Fókusz, 1987 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-13 / 10. szám

1987. MÁJUS 13. Mit vállalnak brigádjaink? Újságunk előző számában már ismertettük az 1987. évi brigádmozgalom célkitűzéseit, legfontosabb feladatait. Ezúttal a konkrét munka­verseny-vállalásról szólunk, amely vállala­tunk gazdasági terve és az erre épülő brigádvállalások alapján készült el. Gazdasági terveink a szigorodó gazdálkodási feltételek és az értékesítési lehetőségek szűkülése miatt a befejezett terme­lési érték 1,5, az alaptevékenység árbevételének 1,3, és az ös­­­szes tevékenység árbevételének 1,2 százalékos növekedését irá­nyozzák elő. A rubelelszámolású export 4,9, a konvertibilis 11,7 százalékkal emelkedik. A belföldi értékesítés 11,3 száza­lékkal csökken. A termelési költségek csökkentése érdekében a takarékos­­sági tervek és a brigádok vállalásai alapján anyagköltségben 12,7 millió forint megtakarítás várható. Energiaköltségben a vállalás az előző évi energiafelhasználás 1,5 százalékos csök­kentése — a villamosenergia-árak központi emelése ellenére. Szociálpolitikai feladatok megvalósítására és munkavédelmi intézkedésekre 79,7 millió forintot fordít a MOM. A vállalat kollektívája, szocialista brigádjai vállalják, hogy az 1987. évi tervezett befejezett termelési érték megva­lósuljon; a dunaújvárosi gyár 17 százalékos, a komlói 4, a má­tészalkai 6,2, a zalaegerszegi 3,7 százalékos befejezett terme­lési érték növelésével, valamint a budapesti gyár előző évi 90 százalékos teljesítésével. Továbbá vállalják az év­közi terv­változások, szervezési és kapacitásproblémák miatt szükséges­sé váló rugalmas munka- és munkaerő-átcsoportosításokat, valamint a tervezett határidők betartását. Termékszerkezetünk korszerűsítése, versenyképesebbé té­tele érdekében kiemelt fejlesztési feladat: az 5236, 5237 és az 5240. rsz. miniflappy; a 7465. rsz. digitális személymérleg; a 2402. rsz. kétkamrás légszárító; a 4747. rsz. szintező; a 4171. rsz. geodéziai távcső; a 4085. rsz. Gi—C3 teodolitok „C” és „S” sorozatának előkészítése és legyártása. Termékeink minőségének, a munka hatékonyságának ja­vítása érdekében technológiai fejlesztéssel a mechanikai és optikai gyártás területén 112 ezer normaóra­ megtakarítását tervezzük. Normakarbantartási intézkedésekkel ebben az év­ben 196 ezer normaóra­ megtakarítása várható. A termelés so­rán keletkező hibalehetőségek kiszűrésével, a selejtokok, vesz­teségforrások feltárásával és megszüntetésével kollektívánk vállalja, hogy a forint értékben és normaórában mért munka­­selejtet 1,5 százalékos termelésnövekedés mellett — 3 száza­lékkal csökkenti. Az elmúlt években üzembe helyezett nagy­értékű, nagy teljesítményű gépek 1986-ban 85,5 százalékra emelkedett átlagos kihasználását tovább kell javítani. A mun­kafegyelem betartásával, a munkaerő hatékonyabb foglalkoz­tatásával növelni kívánják a hasznos tevékenységgel eltöltött munkaidő arányát, és csökkenteni az egész és törtnapi hiány­zásokat. A töltésimport-anyagok kiváltása a devizakihozatali mu­tatók javítása érdekében a mechanikai gyártás területén 8,8, az optikai gyártásban 2,8 millió forint megtakarítását vállal­ják brigádjaink. A hulladék- és másodlagos anyagok hasznosí­tásával, inkurens, elfekvő készletek feltárásával és értékesí­tésével pedig 30 millió forint megtakarítást vállalnak. A gazdasági vezetők vállalják a munkaverseny szervezési, működési és érdekeltségi feltételeinek biztosítását. Folyama­tosan figyelemmel kísérik gazdasági területük brigádjainak munkáját, vállalásaik teljesítését. Politikai, érdekképviseleti szerveink sajátos lehetőségeik kihasználásával erősítik a mun­kaverseny mozgalmi jellegét, demokratizmusának növelését. Szocialista brigádjaink, dolgozóink 5 millió forint megta­karítását vállalják újítások és ésszerűsítések bevezetésével. Követelmény: gyártmányaink nem rubelelszámolású import­­tartalmának további csökkentése, kiváltása. Az 1987. évi gazdasági feladatok eredményes megoldása érdekében továbbfejlesztjük, szélesítjük a „DH”-munkarend­­szeren belül jól működő hiba­jelző rendszert. Az értékelemző módszer által feltárt és a gazdasági vezetés által elfogadott műszaki-technológiai változások gyakorlati végrehajtásában brigádjaink aktívan részt vesznek, javasltakkal segítk az új módszerek bevezetését. Az 1987-ben rendelkezésre álló munkaverseny- és prémi­umkeretekből a kollektív szerződés és a sok munkaverseny­szabályzat alapján folyamatosan, következetesen ösztönzi vál­lalatunk vezetése, mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben a vállalások eredményes teljesítését.A NOSZF 70. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista munkaversenyben kiemel­kedő eredményt elért brigádok elismerésben részesülnek. A szocialista munkaverseny-mozgalomnak gazdasági sze­repük mellett fontos feladata, hogy minél több tagját vigye előbbre a szocialista erkölcs, a magasabb színvonalú szakmai és általános műveltség útján. Szükségessé vált, hogy az okta­tás, a közművelődés tartalmát gazdagítsuk. Erősíteni kell a munkahelyek művelődést befolyásoló szerepét. J. FÓKUSZ ÜZLETI HÍREK Az 5 1/4” floppy iránt szo­cialista és belföldi vevőink fokozottan érdeklődnek. Len­gyel és NDK partnereinknél a minták bevizsgálása eredmé­­nyesen megtörtént. Román partnereink mintát kértek és várható a csehszlovákok je­lentkezése is. A belföldi fel­használók közül igényt jelen­tett be többek között a Video­ton és a Telefongyár. Április végén a szovjet partnerrel eredményesen lezá­rult az új típusú derivatog­ráf ártárgyalása. Ennek ered­ményeként ez évi szállításra 15 db átvételére jelentettek be igényt, valamint további 20 db régi típus szállítására is igényt tartanak az eddig lekötött 144 db fölött. Tőkés kooperációs partne­reink körének további bővülé­sével számolunk. Előrehala­dott tárgyalásokat folytatunk egy svájci céggel csuklók gyártásáról, valamint a nyu­gatnémet De—We céggel csi­gák és csigakerekek gyártásá­ról és szállításáról. Partnere­ink a gyártásbavétel függvé­nyében már az idén az alkat­részek fogadására készek. 9 Kinevezés, felmentés BALOGH ANDRÁS VE­ZÉRIGAZGATÓ Florovits Gézát saját kéré­sére, nyugdíjállományba vo­nulása miatt 1986. augusztus 1-jei hatállyal (utolsó munka­napja: 1986. decem­ber 31.) felmentette a 05. üzem üzem­vezetői beosztásából. Dallos Jánost saját kérésé­re, más vállalatoknál fontos beosztásba történő áthelye­zése miatt 1986. augusztus 17-i hatállyal felmentette kereske­delmi főosztályvezetői be­osztása alól. Molnár Pétert 1990. szep­tember 30-ig további 4 évre kinevezte a műszaki vevő­­szolgálati és szervizosztály vezetőjévé. Czibula Jánost 1987. III. 31-i hatállyal kinevezte a kereskedelmi igazgatóság szervezetébe tartozó keres­kedelmi főosztály főosztály­­vezetőjévé. Pozsgai Károlyt 1987. I. 31-i hatállyal felmentette a vállalattól történő kilépése miatt a MOM dunaújvárosi gyára ügyvitelvezető beosztá­sából. Hencz Györgyöt 1987. II. 1-jei hatállyal kinevezte a MOM dunaújvárosi gyára­i ügyvitelvezetőjévé. HORVÁTH MIKLÓS BU­DAPESTI GYÁRIGAZGATÓ: Szabó Lászlót kinevezte 1987. I. 1-i hatállyal a sze­relő gyáregység szervezetébe tartozó 05. üzem üzemveze­tőjévé. Bak Istvánt kinevezte 1987. III. 1-től 1990. II. 28-ig — 3 éves időtartamra — a sze­relő gyáregység szervezetébe tartozó 05. üzem művezető­jévé. Wikidál Gábort felmentette nyugállományba vonulása mi­att 1987. II. 1-jei hatállyal a forgácsoló gyáregység szerve­zetébe tartozó 21—23. (edző­öntöde) üzem üzemvezetői be­osztásából. SUGA JÁNOS ÜZEMEL­TETÉSI IGAZGATÓ: Horváth Sándort kinevez­te további 5 éves időtartamra 1992. V. 31-ig az üzemfenn­tartási főo. termelés vezető­­jévé. Wittman Istvánt kinevezte további 3 éves időtartamra — 1990. II. 28-ig — a szerszám és készülék gyáregység szer­vezetébe tartozó 18. (köszörű) üzem üzemvezetőjévé. Bánkúti Józsefet kinevezte 1987. IV. 1-től 1990. III. 31-ig —<■ 3 éves időtartamra — az SZKGY szervezetébe tartozó Szerszámgazdálkodási osztály osztályvezetőjévé. TOBAK OTTÓ KERESKE­DELMI IGAZGATÓ: Sólyom Fekete Ferencet 1987. III. 1-jei hatállyal átszer­vezés miatt, érdemeinek el­ismerése mellett felmentette az export II. osztály vezetése alól. DR. KALLÓ PÉTER KU­TAT­ÁSI-FEJLESZTÉSI IGAZGATÓ: Mándi Árpádot más fontos beosztásba kerülése miatt 1987. II. 28-i hatállyal fel­mentette a technológiai fő­osztály szervezetébe tartozó tömeggyártás-technológiai osztály osztályvezetői beosz­tásából. Topor Gábort 1987. IV. 1-től — 3 éves időtartamra — ki­nevezte a technológiai főo. szervezetébe tartozó tömeg­gyártás-technológiai osztály osztályvezetőjévé. Saját hatáskörömben: Várnai Ferencet a szerve­zet­ korszerűsítésének meg­felelően 1987. II. 1-től 1990 I. 31-ig 3 éves időtartamra­­ kineveztem a személyzeti és oktatási főosztály szervezeté­be tartozó oktatási osztály osztályvezetőjévé. Nagy Árpád személyzeti és szociális igazgató. Dr. Fialovszky Lajos (1898-1987) Március 30-án kora délután Farkasréten, szemerkélő eső­ben kísértük utolsó útjára volt egyetemi tanárunkat, a tudós kutatót, a magyar geo­déták nesztorát: dr. Fialovszky Lajost. Hosszú, eredmények­ben igen gazdag, tartalmas, szép élete volt. 1898-ban szü­letett Nagybecskereken. Szü­lei katonai pályára adták, és így az I. világháborúban már mint fiatal tiszt vett részt. A háború után elvégezte a Mű­egyetemet, majd a Haditech­nikai Intézetnél helyezkedett el. 1937-ben az Iparügyi Mi­nisztérium hadmérnöki törzs­tisztjévé léptették elő, majd 1939-ben kinevezték a Precí­ziós Szerszámgépgyár igazga­tójának. Háborúellenes és németellenes magatartása mi­att 1943-ban 11 hónapi bör­tönbüntetésre ítélték. 1945-ben a kormány a de­mokratikus hadsereg ezrede­sévé léptette elő. Több mint 30 éves katonai szolgálat után 1949-ben polgári pályára ment. Előbb a Gamma Optikai Gyár, majd a MOM geodéziai mű­szerfejlesztő és kutató mér­nöke lett. 1951-ben egyetemi doktor, majd 1955-ben védi meg az Akadémián kandidá­tusi disszertációját. Ekkor már Oltay professzor jobb ke­ze és óraadó tanár a Mű­egyetemen. 1961-ben ítéli meg neki az Akadémia a „műszaki tudományok doktora” — cí­met. 1968-tól mint címzetes­ egyetemi tanár tevékenykedik a BME Geodéziai Intézetében. Itt készíti elő élete főművét, az 1979-ben megjelent, 500 ol­dalas : „Geodéziai műszerek” — c. könyvet, melyhez hason­ló, minden részletre kiterjedő műszertan hazánkban még nem látott napvilágot. Gaz­dag publikációs munkásságát igazolja, hogy 65 tudományos dolgozata jelent meg: magyar, angol, lengyel, német és orosz nyelven. Az Elnöki Tanács, a kormány és a tudományos szakma számos magas kitün­tetéssel ismerte el tevékeny­ségét. 85 éves korában (1983-ban) vonult végleg nyugdíjba, de élete utolsó percéig dolgozott. Felejthetetlen emlékét, min­den magyar geodéta kegyelet­tel őrzi szívében. Dr. Székely Domokos (UVATERV) Új tmk-raktár — új módszerekkel Nem szenzáció, de jó tudni: a mátészalkai gyár tmk-rak­­tára minőségileg sokkal jobb, modernebb, magasabb szintű munkafeltételeket biztosító raktárépületbe költözött. Ez fontos az ott dolgozók szá­mára és fontos a gyárnak is. A költözés önmaga még nem lenne olyan nagy ese­mény, hogy arról írni kelle­ne, de vallom, hogy igenis ír­ni kell azokról, akik a köte­lező munka elvégzésén kívül valamilyen pluszt adnak. A fehér köpenyes anyaggazdál­kodók, gépírónők, munkásru­hában végezték a kemény fi­zikai munkát, nem félve at­tól, hogy valaki netán kigú­nyolja ezért őket. Az átköl­­tözködést március 24-től áp­rilis 8-ig végezték­­ el, önerő­ből, a raktári dolgozók és hét ún. irodista dolgozó munká­jával. Igaz, a nagyon súlyos villanymotorok átszállítását a vegyes karbantartó műhely Május 1. szocialista brigádja vállalta. A zökkenőmentes költöz­ködés közben is folyt az utal­ványozás, az anyagbevétel és -kiadás, melyet úgy oldottak meg, hogy az irodai munkát elvégezték 09 óráig, átöltöz­tek, mentek rakodni, cipeked­­ni, hurcolkodni, majd dél­után 15 órától ismét az író­asztal mellett dolgoztak. Va­lahol itt lehet felfedezni a munkához állás, a gondolko­dásmódban történő pozitív irányú változást. Meg kell említenünk itt Kovács Sándor anyaggazdálkodó nevét, aki a szervezésben, és a fizikai munkában különösen kitett magáért, de bármelyikőjüket felsorolhatnánk, akik ebben a munkában részt vettek. S végezetül, szóljunk arról is, hogy a munka során új ötletek, megoldások is fel­színre jöttek, melyeket bát­ran alkalmaztak, s ezzel ugyancsak nyerték. A raktár­helyiségekben optimálisan he­lyezték el a polcrendszereket, változtatták a polcelosztást, tért és rakfelületet nyerve ez­zel, műanyag tárolódobozokat alkalmaztak, mely az alkat­résztárolást könnyítette meg. A raktár belső megvilágítását korszerűsítették, megfelelően helyezték el az új armatúrá­kat, energiatakarékos lámpá­kat szereltettek fel, mellyel elérhetik azt, hogy minden esetben csak a raktárnak azt a területét világítják meg, ahol dolgoznak. Centralizálva helyezték el az eddig külön­­külön levő és működő tank­­raktárat, motorraktárat, ga­rázs alkatrészraktárat és a tekercselőműhelyt. Végered­ményként szakszerűen, job­ban tárolják a különféle anyagokat és megteremtették a három műszakos gyors rak­tári munka szervezési felté­teleit is. Fodor Károly Áttekinthetőbb, jobb körülmények az új raktárban Az információs munkáról TÁJÉKOZTATÓ A PÁRTALAPSZERVEZETEKNEK A beszámoló taggyűléseken több észrevétel hangzott el a politikai információs munká­ról. Ezért fontosnak érezzük, hogy feladatát tisztázzuk, a munkafolyamatot ismertessük a kerületi pártszervezetekkel. Alapvető fontosságú, hogy a politikai információs mun­ka kettős feladatot töltsön be: — a felettes pártszerveket és ^ — a saját pártszervezet min­den tagját azonos hírtartal­mú, valósághű, gyors, konk­rét és pontos információval lássa el a pártszervezet terü­letén dolgozó kommunisták és pártonkívüliek reagálásáról az élet különböző területein történt eseményekkel kapcso­latban, s ezáltal hozzásegítse a helyi és a felsőbb szintű pártvezetést helyes döntések és intézkedések előkészítésé­hez, meghozatalához. A helyi pártvezetőség az információs csoport által ké­szített összegzést megvizsgál­ja. Meghatározza a saját ha­táskörbe tartozó intézkedése­ket, kijelöli az ezért felelős személyeket, határidőt szab számukra. Rendkívül fontos a helyi reagálás. Ez történhet válaszadással személyesen, történhet párttaggyűlésen, termelési tanácskozáson stb. Lényeges, hogy ha intézkedést igényel a felvetett probléma, arról is essen szó, hogy a megoldás mikorra várható. A válaszadásnál célszerű figye­lembe venni a politikai ki­adványok cikkeit, tanulmá­nyait. Taggyűléseken egy-egy politikai cikket ismertetni lehet, vagy fel kell hívni rá a figyelmet. A gyakorta felme­rülő elméleti kérdéseket ér­demes taggyűlés keretében megvitatni. A helyi pártszervezet a to­vábbított információs jelen­tésben jelölte meg, hogy mely felvetésre mely szervtől, hi­vataltól vár választ, illetve intézkedést A kerületi pártbizottság munkacsoportja összesítést készít minden hónapban a beérkezett információs jelen­tésekből. Ezt tartalmi módosí­tás nélkül továbbítjuk az irá­nyító Budapesti Pártbizottság felé. Az információs jelentések­ben beérkezett kérdések, vé­lemények egy része olyan országos jellegű kérdésekkel foglalkozik, amelyek a kerü­leti PR hatáskörét meghalad­ják. A válaszok elmaradását főleg ezen kérdések körében bírálták többen. Bár a fel­vetett észrevételekre sokszor ad választ 1-1 cikk, rádió-, vagy tv-műsor, ezeket nem tartják kielégítőnek több esetben. Van olyan felvetés, amely választ, intézkedést igényel a kerületi vagy budapesti in­tézményektől. Ezeket továb­bítjuk az illetékes hatóság fe­lé és a tőlük kapott válaszok­ról, illetve az általuk megho­zott intézkedésekről, ha több pártszervezetet érint, akkor a kerületi PB Tájékoztatójában,­­ha csak egy-két pártszervezet számára jelent információt, akkor levélben, vagy szóban adunk tájékoztatást. Esetenként válaszaink kés­nek, ennek az az oka, hogy más intézményeket kérünk meg válaszadásra, intézkedés­re és ez időbe telik. A kerületi Tájékoztatóba minden hónapban az írásos információs jelentések kerüle­ti összegzését, szerkesztett formában közzétesszük. Itt — elsősorban terjedelmi okok miatt — csak a legáltaláno­sabb, a kerület nagy többsé­gét foglalkoztató vélemények kerülnek nyilvánosságra. Ter­mészetesen vannak olyan vélemények, melyek csak igen kis réteget foglalkoztatnak. Ezeket is továbbítjuk a Bu­dapesti Pártbizottság felé, de a Tájékoztatóban nem kap­nak helyet. Az MSZMP XII. Ker. Bizottsága

Next