Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-27 / 39. szám

350 gyításban alulról tekintve, állítja a férget elő. Valódi különbséget az alma és körte- vértetű között nem bírtunk felfedezni. A szeptemberben eszközölt ásatásoknál a tetvek közelében nagyobb számban talál­tunk a talajban két kis fehér állatot, melyek­nek rajzai a 7. és 8. ábrákon láthatók. Az első úgy nézett ki, mint egy igen fiatal száz­lábú bogár, a másik mint egy más földi ro­var áb­rája. Sajnos, hogy nem voltunk képe­sek ezen két, talán a vértetükre ellenséges állat további fejlődését és átalakulását alapo­san megfigyelni. A körte-vértetűre vonatkozó további észleletek téltől tavaszig következők voltak: A helyben maradt fáknál eszközölt ása­tásoknál kiderült, hogy a tetvek habár kie­sebb számban, de még mindig életben voltak. A deczembertől februárig tartó igen ha­vas tél folytán a tetvek megdermedtek s meg is keresbedtek. Az 1876. évi márczius elején tett ala­pos vizsgálatokból kiderült: 1. hogy a faiskolában állva maradt kör­­tefácskákon, a kiásáskor még voltak nyomai a gyapjas pehelynek, de sehol sem mutatko­zott élő tetű; 2. hogy az őszszel cserepekben üveg­­házba vitt fákon sem pehely, sem tetvek nyo­mai nem voltak többé találhatók; 3. az őszszel kiszedett s gyökereik meg­tisztítása után ismét külön elültetett fáknál ugyanaz volt az eredmény mint 2. alatt; 4. a három láb mély gödör ásás és a föld mély megforgatásánál szintén nem volt nyoma található a tetveknek. A szomszéd körte és almafák tavaszi növése május végéig igen erőteljes és rendes volt, úgy hogy a­ baj végleges elnyomására lehet következtetést vonni, tartama két év. Iskola elhagyásakor vizsga után a legjobb növendék 300 frt. jutalmat kap, a többi alkalmasnak talált fejenként 200-at!“ FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. Folytatása a mellékleten. Gazdasági tanügy. — A budapesti állatgyógyinté­­zet újjá­szervezése, mely a hazai gazdakö­zönség rég táplált óhajának tárgya volt, végre megvaló­sult. Mint értesültünk, az idevonatkozó értesítés már legközelebb közzé fog tétetni. Úgy halljuk, hogy ez alkalommal az intézet tanszemélyzetében is, az intézet reformjának érdekében megfelelő változás fog történni. (1) Gazdasági tanügy Franczia­­országban. III. Napóleonnak egy érdemét nem fogja elvitatni senki, t. i. azt, hogy foly­ton azon volt, mikép a földmivelők sorsán javít­son, a földmivelést emelje, stb. Hogy neki ily után sikerült a paraszt népet megnyerni, azt itt részletezni felesleges, de érdekes látni, hogy a köztársaság, mely minden felforgat­ható intézményt megváltoztatott, s melynél min­den nap változnak a miniszterek, az adott példán indul ma is. Egymást követik új és hasznos intézkedések, beruházások stb. Július 30-án egy törvény hozatott, mely a gazda­sági oktatást az elemi tanítással egybekötni rendelte, és már aug. 12-én a földmivelési miniszter igen részletes rendele­tet bocsájtott ki, mely ama törvény végre­hajtása iránt intézkedik. A már fenálló „école nationale d’agriculture“, „ferme-écoles“ mel­lett a két utóbbi közt középen álló „é­col­es pratiques d’agriculture“ fognak fel­­állíttatni. A személyzet fizetését az állam, a többi költséget a megyék tartoznak viselni. Érdekes világot vet a franczia földmivelési minisztérium irányára a r­a­m­b­o­u­i­ll e­t-i j­u­­hásziskola idei programmja, mely épen most jelent meg. E szerint a rambouillet-i ál­lami, (vagy mint a francziák nevezik „nem­zeti“) juhászat mellett juhásziskola van. Most őszre hét hely üres, mely következőkép hir­­dettetik: „Felvételi életkor 15 év. Felvételi kérvény beadandó okt. 10-ig a földmiv. mi­nisztériumhoz, elemi ismereteket igazoló bizo­­nyitványnyal. Iskolába belépés nov. 1. Az élelmezés az iskolában dij nélkül. Tanfolyam Szakegyletek működése. — A központi háziipar egylet tagjai örvendetes módon szaporodnak. Az eddig je-­­­lentkezett tagok számát gyüjtőivenkéntt kimutatandó, megkezdjük ezennel az első közlést: A bel­es M. S. irén 2 r. t., G­a­­­n­t­n­e­r Imréén 18 r. t., Binder Lajosén 1 r. t. B­­­a­u M. P. Irén 7 r. t., Fürth Izabelláén 6 r. t. Gross & Weiss­én 10 r. t., Guttmann Józsefén 12 r. t., H­a­a­s Gyuláén 5 r. t., Hajós Kálmánén 12 r. t., Hanke Rudolfén 6 r. t., Haugg Kamillán 5 r. t. Káldy Gyuláén 16 r. t., Kenessey Kálmánén 1 r. t., Dr. Kér­­k­á­p­i­t . Károly Irén 9 r. t. alapítók : Kerká­­p­о­­­у Károly, Jankovich Miklós, Cs­engery Antal, M­а­к г а у László, Máriássy András, K­о­m­s­s­i­c­h Pál, Máriássy Kálmán, S­z­e­n­t­i­m­­r­e­i Elek, Zichy Antal, Szapáry Antal is, Nagy-Szabó Ignácz, Hoffmann Pál, P­a­u- t­e­r Tivadar, P­a­­­s­z­t­r Ágost, Csemeghy Ká­roly, K­urányi Adolfon 1 r. t. Kovásznay K. Zsigmondén 14 r. t., Márkus Sámuelén 10. r. t., Mendl Istvánén 6 r. t. Mittelmann Józsefén 3 r. t, Neumann Mihályén 19 r. t. Neu­­schloss Ödönén 4 r. t, Pichler Nándorén 6 r. t., Podmaniczky Fr. báróén 5 r. t., alapító : dr. Arányi Lajos, Pollák Charmén 7 r. t., Po­lo­n­y­i Gézáén 4 r. t., Popper Arminén ala­pító Po­p­p­e­r Armin, Popper Istvánén 4 r. t., Ra­­k­o­v­s­z­k­y Istvánén 11 r. t., R­ako­v­s­z­k­y Ist­vánén 5 r. t., Rieger Györgyén 6 r. t., Victo­ria malom (évenként 10 írttal), d'­ Rosenberg Lajosén 5 r. t., R­ö­t­z­e­r Ferenczén 6 r.t., Schmidt Károlyén 5. r. Seefehlner Gyuláén 3 r. t., S­or­si­d­­­é­n 7 r. t., alapitó R­ó­s­a Lajos Szarvassy S­­ivén 1 r. t., Dr. Takács Lajosén 10 r. t., Than Mórén 5 r. t.,alapi­tó Weber M. Var­­s­á­g­h Jánosén 3 r. t, Z­á­d­o­r Gyuláén 5 r. t., össze­sen 164 r. és 19 alapitó tag. Ezúttal a te­rvtar­­tók kéretnek,hogy aziveket minél előbb Kőrösy Józsefhez Budapest, új város­háza beküldeni szíveskedjenek.­­ Az orsz. erdészeti egyesület idei közgyűlése Pilis-Maróthra, a vallás-ala­­pítvány esztergommegyei birtokára volt kitűzve. A számos vendéget a közoktatási minisztérium hivatal­nokai és az erdőhivatali tisztek fogadták rendkívüli szívességgel. A minisztert Hegedűs Lajos min. taná­­csos képviselte, rendező pedig Hoffmann Sándor min. titkár volt. Az ismerkedési estély egy erdészetiek díszí­tett teremben ment végbe. Ugyane teremben tarta­tott meg vasárnap reggel a közgyűlés, melyet Bedő Albert egyesületi titkár azzal a kijelentéssel nyitott meg, hogy az elnök köztudomás szerint már koráb­ban lemondott, az alelnökök egyike pedig hosszabb idő óta külföldön van, míg másika — Wagner Ká­roly — beteg. Felhívja ennélfogva a tagokat, hogy közgyűlési elnököt válaszszanak. Scholcz Gyula in­dítványára egyhangúlag Maltsek Gusztáv kir. taná­csos és főerdőmester választatott meg. A napirend első pontjához képest beadattak a szavazatok az egyesületi elnökre, alelnökökre és igazgató-választmányra. Általános szótöbbséggel megválasztottak : elnök : Tisza Lajos, alelnökök b. Lipthay Béla és Wágner Károly, választmányi ta­gok : Bikkai Nándor, gr. Degenfeld Imre, Luczenba­­cher Pál, Scholz Rezső, gr. Andrássy Aladár, Prug­­berger József, Scholcz Gyula, Illés Nándor, Maltsek Gusztáv, Eleőd Józsa, Kenessey Kálmán, Berzeviczy Egyed, Ghyczy Emil, Lónyay Gábor, Tisza László, ifj. Hoffmann Sándor, Fekete Lajos, Balázs Vincze, gr. Pálffy János, Székely Mihály, Atzél Péter, Divald Adolf, Driesz Frigyes és Klipunovszky Károly. A kitűzött közgazdasági szakkérdések elseje volt a p­i­l­i­s­m­aróthi közalapítványi ura­dalom erdő­gazdaságának ismertetése, kapcsolatban az ott alkalmazásban levő cserkéreg­­termelés bemutatásával. Az ismertető ifj. Hoffmann Sán­dor volt. Csak a főbb adatokra szorítkozik. Ezek szerint az uradalom 10,773 katastrális holdra terjed, melyből 9233 hold erdő és 1500 gazdászati területet képez. Az összes erdőség öt főosztályba van osztva, melyekből 100 éves fordáju szálerdőben 3400 hold, 40 éves fordáju saserdőben 4133 1/2 hold, 20 éves for­dáju cserhám-üzemben 1700 hold kezeltetik. Az évi átlag­növekvés 2380 ölre tehető. A szükséges cse­meték egy gondosan ápolt erdőkertben neveltetnek. 1868 óta nagy területek fásittatnak be fenyvesekkel, melyekre a talaj itt kedvező, s igen szépen növe­kednek. Az épület- és haszonfa részint döntött álla­potban az erdőn, részint pedig a tüzelőfával együtt a budapesti faraktárban árusittatnak el. Figyelmet érdemel a cserhám-üzem, mely az alantabb fekvő tölgyesekre terjed ki., A­hol alkalmazzák, ott tömér­dek gyöksarj ered. Évenkint átlagban 1120 öl fát hámoznak, s a kéreg el van adva 10 évre előre egy bécsi iparosnak. Van jövedelem a mellékhasznála­tokból is, így a kőbányákból 1200 frt, erdei legelő­ből 800 frt, eper- és málna­termésből 600 frt, mészkő­eladásból 400 frt stb., úgy hogy a mellékhasznála­­tokból befolyó összes jövedelem 5870 frtot teszen­ Az egész uradalom erdészeti jövedelme 99,104 frt, mig a kiadás 55,886, s ezt levonva a nyers jövede­lemből, marad tiszta jövedelem 43,218 frt, vagyis holdankint 4 frt 68 kr. — Ez kétség kivül igen ked­vező eredmény s a közgyűlés elismerő helyesléssel fogadta e jelentést, elrendelvén annak kinyomatását. Hosszabb és érdekes vitát idézett elő azon kérdés, váljon, tekintettel a gyakorlati erdőgazdaság szolgálati igényeire, czélszerűnek ismerhető-e a s­e­l­­meczi m. k. erdőakadémián jelenleg fennálló úgynevezett szabad tanrendszer, és mennyiben lehet, kívánatos az, hogy az erdőakadémia a budapesti m. kir. tudomány-egyetemmel egyesíttessék. Scholcz Gyula erd. akad. tanár kijelenti, hogy a jelenlegi tanrendszer megváltoztatása iránt maga az akadémiai igazgatóság javaslatot tett fel a kor­mányhoz, s mielőtt az egyesület nyilatkoznék, bevá­­randónak véli a minisztérium intézkedését. Bedő Al­bert indítványára a közgyűlés kimondja, hogy az egyesület örvendetes tudomásul veszi az akadémia igazgatóságának lépését. Az áthelyezés kérdésében pedig akkép nyilatkozott, hogy az akadémia marad­jon meg Selmeczen, és elfogadta Hoffmannak a ta­nárok anyagi helyzetének javítására vonatkozó in­dítványát. A közgyűlés Eleőd felszólalására egyhangúlag sajnálatát fejezte ki az eddigi elnök dr. Kegle­­vich Béla lemondása felett, s neki jegyzőkönyvi­leg is elismerést szavazott. Végül egy három tagból álló bizottság külde­tett ki a múlt évi számadás átvizsgálására és a jövő évi költségvetés megállapítására. — Terménykiállítás Nagyvár­a­­d v­n. Bihar m. gazdasági egyesülete termény- és ipar­mű kiállítás tartást határozott, mely a szokott he­lyen folyó szeptember 26., 27., 28. napjain fog meg­tartatni, s ezzel az eddigi vasárnapi kiállítások is véget érnek. Helye lesz e kiállításban mindenféle gazdasági, hegyi, kerti, méhészeti stb. terméknek úgy természetes mint feldolgozott állapotban; helye lesz a házi, a kézmű, a gyári iparczikknek, s minden a közönség okulására szolgáló szép és becses mű­nek. A csarnok egyik terme csemegéző s áru­helyül is fog használt­atni, hol a tömegesen beszállított gyü­mölcs, tészta-sütemények, bor s más szeszes italok a kiállító által bármikor izleltethetők s elárusithatók. A kiállított tárgyak becse felett szakbizottságok fog­nak határozni, s kiállítók történhető ajánlat esetén jutalmat, minden esetre azonban érdemleges elisme­rést és dicsérő oklevelet nyerhetnek. A kiállítni szánt tárgyak a tárlatba legkésőbb f. szept. 25-én reg. be­­szállítandók, hogy berendeztetésük idején megtörtén­hessék. A tárlat-megnyitás naponta reg. 9 órakor, bezárása este 6 órakor leend.­­ Harmadik napon délután 4 órakor kihirdettetvén a bírálat eredménye, a kiállítás bevégzettnek fog tekintetni, s a kiállított tárgyak tulajdonosaik által elszállittathatók; azok pedig, melyek felől semmi rendelkezés nem történt, ugyanakkor sorrendben a kiállítási költsé­g fedezé­sére elárvereztetnek. A tárlatot kiállítók díjmentesen, mások 10 kv. befizetés mellett látogathatják. Keltő.­­Váradon, szeptember 20. 1875. A bihar m. gazdasági egylet nevében Gobóczy Károly, e. titkár. — A k.-szolnokm. gazd. egylet szept. 19-én Török-Szt.-Miklóson­­irtott választmányi gyű­lésének jegyzőkönyvéből. Jelen voltak: Jarenák Sán­­dor elnök, Orczy Antal, Fischer Zsigmond, Lelovits Gyula, Taubinger Béla, Mocsy László, Bagosy Lajos, Herkl Károly, Füzesi Lőrincz, Lábasi János. Elnök előterjeszti, hogy időkímélés tekinteté­ből a mai napra nemcsak a választmányi, hanem a lótenyészbizottsági tagokat is meghívta, és mivel a jelen gyűlés egyik főtárgyát a földmivelési miniszter­nek f. év julius 22-én 18647. sz. a. az á­ll a m m é­­n­e­k n­e­k a jövő évi fedeztetési idényre közsé­gek és magántenyésztőknél mi módon le­endő elhelyezését tárgyazó körrendelete foly­tán a községekkel megindítandó tárgyalás képezi, ennek sikeresebb voltáért a község elöljárókat szin­tén felkérte, hogy a mai napon tartandó tárgyalásra felhatalmazással ellátott egy vagy két községi tagot kiküldjenek. Sajnálattal tudatja, hogy a meghívásnak csu­pán D-Ványa és Törö­k-Szt.-Miklós mezővárosok tet­tek eleget, míg a többiek kimaradásokon felül még csak pár sorból álló értesítés küldését sem tartották érdemesnek, mely közönyösség még akkor is megro­vást érdemelne, ha a meghívás teljesítése áldozatokba került volna. Ezután felolvastatott a miniszteri körrendelet, minek következtében a Török-Szt.­Miklós és D.-Vá­nya mezővárosok részéről megjelent kiküldöttek ki­jelentették, hogy bár községük mezőgazdái a minő­ség és mennyiség tekintetében egyiránt rosszul sike­rült termés következtében beállott szükséget nagy mérvben fokozó gabonaár csökkenés miatt nincse­nek azon helyzetben, hogy ha mindjárt saját érde­kükben is nagyobb áldozatot hozhassanak s noha azon áldozatok, melyek követeltetnek, a szaporulat csekély száma miatt koránt sincsenek arányban az ebből háromló haszonnal s a tenyészanyag jóságá­ban e miatt megingatott bizalom folytán a kezeik között lévő statistikai adatok bizonyítása szerint a 39. sz.

Next