Fókusz, 1975 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-06 / 1. szám

Jó egészséget, sikeres munkát kíván olvasóinak a Fókusz szerkesztősége A szállítás évzárója Szabad parkolóhelyek a Csörsz utcában, néptelen gyár­udvar, lezárt műhelyek — lát­szólag bármely vasárnaphoz hasonló. Csak az otthon pihe­nő, vagy a szilveszterre készü­lő emberek számára más az óév szabaddá tett utolsó két munkanapja. Korábban lett vége az évnek? Van, amit nem lehet előre megcsinálni. December 29-én és 30-án az exportcsomagoló és a szállítá­si osztály harminc dolgozója tett pontot az elmúlt gazdasá­gi év végére.­­ Az Air France tárgytalan, az áru menjen Bejrút felé, a kamion elindult — hallok fél füllel egy telefonbeszélgetést a szállítási osztályon. Az elcsen­desült gyárban az osztályon hétköznapi kép fogad. Gépko­csivezetők jönnek, szállítóleve­leket kapnak és elindulnak Kaposvárra, Hódmezővásár­helyre, Szovjetunióba, Cseh­szlovákiába vagy a repülőtér­re. Horváth Károly, az export­csomagoló osztály vezetője az utolsó rakományokat indítja útnak. — Napokkal korábban fel­készültünk, hogy a leállt gyár­ban zavartalanul befejezhes­sük a munkánkat. Gondoskod­tunk a liftről, az emelőtargon­cáról, a sűrített levegőről és természetese­n mindent becso­magoltunk, amit a­ MOM-nak még 1974-ben le kellett szállí­tani. A ládák nagy részének még az új év első perce előtt ki kellett érnie az országból. A szomszédos országokba számí­tástechnikai és geodéziai mű­szereket indítottunk útnak, a légi és expresszküldeményeink Libanon, Szaúd-Arábia, Hol­landia és Belgium felé szól­tak. Emellett a hazai szállítási kötelezettségeinket is teljesí­tettük. A körülbelül 15—20 tonna elszállított termék érté­ke 40—45 millió forint. J. Gy. Próbaüzemben az automata leppelőgép Már a toronyépület első emeletén volt az automata leppelőgép, amikor utoljára ír­tunk róla december elején. A tájéka még kihalt volt, így csak jobbára feltételes mód­ban beszélhettünk róla. December közepén aztán megkezdték a próbaüzemet, amely két hétig tartott. Kí­sérleti jellegű volt egyelőre a próbaüzem, ezért csak egy po­­lír gépre dolgoztak. A próba­üzem nem fejeződött még be, de eddig már igazolta a tervezési elképzeléseket, sőt több tekintetben felül is múlta azokat. Január 6-tól tovább folyta­tódik a próbaüzem. A végle­ges üzembe helyezés időpont­ját még nem döntötték el. A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1975. JANUÁR 6. Új fejezet kezdődik Négy szabad szombat - Főszerepben a szállítók és a tmk­­ • Még szokatlan - A teppelő sor már többet ad - Benépesül a mátészalkai új csarnok Október elején még szaba­don járkált a visszhang a csarnokban, legfeljebb a he­gesztés sercenő zaja, egy-egy szerelésre váró gép alkatré­szének csörrenése zavarta meg a csendet. Ez a nyugalom azonban csak látszólagos volt, mert a Mátészalkán elkészült új csarnok csaknem minden pontján kutató tekintetek mérték a helyet, lépték a tá­volságokat, készültek a költöz­ködésre. Aztán a régi vízóra­­csarnokban vándorútra kel­tek a gépek, hogy elfoglalják új, végső helyüket. Elsőként az egyenkénti gyár­tás ötvennégy gépe foglalta el helyét az új csarnok köze­pén. Ezt követte a zárt cik­lusú, fejrendszerű mem­isz­kuszsor, majd a finomoptika, végül a transzfersor. Decem­ber közepéig ennyire jutottak az átköltözéssel. S meg is áll­tak vele egy időre, üresen hagyva a tórikus műhely te­rületét. Az új csarnok közepén ma­gasodik az alumínium fallal körül­vett művezetői iroda. Padlózata amolyan „magas­földszintes”, rálátás nyílik in­nen a csarnok minden pont­jára. Szilágyi Dezső, a technológia vezetője először innen mutat körbe és ecseteli az átköltö­zés eseményeit: — Október 21-én kezdtük a hurcolkodást. A csarnok technológiailag lényegében ké­szen volt. Az átköltözésre ki­zárólag a szabad szombatokat és vasárnapokat használtuk fel, hogy minél kevesebb ki­esés legyen a termelésben. A főszerepet a szállító brigád, a tmk­, illetve az egyes területek csoportvezetői vállalták. De bent volt néhány jó szakmun­kás is, akik a helyükre került gépek­ „megmozdítását” vé­gezték. Csaknem két hónapig mond­tak le a költözködés végre­hajtói a szabad szombatról, a vasárnapról. De megérte. Nem arra gondolunk, hogy idejüket túlórában kifizették, hiszen a családtól, a gyermeknevelés­től, a pihenéstől elvett órá­kat aligha pótolja a pénz. S a cél nem is ez volt. Azért ál­dozták fel a szabad időt, hogy komolyabb zökkenő nélkül, minél kevesebb termeléskiesés­sel kezdhessék majd új he­lyen, új körülmények között a mátészalkai gyáregység tör­ténetének új fejezetét. Új fejezet kezdődik Máté­szalkán. Hiszen az eddigi volt a nagy kísérlet, a lábraállítás kísérlete, s ezt sikerrel befe­jezték. Bebizonyították, veze­tők és dolgozók együtt, hogy reális volt a gyártelepítés. Iga­zolták, hogy érdemesek a bi­zalomra, s jó helyre kerül az a s­­k millió forint, amely e­gy korszerű gyár kiépítéséhez szükséges. A bizonyítás persze, nem fe­jeződött be egészen. Az új körülmények között most azt kell igazolniuk, élni is tudnak a bizalommal. Egyelőre befejeződött hát a költözés. A tórikus műhely már csak az idén szedi a sá­torfáját. Ezt kívánja a terme­lési érdek, az, hogy nyaku­kon volt a negyedik negyedév vége. Mert azért az átköltö­­zöttek termelésében van nyo­ma a hurcolkodás tényének. Kár lenne letagadni, hisz kön­­­nyen elfogadható és előre is látott indokai vannak. Egy­szerű ok: gépeket egyik hely­ről a másikra átvinni, s új helyen elindítani egyszerű dolog. De embereknek az új körülményekhez alkalmazkod­ni, bizony időt kíván. (Folytatás a 2. oldalon) Baki Erzsébet gépen kezdte... (Fotó: Rege) Akadémiai előadások A Nők Akadémiája 1975. január 20-i, 14.30 órakor kezdődő előadását TIT-elő­­adó tartja, a MOM Szaka­­sits Árpád Művelődési Köz­pontban. Az előadás címe: Európa politikai mérlege, alakulásának iránya. A Társadalompolitikai Akadémia 1975. január 21-i, 16.10 órakor kezdődő elő­adását szintén TIT-előadó tartja, a MOM Szakasits Árpád Művelődési Köz­pontban. Az előadás címe: Az energiahordozók árvál­tozásának hatása a műszer­ipar területén, ajánlások a műszaki fejlesztés szem­pontjaihoz. Az előadásokat csak lá­togatási programmal ren­delkezők látogathatják. h. Gy. KALIbERGYÁR Elkészült a vegyi közömbösítő Huszonöt éves gond — Kivitelezés házilag — Félmillióval kevesebb December 20-án — ha mé­reteiben nem is nagynak szá­mító — de a kalibergyáriak részére igen jelentős esemény történt. Ezen a napon volt a vegyi kikészítő részleg szenny­­vízderítőjének műszaki át­adása. Huszonöt esztendős gondunk szűnt meg. Korábban a termelő tevé­kenység szem előtt tartása, a döntő fontosságú helyhiány mindig feledtették a derítő megépítésének szükségességét. 1965-től a Rózs­a utcai telep­helyre vonatkozó távlati el­képzelésekben már szerepelt egy kétszintes, korszerű vegyi technológiák végzésére alkal­mas épület. A kijelölt helyre azonban nem adtak építési en­gedélyt. Bővülni nem lehetett. 1970-ben elkészült egy auto­matizált üzemű derítő építési terve. A kisbéri állami gaz­daság vállalkozott a kivitelező szerepére, a költségvetés egy­millió forintra rúgott. Ennyi pénz nem volt erre. 1973-ban az egyre növekedő kivitelezési és építési árak, továbbá a termékösszetétel változásából adódó új vegyi technológiák lehetővé tették, hogy változtassunk a korábbi elképzeléseken. A teljesen automatizált üzemű derítő megépítésének lehetőségéről lemondva egy félautomatikus kézi adagolású „vegyi közöm­bösítő” tervezésébe, kivite­lezésébe fogtunk. Alvállalkozói minőségben se­gítők voltak: VEGYÉPSZER és VITÉV munkatársai. A megvalósult beruházás nem­csak hogy megfelelő, hanem az egymillió forint helyett — igaz, ésszerűbb megoldással — mindössze négyszázötven­ezer forintba került. Pernyéz János Pályázat A MOM Kongresszusi Vándorzászlójára A Minisztertanács 1040/1974. (VII. 7.) számú határozatához csatlakozva az MSZMP XI. kongresszusa és felszabadulá­sunk 30. évfordulója tisztele­tére indított szocialista mun­kaverseny anyagi és erkölcsi elismerésére a Magyar Optikai Művek Kongresszusi Vándor­­ zászlót adományoz: a forgá­csoló, a szerelő, az optikai, a vegyes, valamint a szerszám és készülék gyáregység leg­jobb osztályának és szocialis­ta brigádjának. A legjobb ad­minisztratív és a legjobb mű­szaki főosztálynak és szocialis­ta brigádnak, ezenkívül­ a vállalat legjobb ifjúsági szo­cialista brigádjának, és a vál­lalat legjobb gyáregységének. A vándorzászló elsőízben történő átadására, az 1974. év eredményei alapján, 1975. ja­nuár végén megtartandó gyár­egységi szintű ünnepségen ke­rül sor. Ezt követően a kong­resszusi munkaverseny befeje­zéséig (1975. december 31-ig) a vándorzászló minden ne­gyedévet követő hónap 10-ig kerül átadásra, illetve újra­­odaítélésre. A vándorzászlót maximum ötször lehet elnyer­ni. A zászló végleges tulajdono­sa az az egység lesz, amely ezen idő alatt a legtöbbször nyeri el a zászlót. A kongres­­­szusi vándorzászlókat végle­gesen 1976. május 1-én köz­ponti ünnepség keretei között adják át. A vándorzászlót a brigá­dok, osztályok önkiértékelésük alapján, a műhely-négyszög egyetértésével pályázhatják meg. Odaítéléséről a termelés­vezetésnek kell javaslatot tennie. A javaslatot a szak­­szervezeti termelési bizottság felterjesztése alapján a ve­zérigazgató, a párt- és társa­dalmi vezetés hagyja jóvá. A legjobb gyáregységnek járó vándorzászlót a termelésveze­tés, a legjobb ifjúsági brigá­dot a helyi gazdasági vezeté­sen kívül a vállalat KISZ-ve­­zetősége javasolja és jóváha­gyásuk a fentiek szerint tör­ténik. A MOM kongresszusi Ván­dorzászlót csak az az egység nyerheti el, amely a hármas jelszó alapján vállalásának és kongresszusi pótfelajánlásá­nak minden pontját maradék­talanul teljesítette, figyelem­be véve az év közben előfor­duló tervmódosításokat is. A vándorzászlót minden szo­cialista címet viselő brigád el­nyerheti, tekintet nélkül az eddig elért fokozataira. A vándorzászló elnyerésével já­ró anyagi elismerés: szocialis­ta brigád 200 Ft/fő; ifjúsági brigád 100 Ft/fő; a gyáregy­ség legjobb osztálya 30 Ft/fő; a vállalat legjobb gyáregysé­ge 10 Ft/fő. A vándorzászló elnyerésé­nek jutalmát a kollektívák sa­ját hatáskörben a szocialista brigádmozgalomban élen járó dolgozók között, a műhely­négyszög egyetértésével, dif­ferenciáltan osszák fel. Hogyan kell pályázni A Szakma Kiváló Brigádja és a Kongresszusi Oklevél kitüntetésre ? Kivonat a KGM körleveléből A Kohó- és Gépipari Mi­­nisztérium Közgazdasági és Ellenőrzési Főosztályától kör­levél érkezett a vállalathoz, amelyben közük az 1974. évi munkaverseny értékelésének alapjául szolgáló szemponto­kat. Ebben részletesen szól­nak a Kiváló Vállalat, a Kong­resszusi Zászló, valamint a Kongresszusi Oklevél és a Szakma Kiváló Brigádja cím elnyerésének feltételeiről, illet­ve a pályázati anyag elkészíté­sének módjáról. Ebből a körle­vélből mi a Szakma (ágazat) Kiváló Brigádja és a Kong­resszusi Oklevél kitüntetések megpályázásának feltételeit is­mertetnénk, hiszen ezek érin­tik közvetlenül a gyárban dol­gozó brigádokat. Mindkét kitüntetés megpá­lyázásához ki kell tölteni az értékelő lapot, és csatolni hoz­zá egy részletes szöveges ér­tékelést. Az értékelő lap szem­pontjairól nem szólunk, hisz azt minden pályázni kívánó brigád megkapja. Bevezető­ként még csak annyit, hogy a Kongresszusi Oklevél­re tör­ténő javaslat kialakításánál kiemelt fontossággal veszik majd figyelembe az alap­anyag- és az energiafelhasz­nálás csökkentése érdekében végzett tevékenység konkrét eredményeit. A szöveges értékelésben a következőkről kell tájékozta­tást adni: a Szocialista módon dolgozni követelmény gyakor­lati megvalósítása érdekében végzett termelési, gazdálkodá­si tevékenységről. Ebben ki­emelten kell beszélni arról, hogy a brigád gazdasági, ter­melési tevékenysége milyen eredményekben valósult meg átlagon felül, illetve a brigád milyen többletértéket ért el. Ezenkívül részletesen kell szólni a brigádnak a munka­­körülmények javítása, a nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében kifejtett tevékeny­ségéről. A Szocialista módon tanulni vállalásról írva az értékelés során ki kell térni a brigád szakmai, műveltségi szintjére és fejlődésének folyamatossá­gára, továbbá a marxista vi­lágnézeti fejlődésükre és a po­litikai oktatásban való részvé­telükre. A fentieken kívül foglalkozni kell azzal is, hogy a brigád milyen hatással van a közvetlen környezetére, il­letve annak hangulatára. A Szocialista módon élni kö­vetelménynél részletesen érté­kelni kell a szocialista emberi viszonyok, a magatartás jel­lemző vonásait. Vázolni kell, miben jut kifejezésre a közös­ségi élet, az egymás segítése, a munkában és a magánéletben, a brigád munkaerkölcsének megítélését, a brigád részvé­telét a politikai, a társadalmi jellegű munkaakciókban, részvételét és hatását az üze­mi demokrácia gyakorlásában, a brigád belső demokratizmu­sának megítélését. A brigád önértékelése alapján név sze­rint fel kell tüntetni, hogy kik részére javasolják a kitün­tetés adományozását, illetve kiknek nem. Amennyiben a felterjesztésre kerülő­ brigád­­­ban az alapító tagok aránya nem éri el az 50 százalékot, úgy erről a körülményről rész­letes indoklást kell adni. Név szerint be kell mutatni a po­litikai, szakmai és állami kép­zésben elért fejlődést a belépés kezdetétől. Név szerint kell közölni az egyes brigádtagok kitüntetéseit és az adományo­zás évét. A Kongresszusi Oklevélre és a Szakma Kiváló Brigádja ki­tüntetésre a pályázatok bekül­dési határideje: 1975. január 31. További részletekről a ter­melési felelősöknél kell ér­deklődni.

Next