Fókusz, 1984 (14. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 1. szám

Békét akarunk! Elég a rakétákból, a béke a jövőnk — hirdették a transz­parensek azon a fáklyás felvonulással összekötött nagygyűlé­sen, amelyen Tarcsi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének nyúj­totta át azt a 2,5 millió aláírással ellátott békedokumentumot, amelyen az ország fiatalabb és idősebb nemzedékei egyaránt tiltakoztak a rakétatelepítések és a hidegháború-hisztéria el­len, s amelyen hitet tettek a béke melletti elkötelezettségükről. A nagygyűlésen képviseltette magát a MOM összes dolgozója nevében gyárunk KISZ-szervezete is, mintegy 180—200 tagjá­nak részvételével. A békedemonstrációk egyébként vidéki gyáregységeinket is megmozgatták. Több helyütt szintén sor került gyűlésekre, amelyeken az Egyesült Államok is a NATO agresszív politikája az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítése ellen tiltakoztak. Csörsz utcai gyá­runk dolgozói közül röpgyűléseken 2190-en aláírásu­kkal is hitet tettek békevágyuk mellett. f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1984. JANUÁR 11. Minden jó, ha a vége jó Visszatekintés '83-ra A kemény küzdelmekkel, megpróbáltatásokkal teli év után jó hangulatú évzáróra került sor december 22-én a sportházban. A 7600 fős MOM kollektíva sikeréről adhatott számot Balogh András vezér­­igazgató a politikai, gazdasá­gi, társadalmi vezetők előtt. Az örömben­­ osztozott dr. Hanga Mária, a kerületi párt­­bizottság első titkára, Kázs­­már István, a kerületi párt­­bizottság titkára, Bérczy Sán­dor, a kerületi PB instrukto­ra, Posch Gyula, aki még ve­zérigazgatóként készítette elő ezt a gazdasági évet, s a Szo­cialista Hazáért érdemrendet kiérdemelt hajdani MOM- osok. Balogh András vezérigazga­tó bevezetőként arra utalt, hogy hosszú ideje töretlen, di­namikus fejlődést tett lehető­vé a MOM dolgozóinak tudá­sa, akarata, s az új dolgok vállalásának készsége. Tíz éve még az egymilliárdos árbevé­tel elérésének örülhettünk, milliárdot is meghaladtuk. Ha 1983-ban pedig már a három­­figyelembe vesszük a deviza­­szorzók változásait is, el­mondhatjuk, hogy egy évtized alatt­ megnégyszereztük pro­duktumunkat. Vállalatunk vezérigazgató­ja ezután 1983 várható ered­ményeit méltatta. Árbevételünk mintegy 12 százalékkal nőtt. Körülbelül hatszor gyorsabban, mint az ipar átlaga és kétszer olyan gyorsan, mint a műszeripari alágazat. Belföldi vevőinknek — a fogyasztóknak és más ipari vállalatoknak — 8,5 szá­zalékkal több terméket ad­tunk, mint egy évvel koráb­ban. Szocialista exportra 16 százalékkal, több árut küld­tünk és konvertibilis expor­tunk is 11,4 százalékkal nőtt. Míg a világ különböző ré­szein számos vállalat értéke­sítési gondokkal küzd, ná­lunk az okozott problémát, hogy anyag- és létszám híján nem tudtuk kielégíteni part­nereink igényeit. Az előzetes adatok szerint gazdálkodásunk eredményes volt. Jövedelmezőségünk 20 százalékkal nőtt és elérte a 20,2 százalékot. Az egy éve tervezett 520 milliós nyereség helyett, év közben már 550 millióra számíthattunk, s a jelzések szerint ezt is meg­haladjuk 20 millióval. Az év közben hozott újabb és újabb takarékossági intézkedések eredményezték ezt. Így ellen­súlyozhattuk — az ugyancsak évközi — szabályozószigorí­tást és a tervezett három szá­zalék helyett, 3,2 százalékkal növekedhettek a bérek. A jö­vedelmek pedig 4,5—4,7 szá­zalékkal lehettek nagyobbak, mint tavaly. Mindezt a terve­zettnél kisebb létszámmal, s jelentősen csökkentett készle­tekkel valósítottuk meg. Balogh András ezután sor­ra vette a MOM gyárainak, szervezeteinek eredményeit, s köszönetet mondott a sikerek érdekében vállalt erőfeszítése­kért, áldozatokért. A budapesti törzsgyár 1983- ban a MOM által előállított érték felét hozta létre. Jelen­tős eredmény, hogy a munkát nehezítő akadályok ellenére végül is a tervnek megfele­lően sikerült elkészíteni a mágnestárcsás tárolókat és a hajlékony lemezes tárolókat. Az évközi termékszerkezet­váltás nagy terhet rótt a többletként vállalt ultracentri­fugák, derivatográfok készí­tőire. Akadtak termékek, amelyekkel még az év utolsó napjaiban is adós volt a Csörsz utcai gyár. Ez az el­maradás azonban egyértel­műen, csak a mindvégig igen rossz anyag- és alkatrészellá­táson múlott. Mátészalka 14,5 százalékkal növelte termelését. Talán en­nél is többet jelent azonban, hogy lényegesen javították az üveg- és műanyag lencsék mi­nőségét. 1983-ban így megszi­lárdíthattuk pozíciónkat a konvertibilis elszámolású­ pia­cokon. A mechanikai gyártás­ban a helyi műszaki kollek­tíva nyújtott igen nagy se­gítséget a konstrukciós változ­tatásokban. Dicséretre méltó eredmény volt az is, hogy 6 millió forint értékű vízórával többet állítottak elő a terve­zettnél, holott az anyagellátás ezen­ a területen is komoly gondokat okozott. Dunaújváros 1983-ban is igazolta, hogy a jól szerve­zett, lelkes kollektíva képes a merőben új feladatok ered­ményes elvégzésére. Zökkenő­­mentesen váltottak át a flop­­py-gyártásra, és a második félévben 5398 (!) hajlékonyle­mezes tárolót gyártottak úgy, hogy még december 22-én is vártak importanyagokat. Fi­gyelemreméltó, hogy közben a korábbi gyártmányokkal is újabb sikereket értek el. A korábban csupán importhe­lyettesítésre szánt mérlegek mennyisége, minősége, lehe­tővé tette a kanadai és az olaszországi exportot. A gyár összesen 35 százalékkal na­gyobb értéket állít elő — az új termékösszetételben —, mint egy évvel korábban. Komló 1983. évi erőfeszíté­sének eredményeit megbízha­tóan jelzi termelésének 33 százalékos növekedése. A Westinghouse alkatrészek gyártásának fokozásával és a hirtelen jött új közúti gépjár­mű-alkatrészek, exportigé­nyek gyors kielégítésével jócskán hozzájárultak expor­tunk bővítéséhez. A gyár vi­szonylag új öntödéjének mennyiségi és minőségi fej­lesztésével pedig sikerült csökkenteni a sok gondot okozó külső kooperációt, s te­hermentesíteni a budapesti öntödét. Zalagerszeg 48 százalék­kal (!) növelte termelését, s nagy feladatot oldott meg a számítástechnikai gyártmány­­család bővítésével. Nem raj­tuk, hanem az importanyag­ellátáson múlott, hogy késik — remélhetően nem sokáig — a félmini floppyk C-soroza­­tának gyártása. Battonya 1983-ban 10 ezer darabbal több horgászorsót gyártott, mint az előző esz­tendőben. Ha az anyagellátás zökkenői nem akadályozzák, még többre is képes lett vol­na. Külön említésre méltó, hogy a hazai igények kielégí­tése után most már exportra is dolgozhatnak. A veszprémi kísérleti mű­hely szintén kitett magáért. Olyan prototípusműszert ké­szített, amely a következő év­tized „slágere” lehet. Az új színmérő gyártására Buda­pesten kerül majd sor. Végül, de nem utolsósorban, a Kalibergyárról: a rohamo­san csökkenő létszám ellené­re is, 7,2 százalékkal növelte termelését, miközben tovább korszerűsítette termékszer­kezetét.­ Ma már gyártmá­nyainak háromnegyedét teszik ki a­ nagy szellemi értéket tartalmazó erőmérőcellák. Vállalatunk vezérigazgatója köszönetet mondott az anyag­beszerzőknek, akik a min­den eddiginél nehezebb kö­rülmények között is lehető­vé tették, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk a vevők igé­nyeihez, s a többi változó fel­tételhez. Megköszönte a mű­szakiak munkáját, amelynek eredményeként az új gyárt­mányokból és a megváltozta­tott, korszerűsített régebbiek­ből is gyorsan született készáru, s időközben fel­készültek a­ VII. ötéves terv újabb, még több hasznot ho­zó árualapjának megteremté­sére.­­A közgazdászoknak azért mondott köszönetet, mert sok­­ területen erősítették a közgazdasági szemléletet, s mindent­­'megtették ', azért, hogy a nehéz feltételek köze­pette is megőrizzük­ pénzügyi egyensúlyunkat. < Befejezésül Balogh András kérte a jelenlevő politikai, gazdasági, társadalmi vezető­ket, hogy tolmácsolják köszö­netét valamennyi munkatár­suknak, az 1983-ban végzett eredményes erőfeszítéseikért. Mint mondta, nagyon sokan érdemelnének kitüntetést egész évi megfeszített, példa­mutató munkájukért, s az ezt is felülmúló év végi teljesít­ményükért. Ezt méltányolta a vállalat vezetősége, amikor el­határozta, hogy — az eddigi gyakorlattól eltérően —, már az utolsó előtti munkanapon kitünteti a jók közül a leg­jobbakat. Kiváló Dolgozó ki­tüntetést kapott: Marczingós Ferenc, konstrukciós főosz­tály, Böröcz János, tmk, Sturm Béla, SZKGY 11. osz­tály, Nádasi Tibor, MEF, Bán Endre, technológiai főosztály, Czétényi Lászlóné, pénzügyi főosztály, Sárközi Zsigmondné Lagler Anna, számviteli fő­osztály, Török József­né, anyaggazd. főosztály, Dobos Mihályné, külker. főosztály, Miletin Ottó, forgácsoló gyár­egység, 4. osztály, Marschalek­ Ferenc, optikai gyáregység, 44. osztály, Kardos András, szerelőgyáregység, 29—65. osz­tály, Zeley János, Mátészal­ka, Óbert Jenő, Komló, Bar­­tos István, Dunaújváros, Be­­dőcs Zoltán, Zalaegerszeg. Kardos András átveszi a kitüntetést A kitüntetett: Bedőcs Zoltán Zalaegerszegről Január: beszámolás, választás Mozgalmas napok várnak az év elején vállalatunk KISZ- fiataljaira. Januárban ugyan­is meg kell tartani a beszá­­moló-vezetőségválasztó tag­gyűléseket. A taggyűlések előkészítésére a KISZ-bizott­­ság még tavaly kidolgozott egy feladattervet, amelyet minden KISZ-alapszervezet és a párt tömegpolitikai fe­lelőse kézhez kapott, ám érde­mes részletesebben is foglal­kozni ezzel a témakörrel. Mint Mórocz Zsuzsanna, a KISZ- bizottság titkára elmondotta, az előkészítés során nagyon fontos szerepet kap az instruk­tor, aki figyelemmel kíséri az alapszervezetek munkáját, s ha szükség van rá, segítséget ad az alapszervezeteknek. Ki­kéri a párt és a gazdasági ve­zetők véleményét a fiatalok és a KISZ-vezetőség, illetve -titkár tevékenységéről, de ugyanígy megkérdezi magu­kat az érintetteket is, mi a véleményük saját munkájuk­ról. Természetesen a munka­­bizottságok vezetői is beszá­molnak az elmúlt év tevé­kenységéről. Szintén­ az inst­ruktor feladata az is, hogy egyeztesse, kit javasolnak tit­kárnak, illetve a vezetőségbe a különböző alapszervezetek. Nagy figyelmet kell fordí­tani a beszámoló elkészülte előtti egyéni vagy csoportos beszélgetésekre, amelyeken a tagság elmondhatja a vélemé­nyét a saját, illetve a vezető­ség munkájáról, s esetleges­ javaslatokat tehetnek a jövőre nézve. Az alapszervezetek munká­ját egyébként a KISZ-bizott­­sági üléseken minősítik és állást foglalnak az alapszer­vezetek titkárának személyét illetően, illetve a vezetőség összetételéről. A minősítést és az idei feladatokat az alap­szervezet instruktora ismer­teti a taggyűlésen. A KISZ-bizottság reméli, hogy­ a beszámolók tartalma­sak lesznek, nemcsak az el­múlt é­v eseményeit sorolják föl, hanem értékelik és minő­sítik is azokat. Nagyon fon­tos elvárás az, is hogy a gaz­dasági és pártvezetőségek kép­viselői is minősítsék az alap­szervezetek munkáját, s jelöl­jék ki a konkrét feladatokat. A KISZ-szervezet beszámo­­­lója az alapszervezetek és a (Folytatás a 6. oldalon) Koszorúzás! ünnepség Ünnepélyes keretek között megkoszorúzták az idén is Szakasits Árpád szobrát,­Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását. A koszorúzáson — amelyet Szakasits Árpád születésének 95. évfordulója alkalmából tartottak — részt vettek a kerületi­­ tanács, valamint a gyár, állami, és politikai vezetői, valamint a Mű­velődési Központ és a Szakasits Árpád nevét viselő két szocialista brigád képviselői is. A koszorúzási ünnepség Szakasits Árpád egyik versével kezdődött, am­elyet Horváth Ferenc, előadóművész, Szakasits­ személyes barátja adott elő. Ezt követően Csákvári István, a MÖM szakszervezeti bizottságának agit-prop. titkára tartott beszédet, méltatva Szakasits Árpád munkásságát. A Művelődési Központ részéről Óváry István igazgató és Iláhfi­­ Mihályné beszélt. A koszorúzási finn s­épség az Internacionálé hangjaival végző­dött, amelyet baráti beszélgetés követett. A baráti beszélgetésen részt vett — többek között — Szakasits Klára is, a neves poli­tikus lánya, aki nemrég megjelent könyve kapcsán sok érdekes történetet mesélt.

Next