az alábbi arányokban jelentkeznek: munkavédelem, munkakörülmények javítása 12 kulturáltabb ellátás (automata büfék) 8 bölcsődefejlesztés U üdülőépítés 20 lakásépítési hozzájárulás 20 kultúrházbővítés 16 sportlétesítmények fejlesztése 12 Összesen: 100 Meg kell jegyeznünk, hogy dolgozóink lakásépítését a fentieken kívül — amely 5 mFt-ot jelent — a részesedési alapból is támogatni kívánjuk lehetőségeinktől függően évente mintegy 300—500 eFt-tal Ezeknek a szociális beruházásoknak megvalósításához nélkülözhetetlen az a gazdasági háttér, amelyet IV. ötéves tervünk végrehajtásával biztosíthatunk. Hogy csak egy-két tételt ragadjunk ki szociális beruházásainkból: ez ideig a lakásépítés támogatására az elmúlt években mindössze 300 eFt-ot adhattunk évenként mintegy 15 dolgozónknak. Ezt az összeget ötszörösére emeltük, így kb. 20—25 az egyéni építkezés támogatása mellett évenként még 7—8 lakás minőségi cseréjét is biztosítani tudjuk dolgozóinknak. SZOCIÁLIS terveinkben szerepel a Balatonakarattyán megépítendő 50 szobás üdülő, amely az eddigi üdültetésen felül a főszezonban mintegy 600 dolgozónk családjának nyújthat kéthetes üdülést. Hogy terveink maradéktalanul megvalósuljanak, azért nagyon sokat kell tennünk, és feladataink egyben nagyon sokrétűek is. Az átlagkeresetek növekedése önmagában kevés. Szükséges, hogy a kereseti arányokat tovább javítsuk, és minden területre megtaláljuk az anyagi r.sk azr.kötti módjait, ahol a magas célkitűzések megvalósítása és dolgozóink egyéni számítása egybeessenek. Posch Gyula vezérigazgató Anyagi-szociális fejlődésünk és a IV. ötéves terv ÜDÜLÉS: ma és holnap Siófokon és Gárdonyban június 4-től szeptember 9-ig kéthetes váltásban üdülhetnek dolgozóink. A nyári idényt figyelembe véve Siófokon 91 család, Gárdonyban 42 család üdült. Emellett Gárdonyban három szobában egy hetes váltásban 42 család pihent. Hajdúszoboszlón két szobában 14 család üdült. Gyermekeink részére 139 főnek tudtunk üdültetést biztosítani, elsősorban Balatonon, Kőszegen és Mikospusztán. A fenti lehetőségek nem elégítették ki az igényeket és ezért a vállalat gazdasági és társadalmi vezetői keresik, hogyan lehet fokozottabban kielégíteni az üdülési igényeket. A 2-ES FORGÁCSOLÓBAN