Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1875-05-10 / 19. szám
80. szám. Budapest, május 10. 1875. Második évfolyam. 19. szám. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Kiadótulajdonosok: Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Budapest, V. nádor-utcza II. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LÓTEIYESZBIZOTTSÁGOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. ,,Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárosi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek Budapest, V. nádor utcza 6. sz.) czimzendők. Előfizetési felhívás „Földmivelési Érdekeink“ 1875. évi folyamára. Lapunk szives olvasóit felkérjük, hogy lapunknak körükben uj pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog haladni, és több mint százhúszra menő munkatársai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési árak: 2 hóra 1 frt., 3 hóra 1 frt. 50 kr., 6 hóra 3 frt., egész évre 6 frt. A „Falusi Gazdával együtt: 3 hóra 2 frt., 6 hóra 4 frt. gesz évre 8 frt. Tartalom. A gabona gyökérzetéről. 3 ábrával. Dr. Ekkert József. A mezőgazdászai aránytan köréből. IV. Vége. Benkovich Ernő. A borhamisítás kérdéséhez. Dr. Nyáry Ferencz. Gypszszel tett kísérletek eredménye. Kun Istv. A nagyváradi virágkiállítás. A keleti marhavész hazánkban. A legújabb amerikai szénagyüjtő gép („Sulky- Bake“ vagy „Hellingsworthi“.) 1 ábrával. Levelek a szerkesztőhöz. A bécsi kertészeti kiállítás Mauthner Ödön. Kérelem. Bel- és külföld. Uj állítólagos phylloxera vesztöszer. — Somogy megye gazdasági állapotáról. — Köztárházak, Bécsben. — Juh termékenysége. — Phylloxera vizsgálatok. — A földárjáról. — Seiderheim virágkiállítása. — A bécsi tollas baromfi kiállítás. Vetések állása külföldön. Németország. — Rügen-ben. Személyi hírek. Paray Sándor. Nyílt tér. Keményítő gyártásról. Gazdasági tudósítások. Abaujm. — Keszthely. Szakegyletek működése. A baranyam. gazd. egyesület. — A Somogymei gazd. egyesület, nagyatádi köre. Gazdasági statistika. Társulás németországban. — Jégbiztosítás. Üzleti hirek. Kiállítások, versenyek, ülések, előadások határnapjai. Szerkesztői üzenetek. Hirdetések, levél által borittatik be; az alaktani főgyököcskén kívül még egynéhány mellékgyökérke (rendszerint 2—3, az árpánál néha 5—6 is) már praeformálva van a csirában. Ha az ilyen képződésű gabnaszem kedvező viszonyok összetalálkozása mellett (me- I legség, nedvesség és levegő) csírázásnak ini dúl, mindenekelőtt a főgyököcske s vele a mellékgyököcskék törnek át az u. n. gyökhüvelytől körülvéve a maghéjon s csak miután 1/2 —2 centiméternyi hosszúságot értek el, töri keresztül a kelő is a maghéjat. Az igy fejlődő s a csirában már praeformálva volt csiragyökerek csakhamar fölületükön sok gyökszert*) bocsátanak s nem sokára oldalgyökereket is hajtanak, azaz elágazódnak. Az alaktani főgyökér mint ilyen ki nem fejlődik, hanem elcsenevészesedik. E helyett azonban az erősödő szár aljából új mellékgyökerek**) keletkeznek, melyek hasonlóképen gyökszőröket és oldalgyökereket hajtanak. A gabnagyökérzet további fejlődése igen szoros viszonyban állván a fejlődő szár bütykeivel, különösen azon bütyökkel, melyből később a bokrosodás kiindul, melyet bokrosodási bütyöknek nevezünk, előbb szükséges ezen bütyök fejlődéséről és különösen azon körülményekről, melyek a fejlődő szár valamelyik bütykének bokrosodási bütyökké való képzésénél befolyással vannak, röviden megemlékeznünk. A bütykök a gabnaszár tengelyének rendszeres megszakításai. E bütykök tömörek, s a később belül üres, csöves gabnaszár helyi, a csöves űrt megszakító megvastagodásait képezik. Ezen bütykökben a sejtek alakja s fejlődése különbözik a szár egyéb részeit, a bütyökközöket (Internodia) alkotó sejtek alakja és fejlődésétől. Ily bütyök ott keletkezik a száron, ahol a szárból levél veszi eredetét. Hogy könnyebben megértethessem magamat, a szár legalsó bütykét, az egész szár hasisát, melyből az eddigelé említett gyökerek veszik eredetüket, gyökbütyöknek fogom a következőkben nevezni. Mindegyik bütyökből, mint már említem, levél veszi eredetét. Ezen levél hónaljában egy oldalág keletkezik. Ha már most két levéleredethely (Blattinsertionsstelle) között a szár nem nyúlik meg, nem képez bütyökközt. *) A gyökszőrök a vékony hártyájú gyökérkülhámsejtek szőralakúlag megnyujtott s szintén vékonyhártyájú kinövései, melyek a gyökér felületét sokszorosan nagyítván, a viz s az abban oldott tápanyagoknak a talajból való fölszívására szolgálnak. **) Oldalgyökerek (Seitenwurzeln) alatt az alaktanban valamely gyökér elágazásait, mellékgyökerek alatt (Adventiv vagy Nebenwurzeln) ellenben oly gyökereket értünk ellentétben az alaktani főgyökérrel (Hauptwurzel), melyek a szárból erednek, akkor ezen két levél látszólag a szár egy és ugyanazon helyéről annak jobb s baloldalán keletkezik, s ezen levelek hónaljában eredő oldalhajtások szintén a szár egy s ugyanazon helyéről, a szár egy bütykéből látszanak keletkezni. Ily módon azonban nem csak két levéleredethely, hanem 3, 4 s fok között, és e szerint ugyanannyi hónalji eredetű oldalhajtás eredethely között is nyújtatlan maradhat a szár s ekkor azon bizonyos számú levél és oldalhajtás a szár egy és ugyanazon bütykéből látszik eredetét venni. A szár ilyen helyét, melyből több levél és oldalhajtás ered, s mely ugyanannyi bütyök egy közös bütyökké való összeolvadásának képzelhető, bokrosodási bütyöknek nevezzük. Hogy valamely gabonanövény melyik bütyke lesz a bokrosodási bütyökké, az függ az illető bütyöknek a talajdani helyzetétől. Általában véve csak földalatti bütyök lesz azzá, és pedig a földalatti bütykök legfelsőbbike, mely legközelebb van a talaj felszínéhez. A földalatti bütykök száma azonban különböző a szerint, a mint a magnak alátakarása mélyebb vagy sekélyebb volt. Sekély alátakarásnál (2—4 dm.) az első vagy gyökbütykön kívül több földalatti bütyök ritkán képződik, s akkor ezen első bütyök lesz egyszersmind bokrosodási bütyökké. (1. 1. ábra.) Ha azonban mélyebbé (4—8 dm.) takarjuk alá a magot, a kelő szár a föld felszínéig még egy bütyköt képez, és akkor ez lesz a bokrosodás kiinduló pontja. (2. ábra.) Még mélyebb alátakarásnál a szár a talaj felszínéig két, három, ritkán több bütyköt képez, és akkor a harmadik, illetőtőleg negyedik bütyöka gyökbütyöktől ki- A gabona gyökérzetéről. A kifejlett gabonanövény gyökérzetéről helyes fogalmat dakogy szerezhetünk magunknak, ha annak fejlődését figyelemmel kisérjük. A gyökérzet fejlődése csírázáskor kezdődik. A gabnafélék magva — helyesebben mondva, termése — a csirából s az ennél térimére és súlyra nézve 30—40-szer nagyobb liszttartalmu fehérnyetestből áll. Kívül az egész mag a maghéj s a magtakaró által vétetik körül. A csira fejlett s mint ilyen kelő — gyököcske, s csemlevélre van tagolva. A kelő tenyészkúpja 3—4 előképzett ДДГ Mai számunkhoz egy negyed iv melléklet van csatolva.