Fókusz, 1973 (3. évfolyam, 1-25. szám)
1973-04-02 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA HI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1073. ÁPRILIS 2. Rangos feladatok szocialista brigádoknak ♦ Küldjenek jó szakembereket Mátészalka segítségére ♦ Közös feladat és valamennyiünk érdeke a veszteségidők csökkentése ♦ Ne legyen brigádtag az, aki nem tartja szavát ♦ Támogassák a fiatalokat, ők pedig vegyék át Március 13-án a sportklubban összevont szocialista brigádvezetői értekezletet tartottak. Előadója Posch Gyula elvtárs, a vállalat vezérigazgatója volt. Előadását a vállalat múlt évi gazdasági tevékenységének elemzésével kezdte, azt részletezte, mik voltak a sikerek és az elmaradások okai. Minthogy a sikerek elérésében nagy szerepet játszottak a szocialista brigádok, Posek elvtárs köszönetet mondott nekik, és arra kérte őket, hogy ebben az évben is tegyenek meg mindent a vállalati terv teljesítéséért. Majd az idei feladatokra fordította a szót. Az 1973-as tervet még a múlt évben megvitatta és elfogadta a vállalat kollektívája. A kormány béremelési rendelete azonban bizonyos mértékig új helyzetet teremtett. Mint ismeretes, a központi elhatározási béremelés egyrészt állami hozzájárulásból, másrészt a vállalatoknál az idén képződő nyereségből valósul meg. A párt és a kormány múlt év novemberi határozata azt is kimondotta, hogy a béremelés következtében kieső vállalati nyereség pótlása a vállalatok feladata. A Magyar Optikai Művekben ez annyit jelent, hogy az eredeti célkitűzésekhez viszonyítva több, mint 10 millióval kell növelni az idei nyereséget hatékonyabb munka és jobb gazdálkodás révén. Hogyan, milyen eszközökkel, mely területeken, és milyen módszerekkel lehet a kárintézkedés következtében kieső nyereséget pótolni ? A vezérigazgató számos példát tárt az értekezlet elé, ezekből idézünk mi is. . . Ismeretes, hogy a szemüveglencse keresett cikk az egész világon, és a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Ebből logikusan következik, hogy a vállalatnak élnie kell a kínálkozó lehetőséggel. Ismert dolog az is, hogy a vállalat ma nem tudja teljes mértékben kielégíteni sem a szocialista, sem a tőkés export igényeit. Nem tudjuk ellátni például a nyugatnémet piacot úgy, ahogy szerződéses kötelezettségünk előírja. Az igények kielégítésének módja a mátészalkai gyáregység a jelenleginél is gyorsabb fejlesztése. — Miért nem vállalja például azt valamelyik brigád — folytatta a vállalat vezérigaz a jó hagyományokat gatója, hogy ráküldi néhány legjobb szakemberét pár hónapra Mátészalkára? Sok segítséget adhatnának ahhoz, hogy lent meggyorsítsák a fejlődést és növeljék a termelést. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ahol ma nem tudjuk az igényeket kielégíteni, lehet, hogy holnap már nem is fogadnak bennünket. A piacok megszerzésében, és még inkább a megtartásában legdöntőbb szerepe a termelésnek van. Csak azt lehet eladni, amit már megtermeltünk. A termelést végső soron közvetlenül befolyásolják a munkaversenyben részt vevő szocialista brigádok. Nekik kell vállalni és betölteni a gazda szerepét jól felfogott érdekükben is, hiszen aki itt dolgozik, az itt keresi kenyerét, és nem mindegy, hogy ez a kenyér fehér-e vagy fekete. Posch elvtárs ezután azt fejtegette, hogy milyen lehetőségeket nyújt a veszteségidők csökkentése. Természetesen számolni kell, és a vállalati tervezés számol is bizonyos mennyiségű veszteségidővel, ha ezt a munka jobb előkészítése, jobb megszervezése, a műhely dolgozóinak jobb ellátása révén csökkenteni lehetne, úgy ez milliós megtakarítást eredményezhetne az év végén. Csökkenteni lehetne például a törtnapi veszteségidőket, ha egyes emberek jobban meggondolnák, egyes vezetők jobban megnéznék, hogy milyen ügyekben kérnek, illetve mikor adnak eltávozási engedélyt napközben. Ha valóban fontos ügyről van szó, természetesen kérjen és kapjon is a dolgozó távozási engedélyt, de például a cipővásárlás, ami munkaidő után is elintézhető, ne legyen ok sem a kérésre, sem az engedélyezésre. Mindezt azért kell ismét elmondani, mert a vállalati tervek, bár feszítettek, teljesíthetők. A tervet azonban csak kiegyensúlyozott és fegyelmezett munkával lehet hiánytalanul megvalósítani. A vezérigazgató arra kérte a brigádokat, hogy vállalásaikban juttassák kifejezésre azt, hogy jó gazdái ennek a vállalatnak. A szocialista brigádmozgalomról szólva Posch elvtárs kifejtette: szükségesnek tartja, hogy a mozgalom fokozatosan erősödjön és tisztuljon. Törekedni kell lépésről lépésre a hibák kijavítására, a mozgalom esetlegességeinek kiküszöbölésére. Helyes lenne, hogy maguk a résztvevők zárják ki közösségükből azokat, akik nem veszik komolyan önként vállalt kötelezettségeiket. Aki nem dolgozik a közösséghez méltón, nem teljesíti azt, amit vállalt, ne legyen, ne lehessen még időlegesen sem tagja e mozgalomnak. Csakis így fog megerősödni a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, a benne részt vevők így lesznek a vállalat élenjáró dolgozói. A vállalat vezérigazgatója sohasem feledkezik meg a fiatalokról. Most is arra kérte a szocialista brigádok vezetőit, tanítsák és támogassák az arra érdemes fiatalokat. A fiatalokat pedig arra kérte, vegyék át az őket megelőző nemzedék hagyományait, munkamódszereit, mert ezek komoly munkasikereket eredményeztek már. Posch elvtárs a márciusi bérrendezésről is beszélt, beszámolt arról, hogy a vállalat területén a központi intézkedés szellemében és — tudomása szerint — a dolgozók megelégedésére hajtották azt végre. Reméli, hogy ez az intézkedés az idei terv még jobb teljesítésére ösztönöz. Az elmondottakhoz hárman szóltak hozzá, az optika, a 14- es és a 8-as osztályról. A hozzászólók megígérték, hogy vállalásaikon túl is több munkát vállalnak a vállalati terv teljesítése érdekében. A brigádok rangsorolásának kérdését Hartmann János művezető vetette fel még az értekezlet előtt, lapunknak adott nyilatkozatában. Hartmann János azt fejtegette, hogy a brigádok minden esztendei szokásos rangsorolása bántó a mozgalom többi résztvevőjére. A vállalat vezérigazgatóját elgondolkoztatta ez a felvetés, és ezért arra kérte az egybegyűlteket : néhány nap gondolkodási idő után írásban fejtsék ki véleményüket, és azt juttassák el hozzá. A tanácskozáson résztvevők bőséges és hasznos útravalót kaptak további munkájukhoz. Most a brigádok következnek, hogy tettre váltsák ígéreteiket. ÜNNEP (Gáldi Csaba felvétele) IIIIIIIIIIHÍ|llllllllillllllllilMlillHIIII)IHMIIMMI mii...... Budapestért A Budapest-centenárium tiszteletére meghirdetett Tiszta Budapestért mozgalomba a MOM pártbizottsága felhívása nyomán bekapcsolódott vállalatunk is. A szállítási osztály 120 köbméter föld szállítását vállalta és máris teljesítette. Ezenkívül még két teherautó fuvart vállalt a lomtalanítási akcióban, amelyet akkor hajt végre, amikor a tanács kéri. Intézkedési terv '73. Március 28-án — az igazgatói tanács és a párt-végrehajtó bizottság után — tárgyalja a vállalat 1973. évi legfontosabb feladatait tartalmazó intézkedési tervet a pártbizottság, s végső fórumként hagyja jóvá. Vörös Vándorzászló a KISZ-irodán A KISZ-fiatalok az elmúlt esztendőben gyakran szerepeltek az újság hasábjain. Jelentősebb akcióik közül érdemes felidézni néhányat: egy üzem , egy iskola, kommunista műszak, 10 000 óra társadalmi munka a vállalat számítástechnikai programjának teljesítése érdekében. A MOM KISZ-esei jól dolgoztak, munkájukat a kerületi KISZ-bizottság is kiemelkedőnek ítélte, és javaslatára a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kerületi Bizottsága vörös vándorzászlajával jutalmazta. A fiatalok a zászlót március 21-én vették át és helyezték el a KISZ-irodán. Kitüntetést kapott a KISZ MOM-bizottságának titkára is. Gerencsér Géza a KISZ KB arany köszörűs jelvényét nyerte el. A KISZ KB dicsérő oklevelét Kaldenecker István szerszámkészítő és Bak István műszerész kapta meg. Rajtuk kívül még 28- an részesültek nyilvános elismerésben. A névsort ma, lapunk 3. oldalán közöljük. Kovács Károly elvtárs a Kalibergyárban Március 15-én kedves vendég érkezett a Kalibergyárba. Kovács Károly elvtárs az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának első titkára először a műhelyeket látogatta meg és elbeszélgetett a dolgozókkal és a kíséretében lévő vezetőkkel a gyár eredményeiről, fejlődéséről, jövőbeni céljairól. A beszélgetés a pártirodában folytatódott, itt Kovács elvtárs elmondotta: úgy véli, a látottak és a hallottak alapján, hogy a Kalibergyár a kerület és saját hagyományaihoz méltóan dolgozik, és jó eredményeket ért el, ítélete szerint a gyár továbbfejlesztésének terve szorosan kapcsolódik a népgazdaság főbb célkitűzéseinek megvalósításához. Közben a tanácsteremben már összegyűltek a dolgozók a kerületi első titkárral folytatandó csoportos beszélgetésre. A dolgozók írásban, s már korábban beküldött kérdései főleg a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatához kapcsolódtak. Ennek megfelelően alakultak Kovács elvtárs válaszai is: érintette az árak, a jövedelemarányok változásainak problémáit, bírálta a társadalmi életünket kísérő egyes káros jelenségeket, a harácsolást, a kispolgári gondolkodást. Értékes szempontokkal egészítette ki a XIII. kerület fejlesztési programjának távlati terveit. Újabb és újabb kérdések vetődtek fel ezután — most már szóban — s nemcsak a központi bérpolitikai intézkedésekről. Losonci Ferenc hengerköszörűs például érdeklődött a bértömeg-gazdálkodás esetleg széles körű bevezetéséről és annak várható kihatásairól, felvetette a használati cikkek egyes minőségi problémáit is. Molnár János művezető a megnövekedett adminisztráció csökkentésének szükségességét hangoztatta. Kovács elvtárs válaszában utalt az ez irányú központi és vállalati intézkedések létrejöttére, a túlzott adminisztrációs tevékenységek szűkítésére. Kalmár Zoltán hengerköszörűs a munkásgyerekek továbbtanulásának nehézségeit vetette fel. A kérdésekre adott válaszok, az egész találkozás, a beszélgetés hangulata és tanulságai fontos segítséget nyújtottak a Kalibergyárban a további politikai és gazdasági munkához, elsősorban az 1972 novemberi KB-határozat gyakorlattá váltásához a kollektívában. Kovács Károly látogatását megtiszteltetésnek érezték a gazdasági vezetők és a dolgozók egyaránt. Bogáru József A vszt tárgyalta Március 14-én fogadta el a kollektív szerződés 1972. évi végrehajtásának értékelését és az ez évi módosítás tervezetét a vállalati szakszervezeti tanács. Ez a tervezet kezdi meg körútját dolgozóink között április 13-ig, és kerül sor a módosítás-tervezet megvitatására, csoportos megbeszéléseken, szakszervezeti taggyűléseken. Miután a dolgozók javaslataival kibővül, s hasznos ötleteiket a szakszervezeti bizottság értékeli és beépíti, csak azután dönt elfogadásáról a vállalati szakszervezeti tanács. Erre április 2-án kerül sor.