Fókusz, 1979 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-04 / 1. szám

4 FÓKUSZ A MOM Művelődési Központban k­éprm­íínészeti Lirci Locióudócír Megszámoltam: tizenöt fo­rint húsz fillér volt nálam. Hozzáteszem: szerencsére , mert ellen­kező esetben való­színűleg itt vásároltam volna meg szeretteimnek az­ esedé­kes karácsonyi ajándékokat.­­Az ország minden részéből érkeztek kiállítók a vásárra, amelyet első ízben rendeztek meg Budapesten. Érkezett fa­faragó Győrből, kékfestő Deb­recenből, bőrműves Etyékről, ám a legtöbben a fővárost kép­viselték, hiszen ők helyzeti előnyben voltak. A népművé­szet minden ága jelen volt — ez a rendezőket dicséri, ám a színvonal korántsem volt egyenlően magas, amiről viszont már nem a ren­dezők tehettek. Néhány ami a családi költségvetés tel­jes csődjét jelentette volna, így azonban a pénzemért még egy ötletes nyírfakéreg-poha­­rat sem tudtam vásárolni, hi­szen az is húsz forintba ke­rült kiállított cserépre — ha egy falusi búcsúban látom őket — szemrebbenés nélkül rámondtam volna, hogy giccs. Itt viszont csak ránéztem nagybetűkkel hirdetett címre X. Y. népművész, s megnyu­godtam — művészet ez is, csak én nem értek hozzá. Sze­rencsére, a közel negyven ki­állítóból csupán egy-kettő akadt, aki vitatható értékű tár­gyakkal jelentkezett, a többiek valóban szép dolgokat árultak. A legnagyobb sikerük termé A vásár kezdetét tíz órára hirdették az újságok, de aki okos és előrelátó volt, már ki­lenc­­ előtt tiszteletét tette a Művelődési Központban és szép komótosan összevásárolta a legszebb darabokat Akik vi­szont komolyan vették a kez­dési időpontot, azoknak két­szer is közelharcot kellett vív­niuk: először a bejutásért, má­sodszor pedig a pultok előtt. A frontvonalon így alakult a helyzet, a délelőtt folyamán: 9 óra 00: Még nincs sorban állás, bent nyugalom, rend, tisztaság. Az árusok befejez­ték a kirakodást, jöhet a ro­ham! 9 óra 30: Már húszan állnak sorban a kapunál. Sűrűsödik a tömeg, a szervezők rosszat, vagyis nagy sikert sejtenek: „szét fogják szedni a Házat!” 10 óra 00: Több mint ötvenen 11 óra 00: Lezárják a kapu­kat, mert több ember egysze­rűen nem fér be az épületbe — a szardíniás doboz ehhez képest szellős táncparkett. A kapu előtt zsúfolódó 180 (!) ember keresetlen szavakkal tereli el a mellékutcába be­fordulni szándékozó autóso­kat. 11 óra 15: Ismét megnyitják a kapukat. A mézeskalácsos már mindent eladott, a kerá­mia­ sípok is elfogytak és a tömeg egyre csak özönlik. Az Egy óra körül némi levegő­höz jutottak az árusok, amit arra használtak fel, hogy va­lamit egyenek, s feltöltsék az árukészletet. Szükség is volt erre, hiszen a délután folya­mán is igen sokan keresték fel a Házat és vásárolták fel a még megmaradt tárgyakat. Délután három órakor nagy sikerrel zajlott le a „Télen nyíló búzavirág” című népze­ne- és néptánc bemutató, aho­vá — csakúgy, mint a délelőt­ti gyermekelőadásra — ingye­nes volt a belépés. Ez igen szerencsés ötletnek bizonyult, hiszen a nyitott ajtók miatt az is benézett — s ha bené­zett már ott is ragadt — aki csak egy agyagkorsót jött vá­sárolni. A műsor délután öt óráig tartott. Ekkor bezárt a pénz-állnak sorban a bejáratnál. A kijáraton át egymás után jön­nek a meghívóval, újságíró igazolvánnyal rendelkezők és az „ügyeskedők”. Az utóbbia­kat nem engedik be, de már így is vannak elegen. A kö­zönség szemlátomást megrésze­gedett a látványtól s válogatás nélkül vásárol mindent; szé­pet, csúnyát, rosszat és jót. Megkezdődik a gyermekelő­adás. 10 óra 30. Száz ember a pénz­tár előtt, s legalább ezer a Művelődési Központban. Aki­ket kivetett magából a tömeg, azok beülnek bábjátékot néz­ni a gyerekek közé, de ott is hamarosan túl sokan lesznek. Már eladtak kétezer belépő­jegyet, még szerencse, hogy néhányan időközben haza­mentek. Irodában percenként szól a telefon: „hogyan jutok el a Csörsz utcába?” A rendezők letargikusan figyelik az ára­datot, a vásárlók bőszen vásá­rolnak. 12 óra 00: Mintha csökkenő­ben lenne a tömeg áramlása. A gyermekműsor időközben befejeződött, apuka, anyuka hazament Pistikével ebédelni. Mások viszont még ebédelnek, ők csak a délután folyamán várhatóak. Ismét fel lehet jutni a lépcsőkön. Jár, több jegyet nem adtak már el, összepakoltak a kiál­lítók, s hat órára kiürült a ház. Összegezés: Mindenki jól járt ezen a napon: 1. A vásárló, mert szép dolgokat vásárolt, s mel­lesleg szórakozott. 2. Az eladó, mert min­dent eladott, s ő ebből él. 3. A rendezők, mert nem minden nap jön be 5 ezer ember a Művelődési Köz­pontba. 4. Az újságíró, mert végre egy igazán jól sikerült rendezvényről adhatott hírt. (A takarítónők nem nyilvá­nítottak véleményt...) Bogdán Zoltán népművészeti szeresen a kifejezetten aján- rantó­, faragott, festett húto­­déktárgyakat kínáló fazeka­­sok is megfeleltek volna, ám soknak és bőrműveseknek volt ezek — ki tudja miért — csak Ajándéknak a több ezer fő- nem akartak fogyni... jelentés a frontvonalról! Weatelt a JJá •e9 sd délután eseménye Köszönet a vöröskereszteseknek A MOM vöröskereszt veze­tősége 1978. december 19-én délután tartotta évzáró beszá­moló taggyűlését. Vöröskereszt szervezetünk 1978-ban is nagyszerűen dolgozott, szép eredményeket tudhat maga mögött. Az aktívák áldozat­­vállaló munkája és embersé­ges magatartása sok ember­nek okozott örömet, segítséget — a véradók segítségével egészséges­ életet. Köszönet a vöröskereszt munkájáért. Névadó Battonyán Tizenkettes névadót szer­vezett a battonyai gyáregy­ség párt, szakszervezet KISZ és üzemvezetősége december 17-én. Az alább felsorolt gyerme­kek nevei kerültek bejegy­zésre az anyakönyvbe: Bogár Annamária, Dorogi Krisztina, Janovics Julianna, Juhász Zoltán, Höhn Hen­rietta, Karsai Brigitta, Kovács Réka, Kovács Krisztián, Ko­vács Zsuzsanna, Mocsári Haj­nalka, Németh Nikoletta és Romák Péter. 1979. JANUÁR 4. Nívódíjas szakkör A kapott 5 ezer forintot is igen jellemző módon osztották el: 3 ezret félretettek egy augusztusi utazásra — Nyír­egyházára menne­k, az Or­szágos Népművészeti Kiállítás­ra — míg a fennmaradó 2 ez­­zer forintért 50 kiló fonalat vásároltak. ★ Nívódíjat kapott a MOM Művelődési Központ kézmű­ves szakköre, s aki ismeri a díj odaítélésének feltételeit, tudja, hogy ez nem mindenna­pos dolog. Az okokat röviden így foglalta össze Borbély Jo­lán, a Népművészeti Intézet főmunkatársa: “ Jó kezdeményezések, egyéni stílus és kiváló közös­ségi szellem jellemzi ezt a szakkört. Mi elsősorban az utóbbit­ jutalmaztuk a díjjal, hiszen egy szakkört létrehoz­ni sem kis feladat, de a tago­kat több évig együtt tartani, úgy, hogy egy kiváló kollek­tíva jöjjön létre, nagyon nagy dolog! A kulcsszó tehát: jó közös­ség! Mi kellett ahhoz, hogy ez a jó közösség létrejöjjön? Elő­ször is helyiség — ezt a Ház biztosítja. Másodszor egy agi­lis, hozzáértő vezető — ez is adott Székely Éva személyé­ben. Harmadszor, de nem utolsósorban, hogy több vál­lalkozó szellemű, alkotni vágyó ne gyűljön össze. Ezt is sike­rült elérni. Nem szabad per­sze elfeledkeznünk a gyár asz­­talosműhelyének a segítségé­ről sem, akik társadalmi mun­kában készítették el a 15 da­rab szövőszéket. Míg nem készültek el a székek, ad­dig makraméztak, ami cso­mózást jelent kevésbé szak­szerű nyelven, majd gyékény­ből csináltak különféle eszkö­zöket. A székek elkészülte után rátértek a szövésre. Nem estek bele abba a hibába, hogy alapok nélkül rögtön produ­kálni akartak, fokozatosan haladtak az egyszerűtől a bo­nyolult felé. Először fonni ta­nultak meg, ráadásul nem is rokkán, hanem orsóval, ké­sőbb a ron­gyszőn­yeg-kés­zítés­­­sel sajátították el a szövés alapjait, s csak ezután me­részkedtek a gyapjúszövés te­rületére. — Nem az volt a célunk, hogy azonnal valamit gyárt­sunk — mondja Székely Éva, a szakkör vezetője. — Az ala­poknál kezdtük, így fokról fokra bontakozott ki a szövés szépsége. Aki például nem is­meri a csík-ritmus fogalmát, az soha nem tanul meg igazán szőni, mert nem tudja elkép­zelni, hogy milyen lehetőségek rejtőznek ezen a területen. Hi­szen elég egyszer keresztbe át­húznom a vetélőt, s már meg is változik a minta. Ahhoz vi­szont, hogy ide eljusson vala­ki, az alapoknál kell kezdenie. Én még az alapokig sem ju­tottam el, így számomra is meglepő volt, milyen gyönyö­rű dolgokat lehet készíteni egy ilyen kis szövőszéken, ha ért hozzá az, aki a vetélőt kezeli. — Ezeken a kis szövőszéke­ken pontosan ugyanazt a szép­séget lehet elérni, amit déd­anyáink elértek két-három­­száz évvel ezelőtt, vagyis cso­daszép, eredeti alkotásokat­­ világosít fel a szakkör vezető­je.­­ Az idei évben már bonyo­lult, például székely­ festékes és a skandináv technikáid szőnyegek készítése a cél. Ezekből a majdan elkészülő alkotásokból szeretnének egy kiállítást rendezni a Művelő­dési Központban, s a legsi­kerültebb darabokat pedig az Országos Népművészeti Pá­lyázatra beküldeni. Kommentár nélkül: A szakkör néhány tagjával a Művelődési Központ előtt futottam össze: éppen egy taxist próbáltak meggyőzni ar­ról, hogy „befér az a szövő­szék a csomagtartóba!” Nem, nem lopták el a szö­vőszéket, csak a téli szünet ideje alatt sem akarják abba­hagyni a munkát, a megkez­dett szőnyeg szövését, ezért viszik és hozzák taxival a szö­vőalkalmatosságot ... (bogdán) Vöröskeresztes taggyűlés A zalaegerszegi gyáregység vöröskeresztes alapsze­rvezete megtartotta évzáró taggyűlé­sét. Kenessey Tiborné titkár értékelte az egy éves munkát, s meghatározta az 1979. évi feladatokat. A tízszeres vér­adókat köszöntötték és könyv­jutalomban részesítették. Műsornaptár Január 9-én és 23-án 16.30 órakor a FILMKLUB 5. és 6. előadásra kerül sor. (A film­klub II. sorozata február 6-án indul, bérletek válthatók a Művelődési Központ pénztá­ránál.) Január 18-án 16.30 órakor a MAGYAR LIRA KINCSES­­HÁZA irodalmi sorozat III. előadásaként Juhász Ferenc munkásságát mutatja be Czine Mihály irodalomtörté­nész. Közreműködik Nagy At­tila és Szabó Gyula. Január 21-én 10.30 órakor az ÚJ TÜKÖR KLUB kereté­tében gyermekmatinét tarta­nak. MOM MOZI: Január 6-án 14.30 órakor 7-én 14.30 és 17 órakor, 8-án 16.30 és 19 órakor Az éjsza­kának vége című indiai fil­met vetítik. Január 13-án 14.30, 14-én, 14.30 és 17 órakor, 15-én 16.30 és 19 órakor a Fej nélküli lo­vas c. szov­jet, filmet vetítik. Január 20-án 14.30, 21-én 14.30 és 17 órakor, 22-én 16.30 és 19 órakor a Méreg­gel című NSZK bűnügyi fil­met vetítik. Színházi közönségszervező a törzsgyárban Dolgozóink régi kívánsága, hogy legyen színházi közönség, szervezője a törzsgyárnak. Ez a kívánság teljesült. A szakszer­vezeti bizottság a színházjegyek beszerzésével Kürti Izabellát bízta meg. Munkahelye: a számítástechnikai osztály, irodaház VII. emelet. Telefonja: 605-ös mellék. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a jegyek igény­lése a kulturfelelősök közreműködésével történik. Nekik kell minden hónap 5-ig leadni a jegyigénylést, amely a következő hónap színházelőadásaira szólhat. Nincs arra semmi biztosíték, hogy az egyetlen megadott dátumra sikerül a jegyigénylést biztosítani. Ezért, lehetőleg több dátumot jelöljenek meg az igénylők, s közöljék azt is a kulturfelelősükkel, hogy melyik az a nap, amely számukra egyáltalán nem megfelelő. A közönségszervező a kulturfelelő­­soktól kapott információk alapján szerzi be a jegyeket. A színházjegyeket a közönségszervező minden hónapban 20-án kapja meg, tehát ezután kerülhet sor a beszerzett je­gyek szétosztására. A kulturfelelősök veszik át Kürt­ Izabellá­tól a megrendelt jegyeket. Jó tudni, hogy a megrendelt jegye­ket viszaadni nem lehet. Tehát a rendelésnek megfelelő jegyet minden esetben át kell venni. A megrendelt jegyek árát az átvételt követő fizetésnapon kell kiegyenlíteni.

Next