Fókusz, 1975 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-06 / 1. szám

Tabló AZ EVI SZÁMVETÉS a harmadik évne­gyed végén kezdődött a vállalat brigádközös­ségeiben. Erre az időre már felhalmozódott, valamiképpen fogható anyaggá és anyagiakká vált mindaz, vagy csak megközelítően mind­az, amit az év elején­­ hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója és a közelgő pártkong­resszus tiszteletére kibontakozó nagyszabású munkaverseny keretében határoztak, vállal­tak, megígértek a brigádok. A harmadik évnegyedet záró számvetés képletesen szólva olyanfajta magaslat, amely­re előre elhatározott útja során a természet­­járó jut. Megáll, hogy körülnézzen, honnan indult és merre tart, egészséges fáradtságát piheni ki, míg szemlélődik, sütkérezik a na­pon és erejének tudatában, hogy lám, mi­lyen könnyedén vette a nehéz terepet. A csúcsra tekintve azt is méregeti, hogyan men­jen tovább, mint kapaszkodjon ügyesen és okosan, hogy célhoz érjen. Lesz, aki illetlennek tartja túrához hason­lítani a munkát. Mégis leírtam a hasonlatot, mert hiszem és az év folyamán többször is volt alkalmam tapasztalni: van hasonlóság a kettő között. Ha más nem, az, hogy ember­próbáló és önként vállalt megterhelés mind a kettő és a siker is a legtisztább emberi örö­möt okozza hegyek és gépek között egyaránt.­ Az emelkedő kilencedik szintjén, az év há­romnegyed része után, a sokasodott számok láttán elmondhatjuk: a brigádközösségek egyenletesen tesznek eleget vállalt feladata­iknak, s már bizonyosak lehetünk abban is, méltóképpen köszöntik a jubileumot és a párt tizenegyedik kongresszusát. SZÉP HAGYOMÁNY a törzsgyárban a ver­seny széles körű nyilvánossága. Az utóbbi időben megszínesedtek a falak. A híradótáb­lákon sűrűn cserélődik a felirat, változnak a képek is. Még nincs végleges rangsor, de van­nak kiugró, hosszabb-rövidebb távon, első he­lyet elért teljesítmények. Sok az ismerős név, arc ezeken a tablókon. Most, hogy lapunk elsőnek adja közre a leg­frissebb képeket, magunk is elcsodálkoztunk azon, mennyi arc került ismételten lencse­végre. Valóban „bérelt helyek” lennének a versenymozgalomban? Ezt a kérdést azért is le kell írni, mert nem az újságíró találta ki. Olvasóink súgták a fülünkbe a vers­eny indí­tásáról közölt híreink visszhangjaként. Rossz­Régi ismerősünk ,a vállalat háromszoros ki­váló szocialista brigádja, az Acél-Rakéta. A brigád tagjai a fölső sorból elindulva: Almá­­si Ferenc, Kusztos László, Horváth György, Csonka István, Szebeni Ferenc, Balatoni La­jos, Kapás Kálmánná, Sajti Dezső, Müllner István, Komáromi István, Karai Lajos, Bá­lint József, Korbuly Péter, Kállai Imréné, májúság? Az eredmények erre engednek kö­vetkeztetni. Tény, hogy vannak szilárd első­helyes brigádok. Lám, a Ságvári, a Lendület és az Acél­ Rakéta most is itt látható az új­ság tablóján. Ám most már a szemtanú ta­pasztalatával mondhatom el róluk: munkával fizetnek, előre fizetnek és tisztességes bérleti díjat fizetnek az első helyekért . NÉHÁNY FRISS HÍR, egyelőre képek nél­kül. Kirándulás Sopronba, egy délután a mo­ziban, ahol a Hószakadás c. filmet nézték meg. Lám, erre is jutott energiája az optikai laboratórium Március 8. aranykoszorús bri­gádjának. Évzáró jelentésük mégsem ezzel kezdődött, hanem azzal, hogy december 10-re teljesítették felajánlásukat. Csökkent náluk a selejt, három napra rövidítették a finom­optikai munkák átfutási idejét, biztonságos ragasztási technológiát dolgoztak ki két mű­szernél, átvizsgálták a ragasztó szerszámo­kat, selejteztek, felújítottak, újakat készítet­tek és minden a felajánlásban megnevezett munkából többet adtak az ígértnél Végül: az év folyamán itt nem volt géptörés és baleset sem, immár tíz esztendeje. A GARÁZSBAN dolgozik a Volán és az Olympia brigád. Felajánlásuk olyan hétköz­­napian egyszerű, mint a munka, amit végez­nek. Gépkocsikat vezetnek, ezek körül fogla­latoskodnak. Karbantartást, a normák szigo­rú tartását, energiamegtakarítást vállaltak és mint gazdasági vezetőjük jelenti: élenjárnak a vállalt kötelezettségek teljesítésében. Nagy kár, hogy túlságosan szűk­szavú ez az értékelés. Érdemes lett volna kicsit számolni, hogy vajon mit is „hoztak” forintban, érde­mes lett volna egy-egy munkáról bővebben is szólni,, n­évről szólóan is dicsérni. Megér­demelték volna a két közösség törekvő tagjai. MINDEN KOMMENTÁR NÉLKÜL kíván­kozik ide az optikai gyáregység jelentése: „Az optikai gyáregység 1974. évi tervfeladatainak teljesítéséhez nagy segítséget adott a kong­resszusi munkaverseny. A gyáregység min­den osztálya teljesítette pótvállalását. A gyár­egység átlagosan 104,7 százalékra teljesítette havi termelési tervét (ez a jelentés már de­cember elején kelt). Az önköltségre tett fel­ajánlást is túlteljesítette, ötezerrel teljesí­tették túl normaóra-csökkentési felajánlásu­kat, és jobban gazdálkodva a rezsianyagok­kal, a törzsgyári osztályok kétmilliós megta­karítást értek el. Az anyagtakarékosság és a selejtcsökkentés tekintetében csak a mátészal­kai gyáregység nem teljesítette feladatát.” A jelentés első helyen értékeli a 71. osztály tevékenységét... Jakubovics Elza, Forrai Ferencné, Hajdú Sán­­dorné, Pálfai Sándor, Szabó György és Haj­dú Sándor brigádvezető. A népes társaságból csak a betegek: Rupp János és Valóczi Zsom­boraié, valamint a nászúton levő Horváth Gyula hiányzik. További jó munkát kívánunk! A folyamatos karbantartási munkákon kí­vül november 20-án már a terv teljesítését jelentette a Béke karbantartó lakatos szocia­lista brigád. A rezsianyagokkal gazdálkodva 28 000 forintot takarítottak meg, emellett mintegy 200 000 forintos megtakarításra szá­felajánlását is túlteljesítette,­ mégpedig 12 százalékkal a 2-es osztály KISZ export esz­tergályos szocialista brigádja. Tagjai: a hátsó sorban: Mayer Antal, Lak Tibor, Varga La­jos, Schillinger József és Partos Bálint. Az első sorban: Nemesapáti Antal brigádvezető, Polán Károly, Zombori Istvánné, Czombos A brigád legfőbb törekvése a selejt csök­kentése volt: öten érdemelték ki az önellen­őrzés rangját, és az antik óra nullszériáját selejt nélkül adták át. Arról, hogy hogyan él­nek és mi mindent tesznek meg, sokszor ír­tunk már év közben. Mindennapjaink szép moz­galma nemcsak a Csörsz utcá­ban izmosodik évről évre, fel­zárkózik vidék is. Zárjuk a sort egy dunaújvárosi jelen­téssel. A Kállai Éva nevét viselő szocialista brigád többször sze­repelt már lapunkban. Az elő­szerelő részlegben dolgoznak, s úgy tervezték az év elején, hogy teljesítményüket 107 szá­zalékra emelik. És még nyolc százalékot „tettek rá” a fel­ajánlás teljesítése során. A brigád tagjai egyenként tizen­két órányi társadalmi munka elvégzését is vállalták, tízet dolgoztak le belőle szeptembe­rig, öten jelentkeztek to­vábbtanulásra az év elején, ez a szám nyolcra szaporodott le­morzsolódás helyett. A mun­ka és a tanulás mellett öt al­kalommal szerveztek közös, műveltséget gyarapító szóra­kozási programot. A gyáregység számos bri­gádja közül az Olympia áll a második helyen. A meó-ban dolgozó brigád gazdasági vál­lalásaként szerepelt, napi 3000 darab óra elkészítéséhez szük­séges alkatrészek minőségi át­vétele, és ennek sikeres telje­sítéséért esetenként társadal­mi munkán is részt vettek. A tagok egyenként 10 óra tár­sadalmi munka elvégzését vál­lalták, a szeptemberi értéke­léskor ezt már túlteljesítették. Továbbtanulásra jelentkezők száma nem változott, nyolcan látogatnak állami és politikai oktatásokat. A brigád dolgo­zói szerették volna, ha a kö­zös kulturális programokon a tagok 90 százaléka részt ven­ne, sajnos, e vállalásukat ma­radéktalanul teljesíteni nem sikerült, a részvétel 80—85 százalékos volt. A III. helyre a kikészítőben dolgozó Radnó­ti Miklós szocialista brigád tagjai kerültek. És a versenynek még nincs vége. Horváth Irma ... a brigádok közül pedig régi ismerősün­ket, a versenyindító Ságvári Endre szocialista, a vállalat kétszeres kiváló brigádját. Képün­kön: Erdélyi Béla, Duba Győző, Major Lász­ló brigádvezető, Mayer Károly, Antal Imréné,­­ Horváth György, Csóti Miklósné, Bíró Ró­bert, Gyulai András, Első József, Damler György. És akik nincsenek a képen: Horváth Andor, Zachán István, Sipos János, Kovács István és Bauer Ede. És íme a Dózsa szocialista komplexbrigád. 130 000 forint megtakarítás, harminc óra fe­jenként társadalmi munkában, 21 könyv és működő könyvtár az osztályon, két külpoli­tikai tájékoztató, két kiállítás, amelyen részt vettek és még sok apróság, amivel napi mun­kájukat végezték el gyorsan, pontosan, a meg­szokottnál rövidebb idő alatt. Ebben a bri­gádban mindenki tanul és senki sem hiány­­ítanak Ferenczy Béla, lapunkban is ismer­tetett újítása révén. Képünkön: Kliment Fe­renc, Erős Imre, Ádám György, Nagy Imre, Kunhegyi József, Szepperits Tibor, Endrődi Istvánná és Ferenczy Béla brigádvezető. Akik hiányoznak: Kherer Károlyné, Juhász István és Fél József­ János és Pauli Péter. Aki a képről hiányzik, Száliábek Ferenc, zott a kommunista szombatról. Képünkön az álló sorban: Wanderer Mihály brigádvezető, Vaszlavik József, Hagenbach Lajos, Kompa­­novics Tibor, Gyökeres Sándor, Bencze Jó­­zsefné, Molnár Ágoston, Benze József és Tol­nai Jenő. Az ülő sorban: Varga Emilné, Hor­váth Károly, Magassy Andrásné és Zbiskó Jó­zsef. Akik hiányoznak: Borbély András, Tus­nádi Miklós és Várhelyi Andrásné. FÓKUSZ 3

Next