Fókusz, 1986 (16. évfolyam, 1-25. szám)

1986-01-08 / 1. szám

86 SIKERÉÉRT Összehangolják a feltételeket Jelentős feladatokat kell megoldania a MOM kollektívá­jának 1986-ban. Az igazgatói tanácsban december 10-én tár­gyalt intézkedési terv ezért a vállalati termelési és értékesí­tési terv feltételrendszerére összpontosult, hogy szükség ese­tén időben korrigálni tudják az eddig készült terveket. Nem határozzák meg tételesen minden egyes gazdasági terület összes teendőit, hanem kiemelik azokat a kulcsfeladatokat, amelyek alapvetően segítik a többi szervezet tevékenységét. Figyelemre méltó, hogy igénylik az információk visszacsato­lását is. Miből? Mindannyian tudjuk: a hazai vállalatok anyagellátása messze van az ideálistól. Reálisan számolnunk kell ezért az akadályokkal, s fel kell készülnünk, hogy ne érjen bennün­ket olyan kínos meglepetés, amelynek következményeit eset­leg nem tudjuk korrigálni. Az intézkedési terv első fejezete tehát az anyagellátás kritikus feltételeinek pontos felméré­sét jelöli ki feladatul. Különösen részletesen határozza meg a reális konvertibilis importigények tisztázásának módját. Külön-külön megjelöli, kinek a feladata időben elvégez­ni a termelésben már futó, s a fejlesztésben levő termékek importszükségletének, — a termeléshez szükséges import szerszámoknak, — a tervezett gépfelújításhoz és a váratlan géphibák elhárításához szükséges pótalkatrészeknek, — a műszaki fejlesztés importjának, — s a termelés rezsianyagá­nak összegezését; helyettesítésük — „kiváltásuk” — reális lehetőségeinek feltérképezését; a továbbra is „élő” import­igények rangsorolását; s — ha nincs jobb megoldás — a termelési, értékesítési, anyagellátási terv korrigálását. Természetesen nemcsak a nyugati importra kell figyel­niük az illetékeseknek, hanem a belföldi anyagokkal, illetve kooperációs tételekkel való zökkenőmentes ellátásra és a szocialista partnerek szállítókészségére is. Figyelni ugyan ed­dig is figyeltek, de a felsőszintű intézkedést igénylő gondok jelzésén még bizonyára lehet gyorsítani. Mint mikor? Mi szükséges — az anyagon kívül — a termeléshez? Elegendő — és megfelelő összetételű — létszám, a helyi le­hetőségeket leginkább hasznosító gyártmányszerkezet, gépek, mérőműszerek, s még jónéhány fontos tényező. Ezek felmé­rése természetesen nem az intézkedési terv jóváhagyása után kezdődött el, hanem jóval korábban. Megállapították például, hogy a ’86-os terv létszámszük­séglete a külső és belső kooperációs kapcsolatok igénybevé­tele mellett biztosítható. A hatékonyabb létszámgazdálkodás érdekében azonban felül kell vizsgálni az értékesítendő al­katrészek, részegységek, nem rajzszámos termékek, az úgy­nevezett vegyes tételek normaóra-szükségletét. Műszaki fej­lesztéssel 125 ezer normaórát, karbantartással pedig 95 ezer normaórát kell megtakarítani. Az igények és a létszámlehe­tőségek ilyen egyeztetésével oldható csak meg, hogy ne le­gyenek egyik munkahelyen túlzottan szigorúak a követelmé­nyek, míg másutt a lazább tempó fékezi a vállalati és egyéni jövedelmek gyarapítását. A lazaság­eersze nem mindig a gép mellett álló dolgo­zók egyéni hajlamai miatt adódik, s hogy idén időben meg­előzzük az akaratlan állást, az intézkedési terv egyik ki­emelt témája például Battonya kapacitásainak megfelelő hasznosítása. Mint soka­k előtt ismert, eljárt az idő a jelenlegi hor­gászorsók felett. Olcsóbbak, korszerűbbek kerültek időközben a piacra. S miközben most döntéseket készítenek elő egy új típus esetleges gyártásba vételéről, illetve más típusok költ­ségeinek csökkentéséről és értékesítésük lehetőségeiről, hatá­roztak az eddig Komlón gyártott olajfékek előállításának battonyai meghonosításáról, s az ehhez szükséges gépek át­telepítéséről. Sor kerül még alkatrészgyártásra más MOM-os gyárak túlzott igénybevételének csökkentéséért, s talán külső bérmunkát is vállalhatnak. Az intézkedési terv tárgyalása közben vetődött fel, hogy Zalaegerszeg kapacitása is csupán „globálisan” teszi lehetővé az ötven százalékkal növelt ’86-os terv teljesítését. A terme­lési feladatok tekintélyes részét olyan új termékek gyártása teszi ki, amelyeket csak év közben vesznek át — ha minden jól megy — a fejlesztőktől. Ha a fejlesztők ezúttal igen pon­tosan, megbízható minőségben adják át a gyártmányokat, akkor is előbb a kapacitások hasznosítása, majd a hirtelen megnövekedett követelmények teljesítése okoz gondot, fe­szültséget Zalaegerszegen. De ha még ehhez hozzájárul némi csúszás, halogatás, minőségi probléma is, akkor lehetetlen helyzetbe kerülhet a zalai kollektíva. Mátészalkán akad ugyan túlfeszít­és az alkatrészgyártás­ban, de megoldódhat a már tisztázott géptelepítésekkel. Ha­sonló intézkedés szükséges azonban a műanya­gfröccs-kapa­­citás növeléséhez, s napirendre kell tűzni a galvánüzem re­konstrukcióját. Ezen kívül „csak” a műanyag lencsék mold­­prés-anyagának beérkezését kéne meggyorsítani és dönteni a minimérceg alsó felének anyagelőírásai ügyében. Zalaegerszeg és Mátészalka aktuális gondjai az egyébként alaposan szerkesztett intézkedési terv leírt résztémáin kívül kerültek terítékre, mégis érdemes volt szólni róluk, hiszen éppen az alaptéma lényegét érintették. Szó volt azonban még számos olyan kérdésről is, amely eleve szerepelt az intézke­dési tervben. Óva intették például az illetékes vezetőket, hogy — ép­pen a tervszerű, ösztönző bérfejlesztések érdekében — túl­zottan bízzanak a túlmunka lehetőségeiben. Háromszázezer produktív és 100 ezer egyéb túlóra, valamint az MHSZ-tagok maximálisan 200 ezer óra pluszmunkája hasznosítható csak. S akkor, amikor a forgácsolók már januárban kénytelenek megkezdeni a túlórakeret folyamatos „forgácsolását”, és az üzemfenntartás teendőinek egy része is csak túlmunkában végezhető el, akkor másutt csak rendkívüli problémák elhá­rításáért, megoldásáért vállalhatják a túlórák pluszköltségeit. Ezek indokoltságáról menet közben, folyamatosan döntenek az illetékesek. H&ffY&si ? Jelentős munkaügyi-szervezési intézkedések szükségesek ahhoz, hogy operatívan, szervezetten, gazdaságosan haladjon a munka és méltó jövedelmet biztosítson azoknak, akik leg­inkább kiveszik belőle részüket. A munkaerőmérleg megter­vezésén túl így — többek közt — sor kerül majd a követel­mény-, az érdekeltségi és az elszámolási rendszer korszerű­sítésére. Az arányosabb, igazságosabb terhelés és ennek megfele­lő ösztönzés érdekében — s nem utolsó sorban a jelenleginél reálisabb munkaügyi tervezés feltételeként — sor kerül majd (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM , 19S6. JANUÁR 8. Sikeres év után Évzáró, kitüntetésekkel Az 1985. esztendő végleges zárása előtt néhány nappal, december 19-én tartotta ha­gyományos évzáró összejövete­lét a MOM gazdasági, politi­kai, társadalmi vezetősége. Balogh András vezérigazgató igen sikeres évről adhatott számot a meghívottaknak. Mint elmondta — az előzetes adatok szerint — 13 százalék­kal több terméket állítottunk elő mint tavaly, s 16 százalék­kal több árbevételre tehetünk szert ezáltal. Az év elején ter­vezett 420 millió forintnak megfelelő konvertibilis export­­tervünket mintegy 50 millió forint értékben sikerült túltel­jesítenünk. Ezáltal másfélszer annyi terméket értékesítettünk konvertibilis valutáért, mint az előző esztendőben. Becsü­lettel kivettük tehát részün­ket az ország külkereskedelmi mérlegének javításában. Ha ehhez hozzátesszük, hogy szo­cialista és belföldi partnere­inknek tett ígéreteinket is tel­jesítettük elmondhatjuk: elé­gedettek lehetnek velünk part­nereink. Elégedettek lehetnek a MOM dolgozói is, hiszen nyeresé­günk mintegy 23 százalékkal több lesz, mint egy esztendő­vel korábban, s 17 százalék­kal növeltük a hozzáadott ér­téket is. Mindennek eredményeként várhatóan 13—14 százalékkal növekedik idén a MOM-dolgo­­zók keresete. Ezt a jövede­lemnövekedést már mindenki érzi, s a tendencia hatása megmutatkozik abban is, hogy sikerült megállítani a korábbi években folyamattá vált mun­kaerő-elvándorlást. Hosszú idő óta először sike­rült megvalósítani, hogy — a terveknek megfelelően — el­ismerjük a bérnövekedés ará­nyaiban a magasabb képzett­séget, az igényes szellemi munkát. Sikerült valamelyest javítani a fiatal diplomások helyzetén, s jobban elismerni a már hosszabb ideje nálunk dolgozó műszakiak, közgazdá­szok, kereskedők, termelésirá­nyítók tevékenységét is. És mindez nem a fizikaiak rová­sára történt. A statisztikában ugyanis nem szerepel az az összeg, amit a fizikai dolgo­zók az MHSZ pluszmunkát végző tagjaiként és gmk-tag­­ként kerestek. Az országos átlagnál na­­­gyobb áldozatvállalásunknak és eredményesebb munkánk­nak köszönhetően az átlagos­nál jobban növelhettük beru­házásainkat is. Mintegy 100 millió forint értékű korszerű gépet vásárolhattunk idén. A hatodik ötéves terv ter­vezése óta sokszor változtak a piaci viszonyok és a sza­bályzók. Sokszor kellett mó­dosítanunk rövidtávú elkép­zeléseinket. Ennek ellenére teljesítettük a hatodik ötéves terv fő célkitűzéseit. A ter­vezett nyereségeit például 11 százalékkal teljesítettük túl. Kevés vállalat mondhatja el, hogy évenként átlagosan 11 százalékkal növelhette a ter­melés volumenét, 15 százalék­kal szocialista exportját és 11 százalékkal konvertibilis elszá­molású exportját. Vállalatunk vezérigazgatója a MOM egész kollektívájának köszönetet mondott ezekért a sikerekért, kérte a jelenlévő politikai, gazdasági, társadalmi vezetőket,­­ hogy tolmácsolják ezt munkatársaiknak. Mint mondta, a teljesség igényével csa­k az új esztendőben esedé­kes év végi mérlegbeszámoló szöveges értékelésében emel­heti ki minden olyan kollek­tívának tevékenységét, amely az átlagosnál nagyobb erőfe­szítéssel, a többinél sikere­sebben dolgozott. Néhány ki­magasló tevékenységet azon­ban ez alkalommal is mélta­tott. A budapesti gyár kollektí­vájának tevékenységéből ki­emelte például a mágnestár­csás tárolók gyártóinak erőfe­szítéseit. Mint mondta, igen súlyos helyzet alakult ki nyá­ron és ősz elején jó néhány technikai probléma következ­tében. Ennek ellenére, év vé­géig sikerült rendezni a prob­lémákat, s óriási áldozatvál­lalással felszámolni az elmara­dást. Az ennek érdekében vég­zett munkájáért az ünnepség után „Kiváló Dolgozó” kitün­tetést k­apott Krisztián István a 29—65. osztály dolgozója. (Természetesen az elismerés megilleti a kollektíva többi dolgozóját is.) Hasonló gondokon sikerült túltenniük a giroteodolitok ter­vezőinek, gyártóinak, mecsai­­na­k is. Közülük Sutka István kapott kitüntetést. Az ő mun­kájának értékelésekor az is elhangzott, hogy aktívan részt vett a mikrohullámú távmé­rők átvételének eredményes lebornyalztásában is. BNV-díjas távmérőnk létre­hozói közül többen is része­sültek a kierpelt erkölcsi ér­tékű Kiváló Dolgzó kitünte­tésben. Farnady Pál, akinek tervei szerint indult hajdanán a távmérő fejlesztése, s tevé­kenyen részt vett a végszere­lés, beszabályozás gondjainak leküzdésében. Dr. Szántó Ta­más, akinek döntő szerepe volt egy igen fontos import egység hazaival való helyet­tesítésében. Zajácz Károly gyártástervező, aki hatékony technológiai segítséggel járult a gyártó osztályok sikeréhez. Sloyer Tamás, aki a program főosztályon előkészítette, koor­dinálta a termék — és más fontos gyártmányok — alkat­részeinek forgácsolását. Bog­nár Béla szerelő és Jávorszky György meó­vezető szintén ki­tüntetést kapott. A budapesti törzsgyár egyik legjelentősebb eseménye volt idén az ország egyik legszín­vonalasabb tanműhelyének létrehozása, majd ott a mű­szergyártó és karbantartó if­júsági szakmai, politikai ver­seny országos döntőjének si­keres megrendezése. A ver­seny szervezéséért és lebonyo­lításáért Kovács József és Kincses Mihály kapott kitün­tetést. Az ott elért eredmé­nyekért pedig a budapesti Kovács Gábor (I. a pályakez­dők között), a szintén buda­pesti Csíki Róbert (III. a gya­korlottak között) és a zala­egerszegi Demján László ka­pott kitüntetést. Ő ugyancsak harmadik lett, a pályakezdők között. A vállalat és a gyár jó eredményeit sok helyütt ko­vácsolták. Ez mutatkozik meg abban is, hogy kitüntetést ka­pott Győrvári József, a 3. osz­tály 630. NCN gépének be­üzemeléséért és felszerszámo­­zásáért; Lakatos Sándor a ki­emelt fontosságú műszerek op­tikai tételeinek elkészítéséért; Szemere Róbert, a mikropro­cesszoros derivatográf gyártá­sának előkészítésében végzett munkájáért; Radványi Emilné, a konvertibilis importanyagok beszerzésében végzett körülte­kintő, eredményes munkájá­ért; Sáfár Zoltánná, az R 30- as számítógép munkálatainak előkészítéséért, a kész anya­gok feldolgozásának diszponá­lásáért, s a többi gyárral va­ló kapcsolattartásért; Ábrók Miklós, az egyes kiemelt ter­mékcsoportok árainak kiala­kításáért, Rácz Lászlóné, a gyermekintézmények gazdasá­gi ügyeinek eredményes inté­zéséért. Vállalatunk vezérigazgatója sorra vette a többi gyár jelen­tősebb eredményeit és kitün­tetéseket adott át a munkában élenjáróknak. Mátészalkai gyárunk év közben jelentős mennyiségű szemüveglencse-exportot vál­lalt és ezzel segítette konver­tibilis exporttervünk túltelje­sítését. A megnövekedett ex­portfeladatok érdekében vég­zett kiemelkedő munkájáért kitüntetést érdemelt Mursa Erzsébet. Kooperációs partne­(Folytatás a 2. oldalról.) Mayer Tamás átveszi a kitüntetést A JÓ POLITIKA! HANGULATÉRT Tizenöt pártalapszervezet jelenlegi és volt titkára, a párt-vb, a társadalmi és tö­­megszervezetek vezetőinek testülete, s az alapszervezetek legjobb munkát végző akti­vistái együtt búcsúztatták az évet december 19-én, a válla­­latv­ezetőség évzáró értekez­lete után. Szita Ernő, a pártbizottság titkára — Balogh András ve­zérigazgatóhoz hasonlóan — megköszönte, amit a párt­munkások, aktivisták a MOM gazdasági feladatainak telje­sítéséért tettek. Méltatta a gazdaságszervező, ellenőrző munkát, a partner alapszer­vezetek segítését, s a gazda­sági munkában megvalósított példamutató magatartás je­lentőségét. Napirendre került még 1985 számos politikai feladata is. A pártkongresszus, a képvi­selő- és tanácstagválasztás, a szakszervezet és a népfront tisztségviselőinek választá­sa ... s ezeken kívül a min­dennapi „aprómunka”, amely­nek egy-egy mozzanata a nagy, látványos feladatoknál jobban hat a környezetünk­ben élő emberek politikai hangulatára. A jó politikai hangulat érdekében végzett sokrétű tevékenység sikerét emelte ki Kázsmér István, a kerületi pártbizottság titkára is.­­ Szita Ernő értékeli az elmúlt évi politikai munkát MOM-temékek a nagyvilágban A Bob Reuther nyugatnémet cég delegációja járt a Csörsz utcában, ahol a MOM külke­reskedőivel puhatolózó meg­beszéléseket folytatott.­­ A vízóragyártásban érdekelt vállalat kooperációs lehetősé­geket kutat. Mivel a gyárt­mánycsalád széles köre tarto­zik profiljába, licencet tud fel­kínálni, ugyanakkor alkatrészt is hajlandó lenne visszavásá­rolni. Ausztriai leányvállalata ré­szére szóba került az „Aqua­­fot” víztisztaság mérő műszer iránti esetleges igény. A megbeszélések egésze olyan kompenzációs üzletet vett célba, amelynek eredmé­nyeként elsősorban vízóra-vá­lasztékunk bővülne. ★ A november 27—29. között Stockholmban megrendezett „Medicin ’85” orvosi műszer­kiállításon a MOM lézere is szerepelt a svéd Linde­ cég ki­állítóhelyén. A kiállítással egy időben megbeszélések folytak a stand­jukat rendelkezésünkre bocsá­tókkal. A Linde ugyanis a Gamma és a MOM távol-keleti kereskedelmi képviseletét lát­ja el. A svéd kereskedők a rájuk bízott körzetben a MOM-ter­­mékek iránti érdeklődésről számoltak be. Ennek bizonysá­gául 50-50 százalékos tőkeré­szesedési aránnyal, közös vál­lalat létrehozására tettek ja­vaslatot. A magyar külkereskedelmi kormányszervek támogatásuk­ról biztosították a lehetőség kiaknázását.

Next