Fókusz, 1974 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-29 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 29. A nyereség növelésének hétköznapi eszközei A pártbizottság napirendjén: az idei gazdálkodási feladatok­ ­ Jól áll a MOM. A bátor, merész vállalkozás, a kemény­ , becsületes munka megérde­melt sikereket hozott. Elég csak a legutóbbit idézni: a gépipar zászlós kiváló vállala­taként ünnepelhetjük az idei május elsejét. Mindezekre és az ülés elő­zetesen meghirdetett napi­rendjére tekintettel meglepett, hogy a vezérigazgató vitaindí­tó beszámolójában jóformán szó sem esett a múlt évben elért eredményekről. A vitaindító nem tagolódott két részre, nem foglalkozott az 1973. évi gazdasági terv eredményeivel, majd az 1974. év gazdasági feladataival, úgy ahogy azt a napirenden sze­replő téma megjelölésétől vár­tuk. Rendhagyó módon, Posch elvtárs nem méltatta, nem ele­mezte, fel sem sorolta az eredményeket, még a cím el­nyerését sem jelentette be a testület előtt. Ám különös varázsa volt a kimondatlan szónak, mert az eredményeket fogható tárgy­nak, nagy hajtóerejű motor­nak, haladásra programozott, „terelőnek” érzékeltük, a vita­indító alatt. A múlt évi terv végrehaj­tásának értékeléséből egy szá­mot emelt ki a vállalat vezér­­igazgatója: — 6%-os nyereségnöveke­dést tűztünk célul és ezt a célt nem értük el. Csak az anyag­gal való takarékoskodásban értünk el jelentős­ eredményt, 4 millióval többet a tervezett­nél. A rezsianyag-felhasználá­sunk a tervezett szinten tör­tént. A gazdálkodás többi te­rületein elmaradtunk saját célkitűzéseinktől. Csaknem 16 millióval léptük túl a költség­kereteket. Posch elvtárs hangsúlyozta: ■— nem a felelősségre vonás szándéka vezérli, hanem az, hogy rámutasson, mennyivel lehetett volna többre jutni céltudatosabb gazdálkodással, ha a mindennapi munkában nagyobb gondot fordítottunk volna a közös vagyonnal való ésszerű gazdálkodásra. Számos példát idézett. Ész­­szerűtlennek ítélte a 30 éves gépek­ javítgatását, mert eze­kért büntetést fizetünk és esz­­közlekötési járulékot. A vitá­ban később azt is kifejtette: törekedni kell a célgépesítés­­re, felhasználni­ a régi gépek­ből azt, ami egy célra még használható, felszámolva azt, ami csak terhet jelent. Pazar­lás — mondta —, ha mennye­zeti világítótestet cserélnek ott, ahol egy asztali lámpá­val megoldható a munkahely világítása. Vajon a termelés növekedésével feltétlenül nő­nie kell a selejtnek is? A drá­ga, új gépeken? — tette fel a kérdést. A selejt járulékos kiadásait hosszan részletezte. Az évi 13 milliós selejtkár gyakorlatilag 20—25 millió veszteséget je­lent az anyagveszteséggel, a garanciális javítások költsé­geivel, a ráfordított energia haszontalanná válásával. Ne nyugtasson meg senkit az, hogy a vállalat csak a jó nor­maóráért fizet bért. A ki nem fizetett bár sokszorosa pazar­­lódik el a nép vagyonából. A munka- és üzemszerve­zéssel kapcsolatban abból in­dult ki, hogy tekintélyes mennyiségű munkát végeztet a vállalat kooperációban. Meg kell gondolni és szemmel kell tartani a kooperációt, mert duplán fizetünk például esz­közlekötési járulékot, ha itt bent áll az a gép, amin a ki­adott munka elvégezhető len­ne.­­ Az a feladatunk, hogy a munka termelékenységét itt bent, saját erőnkből növeljük. A politikai munka egyik cél­ja az emberekkel megértetni: az átcsoportosítás saját, jól felfogott érdekünk. A technológiai és a fejlesz­tő területekről szólva a szer­vezés, a szabványosítás, az egy­ségesítésre helyezte a hang­súlyt, mondván: nem mindig az új feltalálása és ezzel az eszköz szaporítása jelenti a fejlesztést. Mitől nő az inkurrencia? Objektív oka egyrészt a besze­rezhető elektronikus alkatré­szek és gyártmányaink minő­ségi igényében van. Idézett egy példát: egyfajta izzóból 900 db az évi szükséglet, de ezt 14 000-ből kell kiválogatni, mert a követelmény az izzó centírozottsága. — Szálopti­kával centírozható lehetne — mondta, ötletet adva ezzel az újítóknak. A darab- és árjegyzékek be­ható tanulmányozására hívta fel ezután a figyelmet, abból a célból, hogy számottevően csökkenteni lehessen az álta­lunk használt anyagok számát. A magyar ipar fejlődésének figyelemmel kísérése a tőkés import kiváltásának szem­pontjából nagy jelentőségű. Fejlődik a magyar ipar és szá­mos terméket gyárt ma, amit tegnap m­ár külföldről kellett beszerezni. Az import kiváltásával kap­csolatban hangsúlyozta: nem a dollárt kell megtakarítani minden áron. Az a feladat, hogy meggondoltan és célsze­rűen költsük el. A feladatokat a megvalósít­hatóságba vetett természetes hittel tárta az értekezlet elé. Azzal a meggyőződéssel, hogy a kommunistákra egyaránt számíthat úgy a gazdasági mint a politikai, meggyőző munkában. Egyszerű, sokak által ismert dolgokat mondott és ismételt újra vitaindítójában Posch elvtárs. Bizonyára elmondja még néhány alkalommal a fi­gyelem ébrentartására és a jóra törekvés buzdítására, mert most a gazdálkodás ke­rült hangsúlyosan előtérbe. Olyan helyzetben van a MOM, amelyben szégyenkezés nélkül beszélhet a hibákról, amikor önkritikája is erőt és eredmé­nyeket sugároz. A vitában elhangzott felszó­lalások közül, amelyek a vita­indítóhoz hasonlók, annak méltó folytatásai voltak. Bor­si Miklós felszólalását emel­ném ki. Az olajválság talán az ő munkaterületén érezteti leginkább hatását. Elmondta, hogy technológiai változtatás­sal hárították el az anyag­hiány szülte akadályokat, Dicséretes törekvés, és kö­vethető példa az, ami a 8-as osztályon történt. A vitában erőteljes kritikát kapott, a státusszimbólum pe­joratív jelzőjét, a felesleges és a divatbútor-vásárlási törek­vés. Számos javaslat hangzott el az inkurrencia értékesítésé­nek meggyorsítására és több felajánlás a takarékosabb gaz­dálkodásra. * A párt bizottsági ülésen osz­tották szét a kongresszusi munkaverseny irányelveit tar­talmazó írásos anyagot. Ez, la­punkban ma látni is lehet, újabb lendületet adott a bri­­­gádok vállalkozási kedvének. Ma már nem kétséges, hama­rosan brigádelhatározásokban fejeződik ki és teljesedik a szándék: készüljünk a ki­válókhoz méltón a párt kong­resszusára, népünk sorsdöntő évfordulójának ünneplésére. H. I. A párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére Felhívás a fiatalokhoz Az április 18-i pártbizottsá­gi ülésen, ahol a vállalat kongresszusi versenyfelhívá­sának irányelveit is megtár­gyalták, a vita egyik felszóla­lója Gerencsér Géza elvtárs, a Magyar Optikai Művek KISZ-bizottságának titkára volt. A törzsgyár ifjúkommu­nistái nevében 20 000 óra szak társadalmi munkát aján­lott fel, elsősorban a számí­tástechnikai feladatok teljesí­tése érdekében. A KISZ-bizottság — a vál­lalati felhívás irányelveit át­tanulmányozva, annak pont­jait figyelembe véve — az alábbi javaslattal fordul a KISZ-tagsághoz és a vállalat többi fiataljához: — A termelésben fiatal­jaink növeljék munkateljesít­ményüket a következők sze­rint: az a fiatal, akinek átlag­teljesítménye az elmúlt évben 80 százalék körül volt, a kongresszusi évben 10 száza­lékkal emelje teljesítményét! Az elmúlt évben 90 százalék körül teljesítők 5 százalékkal, s a tavaly 100 százalékot elérő fiatalok 3 százalékkal növel­ték munkateljesítményüket! A KISZ-bizottság felhívja a fiatalokat, hogy fordítsa­nak fokozottabb figyelmet a minőségi munkára, s ezen be­lül a selejt csökkentésére.­­ A műszaki fejlesztés te­rületén a következő javasla­tokkal fordul a KISZ-bizott­­ság a fiatalokhoz: vállalják el a pályázatban meghirdetett lyukszalagos szalagkezelő egység tervezését és minta­­példányának elkészítését. Minden területen fordítsa­nak nagy gondot az anyagta­karékosságra, különösen a tő­kés importanyagokkal takaré­koskodjanak! Folytassák a kongresszusig a IV. ötéves terv sikeres tel­jesítéséért azt az újító tevé­kenységet, amelyet a három ifjúsági újítási hónapban megkezdték! — A munka- és üzemszer­vezési feladatok sikeres meg­oldása érdekében a KISZ-bi­­zottság kéri a fiatalokat, hogy lehetőség szerint vállaljanak háromműszakos munkabeosz­tást, a nagy értékű gépek minél jobb kihasználásáért. Zöld utat nyitottak Egy nappal azután, hogy la­­­punkban napvilágot látott a felhívás, a 8-as osztály szocia­lista brigádjai két mondatos nyilatkozatot jutattak el az il­letékesekhez és lapunk szer­­­kesztőségéhez.­­ Az osztály szocialista bri­gádjai a Madame Curie, a Lenin, a Hess András, a Béke I., a Béke II, az Ady Endre, az Úttörő, a Zrínyi Ilona, a Há­­mán Kató, az Április 4, a Kos­suth, a Jó munkáért, a Vörös­­marthy, a József Attila, a Vas­vári, a Munkácsi, a Dobó Ka­talin és a Rákóczi Ferenc ne­vét viselő kollektívák csatla­koznak a kongresszusi ver­senyfelhíváshoz. © Vállaljuk, hogy a szerelő­osztályok felajánlásai nyo­mán jelentkező többletmunkát a kívánt időben és mennyiség­ben jó minőségben teljesítjük. A harmadik mondatot mi tesszük hozzá. Kikészítő osz­tályról lévén szó, a kongresszus tiszteletére tett pótfelajánlás azt jelenti, hogy zöld utat nyi­tottak a szerelőosztályok kongresszusi felajánlásainak. A kikészítők azt ígérik: rajtuk nem múlik. Az osztály egyéb­ként alapanyaghiánnyal küzd ebben az esztendőben, és az éves felajánlásuk arra irányul, hogy a rendkívül rossz anyag­ellátás ellenére is teljesítsék a rájuk háruló feladatokat. Ilyen körülmények között vállaltak most egy kicsivel többet a párt XI. kongresszu­sa és hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tiszteleté­re. Meggyorsítjuk a fejlesztést A Tirisztor és a Derivatog­ráf szocialista brigádok, a la­boratóriumi szerkesztésosztály kollektívája vállalja, hogy meggyorsítja a digitális ki­jelzésű, számítógépes adatfel­dolgozásra alkalmas kimenet­tel rendelkező laboratóriumi műszerek fejlesztését, hogy 1975-ben megkezdhessük az Sp 410 digitális fotométer, a lyukasztó-, sornyomtató kime­netű digimom műszerek soro­zatgyártását. Jaczina István Május 1-én tisltés kassmetéi a­z­árosmir­sarban Hatan a Mátészalkáért A tél: 100 százalék elérése a kongresszusig Április 19—20-án a terme­­lésvezetés és a termelőrészle­gek osztályvezetői értekezle­tet tartottak a mátészalkai gyáregységben. Gyárlátogatá­son vettek részt, majd ele­mezve a látottakat, megálla­pították, hogy a vízóragyártás alapjainak lerakásához a törzsgyár hatékony segítségé­re van szükség. Posch Gyula­­ vezérigazgató elvtárs és Tóth István gyár­­egységvezető elvtárs indítvá­nyára a helyszínen hatfős komplexbriga alakult. A bri­gád vezetője Miklós Ká­roly, a törzsgyár 2-es osztá­lyának vezetője, tagjai: B-75 Ferenc, a programosztály ve­zetője, Füleki András, a koo­perációs osztály vezetője, Ki­rály Béla, a 13-as osztály ve­zetője, Pópa László, a 3-as osztály vezetője és Szőcs László, a mátészalkai üzem­egység műszaki vezetője. A brigád feladata: a máté­szalkai forgácsolóműhely ter­melési feltételeinek biztosítá­sa. A brigád vállalja, hogy a XI. pártkongresszus tisztele­tére a forgácsolóműhely meg­közelíti, illetve eléri a 100 százalékos termelést. Ennek érdekében: — az automata gépek üze­melésének biztosítására és a kapacitáskihasználás érdeké­ben Minárcsik Sándor, a törzsgyár beállítója családjá­val együtt Mátészalkára köl­tözik; — az IP—611-es csúcsesz­terga sebességváltójának szakszerű megjavítását vagy átalakítását a tank 1974. má­jus 31-ig elvégzi; — a termelés növelésének érdekében a brigádtagok ál­landó kapcsolatot tartanak Szőcs László műszaki vezető­vel; — a gyártás közben felme­rülő problémák megoldására a brigádtagok hatáskörükön belül azonnal intézkednek. A komplex brigád megala­kulása és feladatmeghatározá­sa szép példája annak, ho­gyan segítheti a törzsgyár a vidéki gyáregységeket abban, hogy azok a kongresszusi munkaversenyben elérjék a 100 százalékos átlagteljesít­ményt. 200 óra a Ságvári hozzájáru­lása A 4-es osztály három ifjúsá­gi brigádja közül a Ságvári Endre brigád külön kongres­­­szusi felajánlást tett: az éves brigádvállaláson, és a KISZ- szervezetnek a párt XI. kong­resszusa tiszteletére tett fel­ajánlásán túlmenően 200 óra szaktársadalmi munka elvég­zését vállalták. A nyolc fiatal esztergályosból álló brigádot Borbély Ferenc vezeti. Az osztály másik két ifjúsá­gi brigádja, a Sólyom László, és a legújabban alakult Salva­dor Allende brigád is hasonló felajánlásra készül. Ellenőrző műszer a 60-ason A 60-as osztályon április 23-án, délután 3 órakor hívta össze Kövér Imre brigádveze­tő a brigád tagjait. Vállalták együttesen, hogy a Haluska Béla és Kövér Imre bri­g­ádta­­gok , újításaiként készülő mű­szer legyártását időben még előrébb hozzák. A mű­szer nagy segítséget fog nyúj­tani a 7401-es szerkezet ellen­őrzésére, a szerelések meg­könnyítéséhez. Továbbá vállalták, hogy na­gyobb súlyt fektetnek a koo­perációban gyártott, főleg műanyag alkatrészeknél a hi­bás tételek javítására. A kongresszus tiszteletére hatá­rozták el azt is — bár ezen nagyon sok szocialista brigád már túljutott —, hogy szocia­lista szerződést kötnek a könyvtárral. Takarékosságra szerződnek a garázsban Az elsők kzött dolgo­zták ki vállalásaikat a garázsban a Volán és az Olimpia szocialis­ta brigádok is. Csatlakozott hozzájuk a szállítási osztály Rákóczi komplexbrigádja; a három kollektíva közösen tesz vállalást. Első helyen szerepel náluk az anyagtakarákosság, a felhasználás után megmaradó hulladékanyagok (bronz, vas, fa) újra történő feldolgozása. Még nagyobb gondot akarnak fordítani a gépkocsik jobb ki­használására, az üres kilomé­terek csökkentésére. Továbbá vállalták azt is, hogy a meg­­növekedett szállítási igénybe­vételek ellenére is ügyelnek a gépkocsik jó állapotára. Marosvölgyi Gyula brigádve­zető egy általános felhívás szövegezésén is munkálkodik jelenleg, amely a balesetek megelőzésére, a fokozott tisz­tasági követelmények betartá­sára indít akciót. Egy műszakot ígér a Dózsa Az exportcsomagoló raktár­ban a Dózsa szocialista bri­gád 18 tagja a brigádvezető­vel, Molnár Ágostonnal együtt határozta el, hogy kü­lön műszakot fognak tartani a­­ kongresszus tiszteletére. A műszak idejében nem álla­podtak meg, mivel akkor lesz esedékes, amikor a legtöbb munka gyűlik össze náluk. Még 4 százalék a 2-es osztály két brigádjától A 2-es osztály KISZ Export szocialista brigádja kétszer nyerte el a vállalat kiváló szo­cialista brigádja címet,­­s négyszer az aranykoszorús brigádjelvényt. Méltán. A ti­zenegy tagból álló közösség ezúttal is az élen jár: elsők között tett plusz vállalást a párt XI. kongresszusa és fel­­szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére. Olvasva, hallva a különböző területeken tett kongresszusi felajánlásokról, beszédtémává vált a brigádban, mivel járul­hatnának hozzá a kongresszusi munkaverseny sikeréhez. Az­tán amikor tudomást szerez­tek a SZOT, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága fel­hívásáról, brigádgyűlést tartot­tak, amelyen megállapodtak, hogy az eredetileg vállalt 110 százalékos termelést 4 száza­lékkal megemelik ebben az évben. A teljesítést a munkaidő jobb kihasználásával, hatéko­nyabb munkamódszerek alkal­mazásával képzelik el. Még jobban ügyelnek a szerszám­használatra, s előtérbe helye­zik az anyagtakarékosságot is, különös tekintettel a megdrá­gult import műanyagokra. A brigád a kongresszusi vál­lalás hivatalos bejelentését a napokban tervezi. ★ A Petőfi zöldkoszorús szo­cialista brigád az osztály egyetlen ifjúsági brigádja, csatlakozik a kongresszusi munka­versenyhez, szándékát bejelentette az osztály szak­­szervezetének. A kilenc fiatal­ból álló kollektíva egyöntetűen vállalta, hogy az 1974-es gaz­dasági évben személyenként 100 százalékos teljesítést érnek el. A brigád az elmúlt évben átlagosan 96 százalékot ért el, kongresszusi felajánlásuk te­hát a KISZ Export brigádéhoz hasonlóan: plusz 4 százalék!

Next