Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-10 / 19. szám

80. szám. Budapest, május 10. 1875. Második évfolyam. 19. szám. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Kiadótulajdonosok: Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Budapest, V. nádor-utcza II. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. MEZŐ- ÉS ERDŐ­GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LÓTEIYESZBIZOTTSÁGOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. ,,Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyv­­árosi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek Budapest, V. nádor­ utcza 6. sz.) czimzendők. Előfizetési felhívás „Földmivelési Érdekeink“ 1875. évi folyamára. Lapunk szives olvasóit felkérjük, hogy lapunknak körükben uj pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog ha­ladni, és több mint százhúszra menő munka­társai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési árak: 2 hóra 1 frt., 3 hóra 1 frt. 50 kr., 6 hóra 3 frt., egész évre 6 frt. A „Falusi Gazd­á­­val együtt: 3 hóra 2 frt., 6 hóra 4 frt. gesz évre 8 frt. Tartalom. A gabona gyökérzeté­ről. 3 ábrával. Dr. Ekkert József. A mezőgazdászai aránytan köréből. IV. Vége. Benkovich Ernő. A borhamisítás kérdéséhez. Dr. Nyáry Ferencz. Gypszszel tett kísérletek eredménye. Kun Istv. A nagyváradi virág­kiállítás. A keleti marhavész hazánkban. A legújabb amerikai szénagyüjtő gép („Sulky- Bake“ vagy „Hellingsworthi“.) 1 ábrával. Levelek a szerkesztőhöz. A bécsi kertészeti kiállítás Mauthner Ödön. Kérelem. Bel- és külföld. Uj állítólagos phyllo­xera vesztöszer. — Somogy megye gazdasági álla­potáról. — Köztárházak, Bécsben. — Juh termé­kenysége. — Phylloxera vizsgálatok. — A földár­járól. — Seiderheim virágkiállítása. — A bécsi tollas baromfi kiállítás. Vetések állása külföldön. Németország. — Rüge­n-ben. Személyi hírek. Paray Sándor. Nyílt tér. Keményítő gyártásról. Gazdasági tudósítások. Abaujm. — Keszthely. Szakegyletek működése. A baranyam. gazd. egyesület. — A Somogymei gazd. egyesület, nagy­atádi köre. Gazdasági statistika. Társulás németország­­ban. — Jégbiztosítás. Üzleti hirek. Kiállítások, versenyek, ülések, előadások ha­tárnapjai. Szerkesztői üzenetek. Hirdetések, levél által borittatik be; az alaktani főgyö­­köcskén kívül még egynéhány mellékgyö­­kérke (rendszerint 2—3, az árpánál néha 5—6 is) már praeformálva van a csirában. Ha az ilyen képződésű gabnaszem ked­­­­vező viszonyok összetalálkozása mellett (me- I legség, nedvesség és levegő) csírázásnak in­­i dúl, mindenekelőtt a főgyököcske s vele a mellékgyököcskék törnek át az u. n. gyök­­hüvelytől körülvéve a maghéjon s csak mi­után 1/2 —2 centiméternyi hosszúságot értek el, töri keresztül a kelő is a maghéjat. Az igy fejlődő s a csirában már prae­formálva volt csiragyökerek csakhamar fölü­­­letükön sok gyökszert*) bocsátanak s nem sokára oldalgyökereket is hajtanak, azaz elágazódnak. Az alaktani főgyökér mint ilyen ki nem fejlődik, hanem elcsenevésze­sedik. E helyett azonban az erősödő szár aljából új mellékgyökerek**) keletkeznek, melyek hasonlóképen gyökszőröket és oldal­gyökereket hajtanak. A gabnagyökérzet további fejlődése igen szoros viszonyban állván a fejlődő szár bütykeivel, különösen azon bütyökkel, mely­ből később a bokrosodás kiindul,­­ melyet bokrosodási bütyöknek nevezünk, előbb szükséges ezen bütyök fejlődéséről és különösen azon körülményekről, melyek a fejlődő szár valamelyik bütykének bokroso­dási bütyökké való képzésénél befolyással vannak, röviden megemlékeznünk. A bütykök a gabnaszár tengelyének rendszeres megszakításai. E bütykök tömö­rek, s a később belül üres, csöves gabna­szár helyi, a csöves űrt megszakító megvas­­tagodásait képezik. Ezen bütykökben a sej­tek alakja s fejlődése különbözik a szár egyéb részeit, a bütyökközöket (Internodia) alkotó sejtek alakja és fejlődésétől. Ily bü­työk ott keletkezik a száron, a­hol a szár­ból levél veszi eredetét. Hogy könnyebben megértethessem magamat, a szár legalsó bütykét, az egész szár hasisát, melyből az eddigelé említett gyökerek veszik eredetüket, gyökbütyöknek fogom a következőkben ne­vezni. Mindegyik bütyökből, mint már említem, levél veszi eredetét. Ezen levél hónaljában egy oldalág keletkezik. Ha már most két levéleredethely (Blattinsertionsstelle) között a szár nem nyúlik meg, nem képez bütyökközt. *) A gyökszőrök a vékony hártyájú gyökér­külhámsejtek szőralakúlag megnyujtott s szintén vé­­konyhártyájú kinövései, melyek a gyökér felületét sokszorosan nagyítván, a viz s az abban oldott tápanyagoknak a talajból való fölszívására szol­gálnak. **) Oldalgyökerek (Seitenwurzeln) alatt az alaktanban valamely gyökér elágazásait, mellékgyö­kerek alatt (Adventiv­ vagy Nebenwurzeln) ellenben oly gyökereket értünk ellentétben az alaktani fő­­gyökérrel (Hauptwurzel), melyek a szárból erednek, akkor ezen két levél látszólag a szár egy és ugyanazon helyéről annak jobb s baloldalán keletkezik, s ezen levelek hónaljában eredő oldalhajtások szintén a szár egy s ugyanazon helyéről, a szár egy bütykéből látszanak ke­letkezni. Ily módon azonban nem csak két levéleredethely, hanem 3, 4 s fok között, és e szerint ugyanannyi hónalji eredetű oldal­hajtás eredethely között is nyújtatlan marad­hat a szár s ekkor azon bizonyos számú le­vél és oldalhajtás a szár egy és ugyanazon bütykéből látszik eredetét venni. A szár ilyen helyét, melyből több levél és oldalhajtás ered, s mely ugyanannyi bütyök egy közös bütyökké való összeolvadásának képzelhető, bokrosodási bütyöknek nevezzük. Hogy valamely gabonanövény melyik bütyke lesz a bokrosodási bütyökké, az függ az illető bütyöknek a talajdani helyzetétől. Általában véve csak földalatti bütyök lesz azzá, és pedig a földalatti bütykök legfelsőb­­bike, mely legközelebb van a talaj felszíné­hez. A földalatti bütykök száma azonban különböző a szerint, a mint a magnak aláta­­karása mélyebb vagy sekélyebb volt. Sekély alátakarásnál (2—4 d­m.) az első vagy gyökbütykön kívül több földalatti bütyök ritkán képződik, s akkor ezen első bütyök lesz egyszersmind bokrosodási bütyökké. (1. 1. ábra.) Ha azonban mélyebbé (4—8 d­m.) takarjuk alá a magot, a kelő szár a föld felszínéig még egy bütyköt képez, és akkor ez lesz a bokrosodás kiinduló pontja. (2. ábra.) Még mélyebb alátakarásnál a szár a talaj felszínéig két, három, ritkán több bütyköt képez, és akkor a harmadik, illető­­tőleg negyedik bütyök­­a gyökbütyöktől ki- A gabona gyökérzetéről. A kifejlett gabonanövény gyökérzetéről helyes fogalmat dakogy szerezhetünk magunk­nak, ha annak fejlődését figyelemmel kisérjük. A gyökérzet fejlődése csírázáskor kez­dődik. A gabnafélék magva — helyesebben mondva, termése — a csirából s az ennél térimére és súlyra nézve 30—40-szer nagyobb liszttartalmu fehérnyetestből áll. Kívül az egész mag a maghéj s a magtakaró által vétetik körül. A csira fejlett s mint ilyen kelő — gyököcske, s csemlevélre van ta­golva. A kelő tenyészkúpja 3—4 előképzett ДДГ Mai számunkhoz egy negyed iv melléklet van csatolva.

Next