Föld és Szabadság, 1936 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1936-01-01 / 1. szám
A mezőgazdasági népesség érdekelt védő Op. 1 előfizetés 1.5# pengd. Megjelenik évente tízszer tölgyes szám ara 1* túlév. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili. Centiucea 4.nciáldemetrata Párt filldrifires tagjai Ingyen kapják. Mi van a telepítési javavaiban? Most aztán sorra kerül a telepi törvényjavaslat. Nincs köszönet benne. A négymillió koldus számára ez is csak annyit jelent, mint a többi encsenhencsen, amellyel a kormány a nemzeti munkatervnek nevezett tarisznyáját megtömte. A lassan-lassan kiürül most már ez a tarisznya. Eddig legalább el tudta hitetni, hogy valami van a tarisznyában. Meg is csörgette, zötyögtette elég gyakran, mint a gazdaasszony a pár szem kukoricát, mikor a malacokat csalogatja. Természettani törvény, hogy minél kevesebb valamely edénynek a tartalma, annál inkább zörög az. Lám, a kor,mányígéretek is milyen hangosan zörögtek az elmúlt év tavaszán. Most aztán lassan kitűnik, hogy amit nem a tarisznya legfenekére pakkoltak — mint a választójogot —, elég silány portéka. El lehet képzelni, milyen lesz a többi, ami még esetleg kikerül bel a tarisznyából.Vegyük most szemügyre a telepítési törvényjavaslatot, amelye a kormány a múlt hetekben küldött meg az érdekképviseleteknek. A javaslat célja. A javaslat kimondott célja az volna, hogy a már meglévő kisebb törpebirtokok az önálló, egy család megélhetését biztosító kisbirtokok nagyságára kiegészíttessenek. Általános elvként vonul végig a javaslaton, hogy a szigorúan megrostált egészséges helyi igényeket lehetőleg helyben kell kielégíteni s csak ott kell a telepítés drágább eszközéhez fordulni, ahol azt népesedési vagy egyéb szempontok megkövetelik. Ez így szépen hangzik. Azonban van a törvényjavaslatnak egy fejezete, amely szerint csak azoknak juttatnak kisbirtokot, akiknek bizonyos vagyoni erejük már van. A földművelésügyi miniszter karácsonyi nyilatkozata szerint a föld árának legalább ■,0 százalékát kell megfizetnie annak, aki telepítés útján földhöz akar jutni. El lehet képzelni, ilyen feltételek mellett hány törpebirtokos egészítheti ki földjét egy család eltartására elegendő nagyságú kisbirtokká. Hiszen tudvalevő, hogy a legnagyobb része, még az olyan is, aki nincs eladósodva, vért izzad azért, hogy élhessen és a magas közterheket fizetni tudja. Honnan veszik a földeit A tervszerű telepítéshez és a földbirtokpolitikai tevékenységhez természetesen elsősorban föld kell. A javaslat mindjárt a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló ingatlanok felhasználását ígéri be. Ámde nyilvánvaló — s ezt annak idején mi is kimutattuk —, hogy a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló területekből három kis falut sem tudnak telepíteni. Még a javaslat indokolása szerint is, a törvény életbelépésétől számított 12 év múlva kezdődő igénybevétel révén csak 230.000 holdról lehet szó,ez is csak akkorra, ha a most élő várományosok kihalnak, tehát 70—80 év múlva, két, vagy amit már kiosztottak egyszer, de a fizetni nem tudó reformföldeseket kimozdították belőle. Azután igénybeveszik a köztartozási hátralékok fejében természetben leadandó ingatlanokat, a Károlyi Mihály-féle birtokot (amit Károlyi Mihály már 1919-ben önként a magyar népnek adott). Általában a nagybirtok igénybevételénél már nem ilyen határozott a javaslat. Különböző korlátokat és kibúvókat állít fel, amelyek alkalmazása a végrehajtó hatalomtól függ. A nagybirtok földátengedési kötelezettsége igen bizonytalan, amelyet százféleképpen ki lehet játszani. Csak az egy község határában, vagy több község határában fekvő, de összefüggő oly nagybirtokkal szemben lehet helyes, amelynek mezőgazdasági területe 3009 kát. holdon, illetve mezőgatdasági területének kataszteri , tiszta jövedelme 30.010 kolottán felül van. De csak az esetben, ha a birtok az érdekelt község terjeszkedését vagy új község alakulását akadályozza. Legyünk nyugodtak, majd lesz rá gond, hogy a legtöbb nagybirtok ne akadályozza sem a terjeszkedést, sem az új alakulást. Hiszen eddig sem akadályozta. Azután nincs is szükség arra, hogy fölösleges gondot okozzon. Hiszen utána mindjárt benne van a javaslatban, hogy a birtok mezőgazdasági területéből 3000 holdat, illetve 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő részt érintetlenül kell hagyni. Oly községek határában pedig, ahol a nagybirtok mezőgazdasági területe negyedrészét sem foglalja el a határnak, minek helye az átengedési kötelezettségnek. Vagyis vegyünk példának egy 10.000 hát holdnyi terü,lettel bíró községet, amelyből csak 2000 hold az uraság szántóföldje, míg 7000 hold erdő, rét stb. szintén az uraságé, így a község összes lakosságának mindössze 1000 hold van a birtokában, ott még a kellő anyagi erővel bíró törpebirtokosok sem szerezhetnek földet. A kártalanítás. Itt azután mér elég határozott és világos a törvényjavaslat. A birtokpolitika céljaira felhasznált ingatlanok teljes becsértékének megfelelő összeget adja. Sőt, az összeg kétharmadát készpénzzel kifizeti, egyharmadát pedig a kincstár 25 év alatt 31 százalékos kamattal törleszti le. Nem is rossz üzlet lesz ez az átengedésre kötelezett birtokosok részére, habár azt hisszük, ilyenek nem sokan lesznek. De a javaslat még tovább megy a kötelezett tulajdonosok védelmében. Hogy őket jogsérelem és károsodás ne érhesse, minden kérdésben bírói jogvédelmet biztosít nekik azzal, hogy az átengedésre kötelező határozatok ellen az illetékes ítélőtáblához fordulhatnak panaszukkal. A Kik kapnak földet. A már említett anyagi előfeltételen kívül ugyanolyan kiválogatás történik, mint a Nagyatádi-féle földreform végrehajtásánál. A törvényjavaslat, módot ad rá, hogy az embereket politikai nézetük, pártállásuk sze