Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-27 / 39. szám
350 gyításban alulról tekintve, állítja a férget elő. Valódi különbséget az alma és körte- vértetű között nem bírtunk felfedezni. A szeptemberben eszközölt ásatásoknál a tetvek közelében nagyobb számban találtunk a talajban két kis fehér állatot, melyeknek rajzai a 7. és 8. ábrákon láthatók. Az első úgy nézett ki, mint egy igen fiatal százlábú bogár, a másik mint egy más földi rovar ábrája. Sajnos, hogy nem voltunk képesek ezen két, talán a vértetükre ellenséges állat további fejlődését és átalakulását alaposan megfigyelni. A körte-vértetűre vonatkozó további észleletek téltől tavaszig következők voltak: A helyben maradt fáknál eszközölt ásatásoknál kiderült, hogy a tetvek habár kiesebb számban, de még mindig életben voltak. A deczembertől februárig tartó igen havas tél folytán a tetvek megdermedtek s meg is keresbedtek. Az 1876. évi márczius elején tett alapos vizsgálatokból kiderült: 1. hogy a faiskolában állva maradt körtefácskákon, a kiásáskor még voltak nyomai a gyapjas pehelynek, de sehol sem mutatkozott élő tetű; 2. hogy az őszszel cserepekben üvegházba vitt fákon sem pehely, sem tetvek nyomai nem voltak többé találhatók; 3. az őszszel kiszedett s gyökereik megtisztítása után ismét külön elültetett fáknál ugyanaz volt az eredmény mint 2. alatt; 4. a három láb mély gödör ásás és a föld mély megforgatásánál szintén nem volt nyoma található a tetveknek. A szomszéd körte és almafák tavaszi növése május végéig igen erőteljes és rendes volt, úgy hogy a baj végleges elnyomására lehet következtetést vonni, tartama két év. Iskola elhagyásakor vizsga után a legjobb növendék 300 frt. jutalmat kap, a többi alkalmasnak talált fejenként 200-at!“ FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. Folytatása a mellékleten. Gazdasági tanügy. — A budapesti állatgyógyintézet újjászervezése, mely a hazai gazdaközönség rég táplált óhajának tárgya volt, végre megvalósult. Mint értesültünk, az idevonatkozó értesítés már legközelebb közzé fog tétetni. Úgy halljuk, hogy ez alkalommal az intézet tanszemélyzetében is, az intézet reformjának érdekében megfelelő változás fog történni. (1) Gazdasági tanügy Francziaországban. III. Napóleonnak egy érdemét nem fogja elvitatni senki, t. i. azt, hogy folyton azon volt, mikép a földmivelők sorsán javítson, a földmivelést emelje, stb. Hogy neki ily után sikerült a paraszt népet megnyerni, azt itt részletezni felesleges, de érdekes látni, hogy a köztársaság, mely minden felforgatható intézményt megváltoztatott, s melynél minden nap változnak a miniszterek, az adott példán indul ma is. Egymást követik új és hasznos intézkedések, beruházások stb. Július 30-án egy törvény hozatott, mely a gazdasági oktatást az elemi tanítással egybekötni rendelte, és már aug. 12-én a földmivelési miniszter igen részletes rendeletet bocsájtott ki, mely ama törvény végrehajtása iránt intézkedik. A már fenálló „école nationale d’agriculture“, „ferme-écoles“ mellett a két utóbbi közt középen álló „écoles pratiques d’agriculture“ fognak felállíttatni. A személyzet fizetését az állam, a többi költséget a megyék tartoznak viselni. Érdekes világot vet a franczia földmivelési minisztérium irányára a rambouill et-i juhásziskola idei programmja, mely épen most jelent meg. E szerint a rambouillet-i állami, (vagy mint a francziák nevezik „nemzeti“) juhászat mellett juhásziskola van. Most őszre hét hely üres, mely következőkép hirdettetik: „Felvételi életkor 15 év. Felvételi kérvény beadandó okt. 10-ig a földmiv. minisztériumhoz, elemi ismereteket igazoló bizonyitványnyal. Iskolába belépés nov. 1. Az élelmezés az iskolában dij nélkül. Tanfolyam Szakegyletek működése. — A központi háziipar egylet tagjai örvendetes módon szaporodnak. Az eddig je-lentkezett tagok számát gyüjtőivenkéntt kimutatandó, megkezdjük ezennel az első közlést: A beles M. S. irén 2 r. t., Gantner Imréén 18 r. t., Binder Lajosén 1 r. t. Bau M. P. Irén 7 r. t., Fürth Izabelláén 6 r. t. Gross & Weissén 10 r. t., Guttmann Józsefén 12 r. t., Haas Gyuláén 5 r. t., Hajós Kálmánén 12 r. t., Hanke Rudolfén 6 r. t., Haugg Kamillán 5 r. t. Káldy Gyuláén 16 r. t., Kenessey Kálmánén 1 r. t., Dr. Kérkápit . Károly Irén 9 r. t. alapítók : Kerkápоу Károly, Jankovich Miklós, Csengery Antal, Mак г а у László, Máriássy András, Kоmssich Pál, Máriássy Kálmán, Szentimrei Elek, Zichy Antal, Szapáry Antal is, Nagy-Szabó Ignácz, Hoffmann Pál, Pau- ter Tivadar, Pasztr Ágost, Csemeghy Károly, Kurányi Adolfon 1 r. t. Kovásznay K. Zsigmondén 14 r. t., Márkus Sámuelén 10. r. t., Mendl Istvánén 6 r. t. Mittelmann Józsefén 3 r. t, Neumann Mihályén 19 r. t. Neuschloss Ödönén 4 r. t, Pichler Nándorén 6 r. t., Podmaniczky Fr. báróén 5 r. t., alapító : dr. Arányi Lajos, Pollák Charmén 7 r. t., Polonyi Gézáén 4 r. t., Popper Arminén alapító Popper Armin, Popper Istvánén 4 r. t., Rakovszky Istvánén 11 r. t., Rakovszky Istvánén 5 r. t., Rieger Györgyén 6 r. t., Victoria malom (évenként 10 írttal), d' Rosenberg Lajosén 5 r. t., Rötzer Ferenczén 6 r.t., Schmidt Károlyén 5. r. Seefehlner Gyuláén 3 r. t., Sorsidén 7 r. t., alapitó Rósa Lajos Szarvassy Sivén 1 r. t., Dr. Takács Lajosén 10 r. t., Than Mórén 5 r. t.,alapitó Weber M. Varságh Jánosén 3 r. t, Zádor Gyuláén 5 r. t., összesen 164 r. és 19 alapitó tag. Ezúttal a tervtartók kéretnek,hogy aziveket minél előbb Kőrösy Józsefhez Budapest, új városháza beküldeni szíveskedjenek. Az orsz. erdészeti egyesület idei közgyűlése Pilis-Maróthra, a vallás-alapítvány esztergommegyei birtokára volt kitűzve. A számos vendéget a közoktatási minisztérium hivatalnokai és az erdőhivatali tisztek fogadták rendkívüli szívességgel. A minisztert Hegedűs Lajos min. tanácsos képviselte, rendező pedig Hoffmann Sándor min. titkár volt. Az ismerkedési estély egy erdészetiek díszített teremben ment végbe. Ugyane teremben tartatott meg vasárnap reggel a közgyűlés, melyet Bedő Albert egyesületi titkár azzal a kijelentéssel nyitott meg, hogy az elnök köztudomás szerint már korábban lemondott, az alelnökök egyike pedig hosszabb idő óta külföldön van, míg másika — Wagner Károly — beteg. Felhívja ennélfogva a tagokat, hogy közgyűlési elnököt válaszszanak. Scholcz Gyula indítványára egyhangúlag Maltsek Gusztáv kir. tanácsos és főerdőmester választatott meg. A napirend első pontjához képest beadattak a szavazatok az egyesületi elnökre, alelnökökre és igazgató-választmányra. Általános szótöbbséggel megválasztottak : elnök : Tisza Lajos, alelnökök b. Lipthay Béla és Wágner Károly, választmányi tagok : Bikkai Nándor, gr. Degenfeld Imre, Luczenbacher Pál, Scholz Rezső, gr. Andrássy Aladár, Prugberger József, Scholcz Gyula, Illés Nándor, Maltsek Gusztáv, Eleőd Józsa, Kenessey Kálmán, Berzeviczy Egyed, Ghyczy Emil, Lónyay Gábor, Tisza László, ifj. Hoffmann Sándor, Fekete Lajos, Balázs Vincze, gr. Pálffy János, Székely Mihály, Atzél Péter, Divald Adolf, Driesz Frigyes és Klipunovszky Károly. A kitűzött közgazdasági szakkérdések elseje volt a pilismaróthi közalapítványi uradalom erdőgazdaságának ismertetése, kapcsolatban az ott alkalmazásban levő cserkéregtermelés bemutatásával. Az ismertető ifj. Hoffmann Sándor volt. Csak a főbb adatokra szorítkozik. Ezek szerint az uradalom 10,773 katastrális holdra terjed, melyből 9233 hold erdő és 1500 gazdászati területet képez. Az összes erdőség öt főosztályba van osztva, melyekből 100 éves fordáju szálerdőben 3400 hold, 40 éves fordáju saserdőben 4133 1/2 hold, 20 éves fordáju cserhám-üzemben 1700 hold kezeltetik. Az évi átlagnövekvés 2380 ölre tehető. A szükséges csemeték egy gondosan ápolt erdőkertben neveltetnek. 1868 óta nagy területek fásittatnak be fenyvesekkel, melyekre a talaj itt kedvező, s igen szépen növekednek. Az épület- és haszonfa részint döntött állapotban az erdőn, részint pedig a tüzelőfával együtt a budapesti faraktárban árusittatnak el. Figyelmet érdemel a cserhám-üzem, mely az alantabb fekvő tölgyesekre terjed ki., Ahol alkalmazzák, ott tömérdek gyöksarj ered. Évenkint átlagban 1120 öl fát hámoznak, s a kéreg el van adva 10 évre előre egy bécsi iparosnak. Van jövedelem a mellékhasználatokból is, így a kőbányákból 1200 frt, erdei legelőből 800 frt, eper- és málnatermésből 600 frt, mészkőeladásból 400 frt stb., úgy hogy a mellékhasználatokból befolyó összes jövedelem 5870 frtot teszen Az egész uradalom erdészeti jövedelme 99,104 frt, mig a kiadás 55,886, s ezt levonva a nyers jövedelemből, marad tiszta jövedelem 43,218 frt, vagyis holdankint 4 frt 68 kr. — Ez kétség kivül igen kedvező eredmény s a közgyűlés elismerő helyesléssel fogadta e jelentést, elrendelvén annak kinyomatását. Hosszabb és érdekes vitát idézett elő azon kérdés, váljon, tekintettel a gyakorlati erdőgazdaság szolgálati igényeire, czélszerűnek ismerhető-e a selmeczi m. k. erdőakadémián jelenleg fennálló úgynevezett szabad tanrendszer, és mennyiben lehet, kívánatos az, hogy az erdőakadémia a budapesti m. kir. tudomány-egyetemmel egyesíttessék. Scholcz Gyula erd. akad. tanár kijelenti, hogy a jelenlegi tanrendszer megváltoztatása iránt maga az akadémiai igazgatóság javaslatot tett fel a kormányhoz, s mielőtt az egyesület nyilatkoznék, bevárandónak véli a minisztérium intézkedését. Bedő Albert indítványára a közgyűlés kimondja, hogy az egyesület örvendetes tudomásul veszi az akadémia igazgatóságának lépését. Az áthelyezés kérdésében pedig akkép nyilatkozott, hogy az akadémia maradjon meg Selmeczen, és elfogadta Hoffmannak a tanárok anyagi helyzetének javítására vonatkozó indítványát. A közgyűlés Eleőd felszólalására egyhangúlag sajnálatát fejezte ki az eddigi elnök dr. Keglevich Béla lemondása felett, s neki jegyzőkönyvileg is elismerést szavazott. Végül egy három tagból álló bizottság küldetett ki a múlt évi számadás átvizsgálására és a jövő évi költségvetés megállapítására. — Terménykiállítás Nagyvárad vn. Bihar m. gazdasági egyesülete termény- és iparmű kiállítás tartást határozott, mely a szokott helyen folyó szeptember 26., 27., 28. napjain fog megtartatni, s ezzel az eddigi vasárnapi kiállítások is véget érnek. Helye lesz e kiállításban mindenféle gazdasági, hegyi, kerti, méhészeti stb. terméknek úgy természetes mint feldolgozott állapotban; helye lesz a házi, a kézmű, a gyári iparczikknek, s minden a közönség okulására szolgáló szép és becses műnek. A csarnok egyik terme csemegéző s áruhelyül is fog használtatni, hol a tömegesen beszállított gyümölcs, tészta-sütemények, bor s más szeszes italok a kiállító által bármikor izleltethetők s elárusithatók. A kiállított tárgyak becse felett szakbizottságok fognak határozni, s kiállítók történhető ajánlat esetén jutalmat, minden esetre azonban érdemleges elismerést és dicsérő oklevelet nyerhetnek. A kiállítni szánt tárgyak a tárlatba legkésőbb f. szept. 25-én reg. beszállítandók, hogy berendeztetésük idején megtörténhessék. A tárlat-megnyitás naponta reg. 9 órakor, bezárása este 6 órakor leend. Harmadik napon délután 4 órakor kihirdettetvén a bírálat eredménye, a kiállítás bevégzettnek fog tekintetni, s a kiállított tárgyak tulajdonosaik által elszállittathatók; azok pedig, melyek felől semmi rendelkezés nem történt, ugyanakkor sorrendben a kiállítási költség fedezésére elárvereztetnek. A tárlatot kiállítók díjmentesen, mások 10 kv. befizetés mellett látogathatják. Keltő.Váradon, szeptember 20. 1875. A bihar m. gazdasági egylet nevében Gobóczy Károly, e. titkár. — A k.-szolnokm. gazd. egylet szept. 19-én Török-Szt.-Miklósonirtott választmányi gyűlésének jegyzőkönyvéből. Jelen voltak: Jarenák Sándor elnök, Orczy Antal, Fischer Zsigmond, Lelovits Gyula, Taubinger Béla, Mocsy László, Bagosy Lajos, Herkl Károly, Füzesi Lőrincz, Lábasi János. Elnök előterjeszti, hogy időkímélés tekintetéből a mai napra nemcsak a választmányi, hanem a lótenyészbizottsági tagokat is meghívta, és mivel a jelen gyűlés egyik főtárgyát a földmivelési miniszternek f. év julius 22-én 18647. sz. a. az áll a m m ének nek a jövő évi fedeztetési idényre községek és magántenyésztőknél mi módon leendő elhelyezését tárgyazó körrendelete folytán a községekkel megindítandó tárgyalás képezi, ennek sikeresebb voltáért a község elöljárókat szintén felkérte, hogy a mai napon tartandó tárgyalásra felhatalmazással ellátott egy vagy két községi tagot kiküldjenek. Sajnálattal tudatja, hogy a meghívásnak csupán D-Ványa és Török-Szt.-Miklós mezővárosok tettek eleget, míg a többiek kimaradásokon felül még csak pár sorból álló értesítés küldését sem tartották érdemesnek, mely közönyösség még akkor is megrovást érdemelne, ha a meghívás teljesítése áldozatokba került volna. Ezután felolvastatott a miniszteri körrendelet, minek következtében a Török-Szt.Miklós és D.-Ványa mezővárosok részéről megjelent kiküldöttek kijelentették, hogy bár községük mezőgazdái a minőség és mennyiség tekintetében egyiránt rosszul sikerült termés következtében beállott szükséget nagy mérvben fokozó gabonaár csökkenés miatt nincsenek azon helyzetben, hogy ha mindjárt saját érdekükben is nagyobb áldozatot hozhassanak s noha azon áldozatok, melyek követeltetnek, a szaporulat csekély száma miatt koránt sincsenek arányban az ebből háromló haszonnal s a tenyészanyag jóságában e miatt megingatott bizalom folytán a kezeik között lévő statistikai adatok bizonyítása szerint a 39. sz.