Fókusz, 1980 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lapunk tartalmából: Befejezték a zenet Eredményes a vöröskeresztes munka Veszélyes „apróságok“ Közművelődés -munkásművelődés A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM­ÁRA: 1.20 FORINT m­on T A­­ TTT I TÍ SIKERÜLT! Röviddel az év vége előtt, december 22-án­ gyűltek ös­­­sze 1979 előzetes értékelésére a vállalat gazdasági vezetői, s politikai, társadalmi tiszt­ségviselői. Posch Gyula vezérigazgató ismertette az előre látható eredményeket. A jelenlevők közvetítésével köszönetet mon­dott a vállalat valamennyi dolgozójának, brigádjának, gazdasági egységének, minden politikai és társadalmi aktí­vának, amiért lehetővé tet­ték az év eredményes befe­jezését. Vállalatunk vezérigazgatója elismeréssel méltatta a MOM dolgozók összefogásának ere­jét, áldozatvállalásukat, alkotó erejüket, amellyel minden akadály ellenére sikerült elér­ni a közös célokat. Hol tartunk ma, a sok mű­szaki, kereskedelmi, s egyéb akadály elhárítása, a sorok rendezése, az erők összefogá­sa, s a négyhónapi megfeszí­tett „hajrá” után? A rendelésállomány válto­zása miatt módosított terme­lési tervet — az előzetes ada­tok szerint — teljesítettük. A szocialista export­tervünket szinté­n teljesítettük, s nagy­részt pótolhattuk korábbi spe­cifikus elmaradásainkat is. A dollár-árbákosítású export nö­velésében is szép teljesít­ményt értünk el. A KGM vál­lalataitól — átlagosan — várt exportnövelés kétszeresét si­került megvalósítanunk. Köz­vetett és közvetlen exportunk együtt 43 százalékkal, saját exportunk pedig 60 százalék­kal nőtt idén. Az ország export-import mérlegének javításához nem­csak dollár érté­kesítésű ex­portunk növelésével, hanem nyugati importunk csökkenté­sével is hozzájárultunk. Több­­helyütt születtek kezdeménye­zések a nyugati importból származó termékek helyettesí­tésére. Legjelentősebb a FEX 3 m­ágnest­árcsá­jának hazai gyártása volt. A teljesítmény értékét nemcsak a szakmai bravúr vagy a számottevő nyugati valuta megtakarítása határozta meg, hanem a kí­sérleteket végző technológu­sok példamutató akaratereje is. Próbálkozásaik korábban kudarcot vallottak. A balsiker mégsem késztette visszavonu­lásra őket Új lehetőségek közt, új­­ lendülettel futottak az akadályoknak. S a töretlen ambíció sikerre vezette őket Régi akut problémát oldott meg a száloptikák nagyobb mennyiségű gyártásának új lehetősége is. A saját terve­zésű, saját gyártmányú húzó­gépekkel néhány hónap alatt sikerült teljesíteni az 1979-es feladatokat, s pótolhattuk az elmúlt évek elmaradását. A nagyobb mennyiségű gyártás megkezdésével nemcsak az or­vosi száloptikai kötegek meg­rendelőinek fogyatkozó bizal­mait nyertük vissza, hanem egyúttal megteremtettük a to­vábbfejlődés egyik fontos fel­tételét is. Számos eredménnyel büsz­kélkedhetünk még. A techni­kai fejlődés, a termelékeny­ség növelésével elértük, pél­dául, hogy annyi girotsodali­­tit gyártunk, amennyi valaha — sok értékes, munkaigényes termék megjelenése előtt — csúcsteljesítmény volt. Említésre méltó többek közt egy új derivatográf kifejlesz­tése is. A műszaki színvonal, a gazdaságosság nagy jövőt biztosíthatnak ennek a gyárt­mánynak. Vállalatunk vezérigazgatója szinte csak példaként emlí­tette a különféle műszaki fel­adatok megoldását. Nem — pontosabban, nemcsak — a műszakiak egy-egy szűkebb csoportjának, hanem a kor­szerű gyártmányokat jó minő­ségben készítő munkásoknak, a termelékeny gépeket kar­bantartó tmk-soknak, s min­den, becsületesen tevékenyke­dő MOM dolgozónak köszönte meg elmúlt évi munkáját. A Csörsz utcai gyárban elért si­kereken kívül sorra vette a többi gyár kollektívájának legjelentősebb eredményeit is. A Kalibergyár — az előző évek hagyományainak megfe­lelően — ütemes, hatékony, jó minőségű munkájával, s a termékszerkezet folyamatos javításával ért el szép ered­ményeket. Dunaújvárosban szintén a feladatok pontos végrehajtása volt a legértékesebb ered­mény. Példamutató szervezés­sel­ sikerült megoldani az óra­gyártás tervszerű csökkenté­sét, az Adler írógépek gyártá­sának megkétszerezését, s a tánkaírógépek gyártásának meghonosítását. Zalaegerszegen egy rendkí­vül bonyolult, kényes, drága műszernek, a sztereográfnák gyártását tanulták meg a gyár fiatal szakemberei. Felgyor­sult a gyártás és az 1979-es feladatok teljesítésén túl — részben — sor kerülhetett a korábbi elmaradás nős,ár­,ára. (Folytatás a 4. oldalon) Évzáró összejövetelt szervezett az MSZMP MOM bizott­sága december 21-én az alapszervezetek titkárai, a munka­­bizottságok és a társadalmi szervezetek vezetői, valamint a vállalat felső szintű vezetői részére. Rövid köszöntőjében Ju­hász Béla, a pártbizottság titkára méltatta az elmúlt évben végzett gazdasági, gazdaságpolitikai tevékenységet, a politikai, társadalmi munkát. Ezután Posch Gyula vezérigazgató adott rövid tájékoztatót a várható eredményekről, majd Kázmér István, a kerületi pártbizottság titkára fejezte ki a pártbizott­ság köszönetét a MOM-dolgozók 1979. évi sikereiért. VITA AZ IRÁNYELVEKRŐL Rendkívüli érdeklődést váltottak ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei a Magyar Optikai Művek dolgozói körében. Alig telt el három-négy nap a megjelenés után, máris számos pártalapszervezet­­ben összehívták a párt­csoportokat — mint pél­dául a 2-es, a 14-es, a X1-es, a 6-os alapszerve­­zetben —, hogy megvitas­sák az irányelvekkel kap­csolatos észrevételeket, vé­leményeket, állásfoglalá­sokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindenféle szervezett csoportértekez­leten kívül is — jóformán azonnal megkezdődött a vita a munkahelyeken, műhelyekben, irodákban. A gyors reagálás, a nagyfokú vitakedv bizo­nyíték arra, hogy a MOM-ban dolgozó pártta­gok és pártonkívüliek rendkívüli érdeklődéssel figyelik a párt kongres­­­szusára való felkészülést, s hogy segítik azt mun­kájukkal. A XI. kongresszus ha­tározatait igyekeznek si­kerrel teljesíteni a kom­munisták a még hátra­levő hónapokban. E fel­adatokról, tennivalókról is szó esett az irányelvek megvitatásakor. A beszélgetésekről, a vitákról, a vélemények­ről — amelyekről lapzár­tánkig értesülhettünk — szólnak cikkeink. A 6/2-es csoportban folytatják a vitát! A 6-os pártalaps­zer­vezet 2-es pártcsoportja — szokás szerint — teljes létszámmal találkozott december 13-án délután, négy nappal, a Köz­ponti Bizottság irányelveinek megjelenése után. Piros, zöld, kék, fekete szí­nű aláhúzások tarkállottak az irányelvek szövegében. Ki, mi­lyen színű filctollat kapott éppen kézbe, amikor elolvasta az irányelveket — olyannal húzogatta alá azokat a mon­datokat, bekezdéseket, ame­lyek különösen felkeltették a figyelmét. A csoport tagjai maguk elé tették a szöveget —, s amikor valaki egy-egy témát kiemelt, azonnal lapoz­gatni kezdték a kiadványt, olvasták az oda vonatkozó részt. Tizenkét tagja van ennek a pártcsoprtnak. A bizalmi: Mo­gyorósi József. Bevezetőjében — amely két percnél nem volt hosszabb —, arra kérte az elv­­társakat, hogy mondjanak vé­leményt a KB irányelveiről. Ezután eltelt két óra, s a cso­port tagjai még mindig mond­ták a gondolatok sokaságát. Abban megegyeztek: nem egyszer és nem kétszer kell áttanulmányozni ezt a fontos dokumentumot. A megbeszé­lésig rövid volt az idő —, ez­ért mindannyian kijelenthet­ték —, az irányelveknek egé­szen a XII. kongresszusig szem előtt kell maradni. Ha kell, naponta belenéznek egy-egy fe­jezetbe, hogy alaposan meg­értsék és megértett­essék az abban foglaltakat. Az irányelvek hangvétele, probléma felvetése, feladat­meghatározása a résztvevők egyetértésével találkozott. Elé­gedetten vették tudomásul a kritikus, önkritikus hangot, a határozott ténymegállapításo­kat, a feladatok súlyozását. A nemzetközi helyzet, kül­politikánk fő iránya és felada­tai című fejezettel teljes egé­szében egyetértettek. A társadalmi és politikai vi­szonyaink fejlődésének elem­zése, megnyugvást váltott ki. A gazdasági építőmunka fel­adatai című fejezet tárgyalása­kor keletkezett a vita: mit kell tennünk, nekünk a MOM-ban dolgozó kommunistáknak, hogy az elvárásoknak megfelelően termeljünk, gazdálkodjunk. Az elkövetett hibákat mérlegelve legsúlyosabbnak a szervezet­lenséget, az elnéző vezetői magatartást ítélték. A KGST-országok — az ed­diginél lényegesen szorosabb — együttműködésének fontos­ságát többen is hangsúlyozták, tekintettel a tőkés világgazda­sági helyzetre. Az életszínvonal-politikával mindenki egyetértett. Azon volt némi vita, hogy az üzemi munkások nem nézik jó szem­mel a kis réteget képviselő, de nagy lábon élő kisiparosok, kiskereskedők életmódját, élet­vitelét. A párt- és tömegszervezetek feladatainál — a területen végzett gazdasági munka is indokolta ezt — sok szó esett a kádermunkáról, a különbö­ző szinten dolgozó vezetőkkel szemben támasztott követel­ményekről, a kádernevelésről, utánpótlásról. Teljes volt az egyetértés az irányelvekben megfogalmazottakkal, hogy tudniillik: „Vezető posztokon csak a politikai, szakmai, ma­gatartásbeli követelményeknek megfelelő, rátermett személyek dolgozzanak.” A vitát, a beszélgetést a pártcsoport tagjai nem zárták le. Azzal búcsúztak: „naponta beszélünk az irányelvekről egymás között, s a munkatár­sainkkal. A legközelebbi tag­gyűlésen nagyobb tapasztalat és ismeret birtokában folytat­juk a vitát.” — b. p. — Beszámoló taggyűlések Dunaújvárosban A MOM dunaújvárosi gyá­rának pártalapszervezete meg­tartotta beszámoló taggyűlé­sét. A taggyűlésen részt vett Kocsis Lajos, a Fejér megyei pártbizottság munkatársa, Papp Kálmán a városi pártbi­zottság csoportvezetője. A be­számoló tömören és lényegre­­törően fogalmazta meg az el­múlt négy évben végzett mun­kát. A beszámolónak egyik fő része volt, hogy milyen gazda­ságpolitikai feladatok teljesí­tése hárult az alapszervezetre, s miként sikerült ezeknek ele­get tenni. Továbbá természete­sen helyet kapott a beszámoló­ban a pártépítés, a kádermun­ka, nő- és ifjúságpolitikai munka, a KISZ pártirányítása és az oktatás helyzete. A hozzászólások elsősorban a gazdasági eredményekkel és a nő- és ifjúságpolitikai mun­kában végzett tevékenység fejlődésével foglalkoztak. A városi pártbizottság nevében Papp Kálmán elvtárs értékelte a pártalapszervezet munkáját. Elmondta, hogy a pártszerve­zet munkájára­­ a folyamatos fejlődés volt a jellemző. So­kat javult a kádermunka, szakszerűbb volt a gazdaság­­politikai munka. Negatívum­ként említette a pártcsoportok aktivitásának hiányát, összes­ségében jónak értékelte a pártszervezet, a vezetőség és a pártszervezet titkárának a munkáját. Szót kért a taggyűlésen Ko­csis Lajos, a Fejér megyei pártbizottság munkatársa, aki tolmácsolta a megyei pártbi­­zottság jókívánságait. Megerő­sítette a városi pártbizottság értékítéletét, rámutatott arra, hogy a termékszerkezet-váltás bonyolult kérdéseinek emberi megoldásában is jól vizsgázott a gyár pártalapszervezete, po­litikai és gazdasági vezetése. A beszámoló taggyűlés befe­jezéseként megválasztotta a jan. 29-i vezetőségválasztó tag­gyűlés jelölő bizottságát, sza­vazatszedő bizottságát és a ve­­zetőségválasztó taggyűlés el­nökét. A szerszámosokon nem múlik Kiemelt feladatot kapott­­ a szerszámgyáregység közössége. Egy új fontos, jelentős dollár­bevételt eredményező műszer gyártásához kellett rövid idő alatt szerszámot készíteni. Az igényes műszaki feladat 12 ezer normaóra felhasználását igényelte. A gyors, fontos, ös­­­szehangolt munkát kívánó „leckét” jól oldották meg­­ a szerszámosok. Határidőre elké­szült minden, amit tőlük kér­tek. Rajtuk már nem múlik az export teljesítése.

Next