Fókusz, 1981 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-13 / 1. szám
2___ BESZÁMOLTAK AZ ALAPSZERVEZETEK 12-es csipszervezet Változások után A 6. osztály megszűnése, illetve a szemüveglencse-gyártás Mátészalkára való költöztetése nem csupán gazdasági, technikai jellegű döntés volt: természetszerűleg változásokat idézett elő a párt-, a szakszervezeti- és a KISZ-munkában egyaránt. A megváltozott körülmények ugyanis szükségessé tették, hogy átszervezzék a pártcsoportokat és a KISZ- alapszervezeteket: 7 pártcsoportot hoztak létre, az addig két KISZ-alapszervezetet pedig összevonták. A szervezeti keretek megváltozását összekapcsolták személyi változásokkal is: a pártcsoportmunka színvonalának javítása érdekében a taggyűlésen 5 (!) új, fiatal, jól képzett pártcsoportbizalmit választottak meg. Összességében elmondható, hogy a változások meghozták a várt eredményt: a pártcsoportok nagy részénél észrevehető fejlődés mutatható ki, egyes hiányosságok mellett javult a kapcsolatuk a környezetükkel, jól ismerik a pártonkívüliek véleményét is. Alapvetően pozitívan értékelhető az egyes társadalmi szervezetekben tevékenykedő kommunisták munkája is. A szakszervezetben dolgozó párttagok tekintélye egyértelműen tovább erősödött az utóbbi időben: a területükön lévő gazdasági vezetőknek megfelelő partnereivé váltak. Nem lehet viszont ilyen egyértelműen dicsérni a KISZ-ben dolgozó ifjúkommunisták munkáját: bár a 7 tagú vezetőségből hatan párttagok, a KISZ-építés és a politikai vitakör-szervezés területén jelentős hiányosságok mutatkoztak — ez utóbbin való részvétel aránya alig éri el az 50 százalékot. A legfontosabb területen — a gazdasági munkában — viszont egyértelmű a dicséret: a 12. alapszervezet tagsága a munkaprogramnak megfelelően végezte a gazdasági munkát segítő tevékenységét; a kommunisták a maguk munkaterületén személyes példamutatásukkal mindent megtettek a kitűzött feladatok sikeres teljesítése érdekében. 6-os alapszervezet FONTOSAN - TÖMÖREN A beszámoló taggyűléseken sokhelyütt téma volt az alapszervezet taggyűléseinek aktivitása. A 6-os alapszervezetnél szintén a vita középpontjába került, de itt nem a szólni bátortalanok passzivitását kifogásolták, hanem éppen a viták, „parttalan” voltát. Az első felszólaló így fogalmazott: egyik-másik taggyűlés bekerülhetne a rekordok könyvébe is. A pro és konra elhangzó érvek után a vitatkozók végül megegyeztek. A fontos mondanivalót ezután sem kell senkinek magába fojtania. A rövidebb, tömörebb fogalmazásra azonban — az érdeklődés fenntartásáért — törekedni kell. Különféle vélemények hangzottak el a pártcsoportok megbeszéléseinek szerepéről is. Egyik álláspont szerint nem szükséges a pártcsoportokban hosszan „ragozni” a következő taggyűlés témáját — majd ugyanazt elmondani a taggyűlésen is —, hanem inkább az aktuális kül- és belpolitikai eseményekre, fontos szemléleti kérdésekre, vállalati és népgazdasági feladatokra, illetve a párton kívüliekkel való kapcsolatra kellene helyezni a hangsúlyt ezen a fórumon. Az ellentétes álláspont szerint a pártcsoportértekezleteken szólalnak meg azok, akik a taggyűlésen ritkán hallatják hangjukat. Az ő véleményüket képviselik később a taggyűlések felszólalói. Akkor lennének igazán hosszúak a taggyűlések, ha elmaradna a csoportértekezletek előkészítő szerepe és itt próbálnák szólásra késztetni a szűkebb körben is nehezen nyilatkozókat. A többi felvetett téma is figyelmet érdemel. Hely hiányában azonban csak tőmondatokra szorítkozhatunk. A felszólalók fontosnak tartották például, hogy a személyzeti főosztály kommunistái folyamatosan segítsék a pályakezdők beilleszkedését, a vezetőség hívja meg a partner alapszervezeteket a gazdasági témájú taggyűlésekre, a munkásőrök szervezésében hatékonyabb megoldásokkal próbálkozzanak az alapszervet tagjai; a pártsajtó terjesztésében ne elégedjen meg az alapszervezet a „közepes” helyezéssel, s a KISZ-szervezet is kapjon több támogatást munkájának javításában. 13-as alapszervezet NYÍLTAN A vezetőség irányító, szervező munkája úgy nyilvánult meg, hogy rendszeresen kibővített vezetőségi üléseket tartott, a pártcsoportbizalmiak, a szakszervezeti főbizalmi és a KISZ titkár meghívásával. A pártcsoportok irányítását a vezetőség közvetlenül végezte. A vezetőségi üléseken minden esetben, minden pártcsoport képviselve volt. Az egyéni beszélgetésekből rendkívül sok tapasztalatot szűrhet le a vezetőség. A párttagok a politikai és a gazdasági élet minden területéről őszintén mondtak véleményt. A beszélgetések befejezésekor a vezetőségi tag, vagy a pártcsoport bizalmi, aki a beszélgető partner volt, szintén elmondta észrevételeit az illető párttag munkájáról, esetleges hiányosságairól. Valamennyi párttag szívesen fogadta a beszélgetések kezdeményezését és őszinte véleményt nyilvánított. Belpolitikai téren elsősorban az életszínvonal szintentartását észrevételezték a beszélgetés során. Megértik a gazdasági problémák okait, de azokban nem érzik magukat felelősnek, mert véleményük szerint a fizikai dolgozók a velük szemben támasztott követelményeknek mindig eleget tettek. Veszélyesen kezd eluralkodni az anyagias szemlélet, amely elsősor ŐSZINTÉN ban a fiatalok politikai- és életszemléletét erősen torzítja, gyengíti a közösségi szellemet. Nagyobb megbecsülést sürgetnek a fizikai munka iránt, a szakmunkásutánpótlás érdekében. A terület dolgozói az MSZMP és a kormány külpolitikai tevékenységét egyértelműen jónak ítélik, helyeslik a következetes békepolitikát, a jószomszédi viszonyra való törekvést. A pártalapszervezetük vezetőségének munkáját javulónak ítélik. A felsoroltaknál természetesen jóval több észrevétel hangzott el az egyéni beszélgetéseken, amelyeket a vezetőség beszámolójában ismertetett a taggyűléssel. Élénk vita alakult ki a vezetőség beszámolója felett. Volt, aki javasolta, hogy a terület KISZ-alapszervezete olvadjon be másik alapszervezetbe. Szó volt arról is, illetve kérdezték a párttagok, hogy a társosztályok, társszervek miként reagálnak a termelésben fevetődő problémákra? Őszinte, kritikus és önkritikus hangú volt ez a beszámoló taggyűlés, a beszámoló és az igen aktív vita is. Olyan munkaértekezlete volt ez a 13-as alapszervezetnek, mely alapján felmérhették az 1981-ben rájuk váró feladatokat, amelyek nem kevesek és nem könnyűek. 11 -es alapszervezet Az egyéni beszélgetésekről A 15-ös és a 19-es osztályon egyformán jó az összhang a társadalmi és a gazdasági vezetés között —, állapította meg a vezetőség a beszámoló taggyűlésen. A pártcsoportok — négy van —, sikeresen mozgósítottak a gazdasági feladatok elvégzésére. Rendszeresen kértek tájékoztatást a gazdasági vezetőtől, ez alapján értékelték az előző havi munkát és készültek fel a következő feladataira. A vezetőség részletesen tájékoztatta a tagságot az egyéni beszélgetések tapasztalatairól. Nagyon sok fontos és valós problémát mondtak el a párttagok e beszélgetés során. Többek között például: Az ifjúság problémája két szempontból merült fel. Egyrészt az a vélemény, hogy a még mindig hibás neveléspolitika miatt sok fiatal eleve helytelen világszemlélettel kerül ki az életbe, másrészről a kevés jövedelem és a lakásárak állandó növelése miatt megnehezült a fiatalok lakásproblémáinak megoldása. Ennek politikai hatása lehet. Többen beszéltek arról, hogy a fokozott munkatempó mellett végzett társadalmi munka erkölcsi elismerése nem megfelelő. Egyre szűkül annak a lehetősége, hogy az emberek a munkában, a társadalmi munkában és a családi életben egyaránt helyt tudjanak állni, mert valami valaminek a rovására megy. Elhangzott az a vélemény is hogy pártunk jó poltiikáját az elmúlt évek bizonyították, de a keményebbé vált világban keményebb kül- és belpolitikai gyakorlatra van szükség. A párttagok az alapszervezet vezetőségének eddigi munkáját biztatónak tartják. Tekintse a vezetőség továbbra is fő feladatának a párt politikájának megvalósítását, s soha ne feledjék, hogy a tagság bizalmából felelőseit a terület politikai, gazdasági munkájáért. Terjedjen ki a vezetőség figyelme személyes ügyekre is, s ha mód van, segítse megoldani az egyéni problémákat. A vezetőség megállapította, hogy az egyéni beszélgetések sok hasznos véleményt, figyelmeztetést és javaslatot adtak számukra, amelyeket a mindennapi munkában hasznosítani fogják. FÓKUSZ 3-as alapszervezet Konkrét feladatok kellenek A 3-as pártalapszervezet kommunistái örömmel fogadták, és igen hasznosnak ítélték meg az egyéni elbeszélgetéseket. Általános volt az a vélemény, hogy a folyamatos személyes véleménycserét igényli a tagság is és a vezetőség is. Az elbeszélgetések során néhányan kifejtették: szinte már unalmas hallani, hogy „példásan kell dolgozni”. Kérik, mondják meg, hogy ez mit jelent az ő munkaterületükön, és nekik mit kell tenniük ennek érdekében. A jelszavak üres ismételgetése helyett a követelmények érvényesítését szolgáló célok konkrét megjelölésére, a tennivalók és a módszerek meghatározására van szükség — mondották. A műszaki fejlesztés, konstrukció területén működő pártalapszervezetében kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységnek. Ezt bizonyítja az is, hogy a fokozódó gazdasági követelmények és a tagság igénye alapján új reszortként gazdasági munkafelelős is van már a vezetőségben. A gyár műszaki fejlesztő tevékenységéről szólva a beszámoló megállapította, hogy az rugalmasan alkalmazkodik a világban végbement változásokhoz. A területen dolgozók munkáját is dicséri, hogy 1980- ban a gyártott termék 60 százalékban olyan műszer volt, amilyet 1975-ben még nem találhattunk meg a termékprofil listán. A műszaki területek szakemberei is igyekeznek az egyre szigorúbb feltételeket diktáló világpiaci követelményekhez „igazítani” a műszereket. 1981-ben például a tervben szereplő célok negyede olyan gyártmányok termelését jelenti, melyek fejlesztése még tavalyi feladat volt. A hatékonyabb munka és ésszerű gazdálkodás érdekében a 3-as pártalapszervezet területén folyó gazdasági munkát a jövőben is folyamatosan figyelemmel kísérik, és rendszeresen elemzik. Ehhez nyújt segítséget az, hogy az alapszervezet képviselői a főmérnöki és főosztályvezetői értekezletek rendszeres résztvevői. 14-es alapszervezet NÉGYB' A 14-es alapszervezet négy pártcsoportja közül csak a 14,2-es kapott egyértelmű dicséretet az alapszervezeti vezetőség beszámolójában. A pártcsoport tagjai kifogástalanul eleget tettek feladataiknak, munkájukat általában pontosan, hiánytalanul, határidőre elvégeztek. A többi pártcsoportnál már nem lehetett ilyen egyértelműen dicsérni, hiszen nem egy területen komoly hiányosságokat lehetett tapasztalni. Nem volt például megfelelő a pártoktatásban való részvétel, ennek következtében többeket felmentettek, másokat pedig töröltek a listáról. Bár a párttaggá nevelés és a munkásőrépítés minden párttag kötelessége, mégis nehézségek mutatkoztak ezen a területen is: nem volt folyamatos a nevelési munka. Pozitívabb képet mutat a tömegszervezetekkel való kapcsolattartás: az alapszervezet kapcsolata a terület KISZ- szervezetével jó, a taggyűléseiken a pártalapszervezet képviselteti magát. A többi DL EGY tömegszervezettel összekötő révén tartja a kapcsolatot az alapszervezet. . A 14-es alapszervezetnél is igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az egyéni beszélgetéseknek, hiszen ez a kötelezően előírt eszmecsere a tagság véleményét, gondjait, valamint az alapszervezet vezetőségével szemben támasztott követelményeket tárta fel. A tagság is jónak, hasznosnak ítéli meg az egyéni beszélgetések rendszerét — ugyanakkor többen megjegyezték, hogy ez csak akkor érheti el folyamatosan a célját, ha országos viszonylatban is reagálnak a felvetett kérdésekre, és főleg ha határozott intézkedéseket hoznak a legtöbb reagálást kiváltó témákban. Ez természetesen , nemcsak társadalmi méretekben igaz, hiszen a beszélgetések során számos olyan javaslat született, amely a gyáron belüli gazdasági, politikai munka jobbítását célozta, az előttünk álló igen komoly feladatok teljesítése érdekében. 7-es alapszervezet ÖNKRITIKUSAN követésre méltó a kereskedelmi igazgatóság alapszervezetének a gyakorlata: a beszámolóban az erények, eredmények mellet mellébeszélés nélkül rámutattak azokra a pontokra, területekre is, ahol nem megy minden simán, ahol még jócskán akad tennivaló. Ilyen például a taggyűléseken való részvétel arányának a javítása, nem egy esetben még a taggyűlés határozatképességének a biztosítása is gondot okozott. Ez természetesen hosszabb távon megengedhetetlen, hiszen az alapszervezet akcióképességét veszélyeztetné. A pártbizottság ebben az évben nem adott ki külön cselekvési programot a gazdasági feladatokhoz kapcsolódó pártmunkára vonatkozóan, ami lehetőséget adott a pártcsoportoknak arra, hogy a területükön önállóan határozzák meg a feladataikat. A pártcsoportok kevéssé éltek ezzel a lehetőséggel, pedig a következő éves,ötéves tervek egyre nagyobb terhet rónak a kereskedelmi igazgatóságra, és fokozott mértékben az itt dolgozó kommunistákra. Sokkal több pozitívum mutatható fel a tömegszervezetekkel való kapcsolattartásban: a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták döntő többsége színvonalas munkával tesz eleget vállalt kötelezettségének — javult a kapcsolattartás rendszeressége, a közös tevékenység és egymás kölcsönös megértése. Vonatkozik ez különösen a szakszervezeti munkára, melynek programszerűsége, következetessége, aktivitása a feladatok megoldásában sokszor a pártalapszervezet munkájára vonatkozóan is példamutató (!). Sokkal kevésbé problémamentes a terület tevékenykedő KISZ-alapszervezet munkája. Bár a vezetőség fokozódó aktivitása, párttaggá nevelő munkája és egyes programok színvonalas lebonyolítása pozitív tényként könyvelhető el ugyanakkor megszaporodtak a gondok az újonnan felvett fiatalok munkahelyi beilleszkedését segítő munkában, és az újra növekvő létszám is több szervezési problémát vetett fel. 1981. JANUÁR 13. 3-as alapszervezet A pártcsoport fontossága Háromtagú vezetőség irányítja az alapszervezetet. Területükön a dolgozók többsége nő, családanya, akikre az is nagy terhet ró, hogy az azonos létszám és a növekedő munka mennyisége miatt rendszeresen túlórázniuk kell. Sajnos a vezetőség elmulasztotta azt a nagyon fontos feladatot, hogy rendszeresen figyelemmel kísérje a két pártcsoport tevékenységét. Több hónapon át nem volt csoportértekezlet. Ilyen a jövőben nem történhet meg. A bizalmiak a tagsággal személyes, egyéni beszélgetéseket folytattak, tartották a kapcsolatot, így adták ki a feladatokat, s ellenőrizték azok végrehajtását. Ezért mondható, hogy a pártcsoportok jó munkát végeztek, segítették az 1980-as év gazdasági területükre háruló különösen nagy feladatok megoldását. Fontos szerepük volt a pártonkívüliek nevelésében, a tagfelvételek előkészítésében, a dolgozók személyes problémáinak feltárásában és megoldásában is. Ennek ellenére a beszámoló taggyűlés megállapította , hogy a rendszeres szervezeti élet biztosítása érdekében rendszeresen, havonta egyszer pártcsoport-értekezletet kell tartani. A vezetőség és a tagság nagy „igénybevételnek” volt kitéve 1980-ban. Úgy értékelte a taggyűlés , hogy helytálltak, s teljesítették a rendkívüli feladatokat is. A rendszeres, folyamatos napi munka mellett például olyan feladatokat kellett a terület dolgozóinak megoldani, mint a 70 napig tartó pénzügyminisztériumi revizori vizsgálat, árrevízió, Központi Népi Ellenőrzési vizsgálat, SZTK-ellenőrzés, KGM felügyeleti komplex ellenőrzés segítése. A határozat, amelyet a taggyűlés elfogadott, tartalmazza többek között, hogy 1981- ben következetesen folytatják a gazdaságellenőrző munkát — hatékonyabb agitációs tevékenységet folytatnak a párton kívüliek körében —, szorgalmazzák a pártcsoportokban a helyi feladatokból következő önálló témák megbeszélését. 2-es alapszervezet Eredményes politikai oktatás A szocialista életmód fejlesztésében is nagy szerep hárul a pártoktatásra. Különösen jelentős a munkához való viszony formálására, a közösségi tulajdonságok fejlesztésére irányuló tevékenység. A pártoktatás segített abban is, hogy a hallgatók reálisan értékeljék a jelenlegi erőviszonyokat, felismerjék a napi események között meghúzódó és érvényesülő törvényszerűséget — állapította meg többek között a vezetőség beszámolója. A szakszervezeti és a KISZ politikai oktatás szervezése jó egyeztetéssel történt. Az 1979—80-as pártoktatási évben kiemelt szerep jutott a párt XII. kongresszusára való felkészülésnek, a dokumentumok tanulmányozásának, feldolgozásának. Ez növelte a tömegoktatás vonzerejét, hiszen sokirányú érdekeket érintő kérdésekről volt szó. Ezért jelentősen nőtt a foglalkozásokon az aktivitás, konkrétabban lehetett kapcsolatot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. Fontos feladat volt, hogy a pártoktatás értelmezze a gazdasági élet folyamatait, feltárja a tennivalókat és segítse a feladatok megoldására való mozgósítást. Mindennek a 2-es pártalapszervezet tagsága jól eleget tett, dicséretes a párt- és politikai tömegoktatás szervezése, az abban való részvétel, az aktivitás. A jövőben is nagy gondot fordít a vezetőség a pártoktatásra. Azt határozták, hogy a következő évben a politikai oktatás célkitűzése: az elmúlt évek tapasztalataiból adódó feladatok mellett minden oktatási formában megkezdeni a XII. kongresszus határozatainak a tananyagon belüli feldolgozását. Továbbra is fokozni kell a hallgatók aktivitását. El kell érni, hogy a résztvevők valóságos kérdésekkel, véleményekkel gazdagítsák a foglalkozásokat. Szükséges a vitakészség javítása, az ismeretanyag bővítése, mert csak ezek birtokában érhető el, hogy a hallgatók egyre magasabb szinten, egyre szélesebb körben képviseljék, és ha kell, védjék a párt politikáját.