Földmivelési Érdekeink, 1876 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1876-05-08 / 19. szám
132. szám. Budapest, 1876. május 8. Harmadik évfolyam. 19. szám. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LÓTERÍTÉSZBIZOTTSÁGOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Kiadótulajdonosok: Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Budapest, V. nádor utcza u. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként 1o áron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Eh.fizetési dij : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. ,,Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek , úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V. nádor-utcza 6. sz.) czimzendek. Tartalom. Rajzok az angol földmivelés köréből. Juhgazdaságok. Kenessey Kálmán. — úti napló. IX. Francziaország. Kvassay Jenő. — A hernyók pusztításától hogy kell biztos sikerrel a piszke-bokrokat megóvni. Vojnits Dávid. - A nagyváradi virág-kiállitás. — Az árvíz által a vetésekben okozott károk. — Szak egyletek működése. (Az országos gazdasági egyesület. A zalamegyei gazdasági egyesület. Az erdélyi gazdasági egyesület. A somogymegyei gazdasági egyesület.) — Gazdasági tudósítások. — Gazdasági tavaly. (Az osztrák földmives-iskolai igazgatók gyűlése. Az iparoktatást terjesztő egyesület vizsgálatai.) — A „Borászati Lapok.' — A „Falusi Gazda.“ — Bélés külföld. (A szegedi országos ipar-, termény- és állatkiállitás. Fűzfatenyésztés terjedése. A müncheni baromfi- és madár-kiállitás. A gazdasági vándor-tanitók alsó-Ausztriában. Tenyészállatok nagybani bevásárlása. A szarvasmarha tenyésztés hanyatlása Ausztria-Magyarországban. Baromfikiállitás Bécsben. Marhavész. A kincstári államjószágok után esedékes bérrészletek. A vizellet értékesítése. Tenyészállatok eladása. Termelésre ajánlatos kereskedelmi növények. Tejgazdaság a weidenstephani állambirtokon. A legnagyobb virágoskert Amerikában. A golubácsi legyek csipése ellen.) — Kiállítások, versenyek, ülések, előadások határnapjai — Nyílt tér. —Szerkesztői üzenetek. — Üzleti hirek. — Hirdetések. Előfizetési felhívás a „Földmivelési Érdekeink“ 1876. évi folyamára. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog haladni, és több mint százhetvenre menő munkatársai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Lapunk szíves olvasóit felkérjük, hogy lapunknak körükben új pártolókat szerezni szíveskedjenek. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési árak: 2 hóra 1 frt., 3 hóra 1 frt. 50 kr., 6 hóra 3 frt., egész évre 6 frt. A „Falusi Gazdáival együtt: 3 hóra 2 frt., 6 hóra 4 frt. egész évre 8 frt. Rajzok az angol földmivelés köréből.*) A juh gazdaságok. E gazdaságokat Angliában a dombi gazdaságok „Hill farm“ név alatt ismerik, hol szántás-vetés vagy éppen nem, vagy csak némi részben űzhető s ennélfogva e terület juhlegeltetéssel értékesíttetik, mi majdnem kivétel nélkül csakis a hegylejtőkön, szánthatlan dombokon történik, s az ily területek ős gyep legelőkül szolgálnak. Habár kivételesebben itt-ott a hegyesebb megyékben Angliában is léteznek legeltető gazdaságok, leginkábbb Walesben Devonshireben, Northumberlandban fordulnak elő, de ezek némi szántás-vetéssel vannak rendesen egybekötve; a kizárólagos legeltető gazdaságok, hol szántás-vetés csakis ritkábban fordul elő, Skócziában vannak, azokon a kopár, fátlan domb és hegyeken, melyek a continentalis szemlélőre, ki megszokta a hegyeket erdővel ékesítve látni, oly kellemetlen hatást gyakorolnak. Annyiban is feltűnők, különösen a magyar szemlélő előtt e kopár hegyek, hogy míg nálunk hason területek fűben is szegények, kopaszok, leperzseltek szoktak lenni már júniusban is, addig a skót hegyek zöldek, magas avar s egyéb vad növényzettel borítottak, bozontos kinézésüek s a legtöbb esetben oly nedves természetűek, hogy ha szelidebb legelő, és mi fődolog, kaszálóra akar a gazda szert tenni, kénytelen épp úgy dramirozni mind a síkon. Tömérdek e hegyeken a tőzeg, s ha majd a mostani tékozló eljárás mellett a kőszénbányák kipusztulnak, s a tőzeg tüzelés fog előtérbe lépni, a skót hegyek nagy tényezőt fognak képezni Britannia közgazdászatában. A hegyek tőzegessége szemmel láthatólag nyilatkozik a rajtok csörgedező erekben, az azok által képezett kisebb-nagyobb tócsák és tavakban, melyek színe sötét szurok színű, mint az állott eső vize erdeinkben. Az a világhírű Loch Lomond, Catherine Ben Lomond és sok száz meg száz tó, épp azért áll messze a svájczi tavak mögött, mert míg ezek vize vagy kék vagy zöld, de kristálytiszta, addig a skót tavak sötét vize igen kedvetlenül hat a szemlélőre. Részemről én sok illusiót vesztettem el ama tavak látása alkalmával, s a skót felföld szépsége a valóságban nagyban alászállott előttem, viszonyítva a continens hegyes és havasos tartományaihoz. A skót felföldi bozontos domb és hegyein terülnek el a par exellence juhlegeltető gazdaságok, melyek kezelése erősen emlékeztet a mi hajdani pusztai, vagy a jelenlegi havasi juhtartásunkra. Nincsenek itt díszes aktok, csakis szerény színek a hegyek aljában elletésre s itt-ott szárnyékok, mi a legtöbb esetben egy malter nélkül rakott kőfalból áll, hol a télennyáron künn legelő juh magát a hózivatar elől megvonhassa. A mely gazdaság több szénát tud csinálni, annak juhai télre lejönnek a hegy alján álló farmudvarba, de mert ez csak kivételesebb állapot, szabály szerint künn csatangol a nyáj elvadult pásztorával, s annak lompos kutyájával v élődvén az avaron. Aránylag kevés juh él a skót hegyeken, legalább úgy tűnt fel nekem, ki nagy darab földet bejártam a felföldön. E körülménynek biztos okát nem birtam felfedezni, annál kevésbbé, mert ama bozontos füvet borított be- Igyek vad növényzetükkel gazdag táplálkozási s tért látszanak nyújtani a kus-juhoknak s hogy miért nem használtaik ki jobban, vagy abban keresendő az ok, hogy a füvezet vad, csak foltonkint szelid s ekkint nem nyújt annyi tápot, mint nyújtani látszik, vagy abban, hogy az angol gazdák átaljában pazarul szabják ki haszonállataiknak úgy az istállót, mint a legelői táplálékot. Ezt találtam majdnem minden farmban, hol megfordultam, s e tekintetben nem egyszer intéztem az illető gazdához észrevételt. Jól emlékszem, hogy Lincoln megyében Mr. Holmesnél látván a 600 acreos farm legelője terjedelmét, annak jóságát s viszont a rajt legelő baromnak aránylag mérsékelt számát, azon megjegyzésemet közöltem a farmerrel, hogy német és magyar gazda ekkora területen legalább is két annyi marhát fogna legeltetni. A válasz körülbelül ugyanaz volt, mit Mr. Hope György adott hason észrevételemre, mint azt később előadandom. Hogy megjegyzésem alappal bír, arról meggyőzhetem az olvasót egy pár példával. A Brulough herczeg birtokán levő Linbopi farmon például Mr. Acohichi 3000 acreon 2000 anyajuhot tart. Ugyanezen gazda Menzionban sir Graham Mongomery parlamenti tag birtokán 6000 acreon, daczára hogy sok völgyi lapály van a birtokban, 2000 anyát és 1000 urut tart, igaz, hogy a legelő egy része 2600 lábnyi magasan áll a tenger színe felett s ennélfogva a téli és tavaszi legeltetésre nézve e részek el vannak veszve. Ugyan e gazda Selkirkshirebe kebelezett Glenkerg farmján 1700 acreon 1220 juhot tart stb. Mivel a hegyeken a jó szénatakaritás vagy csak kis mértékben történhetik, vagy éppen nem, és mert mai napság már nehéz lapály-gazdáknál legelőt és turmpszot bérelni a jószágnak, tél és tavaszi idényre a Hill farmerek juhaikat két éves koruk befejeztével rendesen eladják oly lapály-gazdáknak, kik ahelyett, hogy turmosz-földjeiket bérbe adnák, maguk hizlalnak. Átalában a felföld farmerjai látják el az angol és skót gabnatermelő gazdákat hizlalni való ürüvel. Az elletés igen természetesen fedél alatt történik, amikor az állatok a lehetőségig öszszegyűjtött hegyi, esetleg völgyi szénán tartatnak. Egy-egy juhász gondjaira rendesen 600 darab juh bizatik. De a hózivatarok s az elletés idénye alatt, mely utóbbi három hétig szokott tartani, e pásztorok egy-egy bojtárt kapnak segítségre. Az ilyen pásztor bére negyvenöt darab anyajuh, azok minden termékével együtt, szabad lakás, egy tehéntartás és 480 font liszt. A juhász birkája a nyájjal teljesen egy sorsban részesül, együtt táplálkozik, együtt nyiratik, együtt megy vásárra stb. Észak-Skótziában a juhász készpénz bért kap s e szokás mindinkább kezd terjedni lejebb is. Lakásaik úgy vannak helyezve, hogy minél közelebb legyenek nyájaikhoz. Nehéz *) Lásd a „F. É.“ 16. számát.