Földmivelési Érdekeink, 1877 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1877-01-22 / 4. szám
82 — A növényhonosítás terjesztése czéljából Máré Ferencz e téren ismert szakegyén az állatkert növényhonositója, ugyanott egy nagyobb füvészeti gyűjteményt szándékozik összehozni. Ebbe hazánkban haszonnal honosítható ipari, gyógynövények lennének felveendők és innen terjesztendők. Nevezett a szükséges költségek beszerzésére az állat- és növényhonosító társulat által pártolt aláírási ívet bocsátott ki, melyen a földmivelési minisztérium 50 frtot írt alá. Az aláírási felhívásból kiemeljük a következőket: „A felhívás előterjesztője törekszik . I. A mezőgazdasági ipar érdekében a finom kosár fűz fajta gyűjteményt tökéletesíteni és az oly kitűnő műfát szolgáltató éjszak-amerikai diófa (Carya, Hikory) fajtákat, valamint az igen ajánlható és értékes más éjszak-amerikai fajtákat behozni. I. A finomabb minőségű rostot és fajt adó, úgymint a gyógy- és illatszeri növénygyűjteményt szaporítani. III. A czélszerűnek bizonyult, de itt kevéssé vagy éppen nem ismert gazdasági és takarmány növényeket behozni. IV. A száraz virágokból készült virágcsokrok, koszorúk és efféle munkák készítéshez szükséges finom diszfüvek, szalmavirágok és szalmavirág-féléket, melyek eddig nagyobb mennyiségben a külföldről hozatnak be, mivel mi, miáltal honi házi iparunk egy bőven jövedelmező keresetággal szaporodnék. A kisbirtokosok hitel- egyesülete tárgyában a kormányelnök az egyesület létesítő bizottságának hír szerint kijelentette, hogy a kormány kész megadni a magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesületnek a kért állami segély felét — vagyis 250.000 frtot — mihelyt az egyesület megalakult. Ami pedig a másik 250.000 frt befizetését illeti, ez összeget azon arányban fogja a kormány az egyesület számára folyóvá tenni, amely arányban növekszik a gyűjtendő magánalapítványok összege 250.000 frton túl. A kormány kész továbbá megadni az egyesületnek mindazon kiváltságokat, melyekkel a magyar földhitelintézet bír. A kormány jegyezni fogja a létesítő bizottság által kért egész álami segélyszszeget vagyis — mint eredetileg elhatároztatott — 500.000 frtot, ennek befizetésére nézve azonban ragaszkodik azon feltételekhez, illetve módozatokhoz, amelyeket a kormányelnök tett nyilatkozatában elmondott. A kért államsegélyösszeg kamatfizetés kötelezettsége nélkül engedtetik át használatra, illetőleg a tartalékalap gyarapítására a magyar kisbirtokosok országos földhitelintézetének. (1) Kényszer ugar rendszer. Aradmegyei Világos község azon határozatot hozta, hogy a községben a kényszer ugarrendszer állapítandó meg olyformán, hogy mindenki földjének 1/3 részét évenként ugarolni tartozik. E határozat a jan. 15-én tartott tvhatósági bizottsági ülésen megsemmisíttetett, miután felemlíttetett, hogy a földmivelési ministerium a megyének egy hasonértelmű határozatát 1873-ban megsemmisitette azon indokból, hogy a tulajdonjog ily nemű korlátozásnak alá nem vethető. A marhalevelek bélyeggel ellátása körül felmerült zavarok és félreértések felvilágositása czéljából a földmivelési miniszter a következő körrendeletét intézte valamennyi törv. hatósághoz: „423. sz. jan. 15. Több ízben tapasztaltam, hogy némely törvényhatóság az 1875. évi XXV. törvényczikk azon határozrányát, mely szerint bélyegjegyes marhalevelek kötelező használata rendeltetett el, tévesen magyarázza. Hogy tehát ezen félreértéseknek egyszer mindenkorra eleje vétetvén, a közönség érdeke megóvassék, szükségesnek találom a hatóságot figyelmeztetni, hogy az 1875. évi XXV. t. sz. csak a lovakról és szarvasmarhákról rendel bélyegjegyes marhaleveleket kiállítani, juhokra és kecskékre tehát ezen törvény hatálya ki nem terjed, hanem az utóbb említett kérődzőkről kiállítandó marhalevelekre nézve, az 1874. évi XX. törv. czikk határozmánya ezentúl is érvényben van. Az itt elmondottaknak értelme ez . Lovakról és szarvasmarhákról csak az 1875. évi XXV. törv. czikk által előirt, a törvényhatóságok által az adóhivataloktól beszerzett bélyegjegyes marhalevelek állíthatók ki; ellenben juhokról és kecskékről az 1874-ik évi XX. törv. czikk 17. §-ához kibocsátott miniszteri rendeletben körülírt, ezen minisztériumtól beszerzett marhalevelek állíttandók ki , megjegyeztetvén, hogy juhokról és kecskékről kiállítandó marhalevelek bélyegmentesek és nem csak egyes darabokról, hanem egész táskákról is kiállíthatók. (1) Ön tözés ügyben kormányintézkedés. A földmivelési miniszter kezdeményezése folytán a közmunka- és közlekedési miniszter Hieronymi államtitkár elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, melyben a földmivelési és pénzügyi minisztériumok képviselői is részt vesznek, s mely bizottság az öntözés ügyének mikénti emelését megvitatni, s kimerítő javaslatot tenni lesz hivatva. Értesülésünk szerint többek közt szó lenne arról is, hogy a Ferencz-csatorna mentén lévő kincstári birtokok egyikén, mint az már régebben tervezve volt, egy minta öntözési telep állíttatnék. Talán czélszerű lenne az is, ha a kormány a csatorna mentén, buzdításczéljából, néhány helyen saját költségén rendezne be kisebb öntözéseket, oly birtokosok földjén, kik a vízért bizonyos évi díjt fizetni hajlandók. Különben történjék bármi e tárgyban, csak történjék mielőbb! (!) Symphytum asperrimum. Ezen állítólag új, és külföldi gazdák által dicséretekkel elhalmozott takarmánynövényről minap mi is tettünk említést, most Werner tanár Poppolsdorfból elmondja, hogy e növény egyike azon újdonságoknak, melyek már több ízben elavultak, miután életrevalók nem voltak. Werner nem ajánlja növelését, miután a legfőbb hasznot hozó állatfajta, a szarvasmarha, nem kedveli, a juh és lónak pedig túlságos víztartalma miatt hátrányára lehet; mint széna el nem készíthető, hanem csak nyári takarmány; nedves igen termékeny (1 méterre bocsátja a gyökeret) vályog földet, nedves égaljat igényel, hogy nagy terméseket hozzon, ilyen körülmények közt azonban a legértékesb takarmánynövények is megteremnek ; száraz égalj és talajban kisebb hozama mint az értékesb hereféléké; a legkedvezőbb viszonyok közt is a nagy termések csak a 4. és 5-ik évben állanak be, midőn a növény gyökérzetét már kifejtette. — Mauthner Ödön budapesti mag- kereskedő 1877-ki főárjegyzékét lapunk mai szá-mához mellékeltük. Ezen elég szolid eljárásról ismeretes lévén, mind n egyéb megdicsérése felesleges • jó hire Magyarhon határain még túl is szárnyal. E jó hir, nevezett magkereskedés lelkiismeretes és pontos üzletbeli eljárásának természetes követkéése, mely szerint magvai csiraképessége és azok hű megnevezéséért kezeskedik. Ezenfelül Mauthner Ödön ur szakmájában Budapesten az egyetlen, ki a termelő közönség érdekében egy kísérleti kertet rendezett be magának. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. Kiállítások, versenyek, ülések, előadások határnapjai. Febr. 5. Somogym. gazd. egyes. vál. és közgyűlés. Sport. A pesti lovaregylet rendes közgyűlését jan. 14-én tartotta meg; elnök önméltósága dr. Wenckheim Béla, a gyűlést egy hosszabb beszéddel nyitá meg; ebből kiemeljük a következőket: Ötven éve, hogy a nagy Széchenyi István kezdeményezéséből első lóversenyünket tartottuk és a jelenlévők közül még többen emlékezni fognak azon kicsinyes mezőnyökre, melyekkel telivér tenyésztésünk első próbatételeit kezdtük. Azóta ebben is nagy haladást tett országunk, s épen az ötvenedik évfordulóban ért bennünket az öröm, hogy Magyarországon tenyésztett lovak nyerték az angol, franczia, német és ausztriai legnagyobb dijakat. Kétszázhetvennégy lovunk futott a bel- és külföldi pályákon, s összes nyereményük 464,034 frtra — közel egy fél millióra rúg, melyen. a külföld 191,000 frttal adózott. Mind lovaink felnevelése, mind idomitásira nézve roppant haladást tettünk. Látjuk, hogy a telivér „kipróbált anyag szaporodása óta országos lótenyésztésünk emelkedése is mind szembetűnőbb lesz.“ Örvendetes jelenség, hogy az egylet 15 új taggal szaporodott s igy a tavali jelentésben említett 128 tag helyett, jelenleg 141-et számlál . Az egylet múlt évi pénzügyi viszonyaira áttérve, hogy a kedvezőtlen körülmények következtében a tartalékpénztárból 3418 frtot kellett felvenni, melyből azonban a díjhátralékok bekövetelése folytán az év végén 1418 visszafizetődött, s hogy a kiadások és bevételek közti arány helyre álluttassék, 1877-re költség-előirányzat készíttetett, melyben a kiadások rovata 2900 frttal kisebb mint a lefolyt évben. A pesti gyep számára alakított újabb dijakat említve — a hála érzetével emlite fel elnöki excja legfelségesb urunk s királyunk azon kiváló kegyét, melylyel a pesti versenypálya számára „Kladrubi dij“ czimén — 2 és 3 éves lovaink számára az őszi meeting alatt kísérleti versenyül tt egymás utáni évek mindegyikére 2000 Irtot felajánlani kegyeskedett. Az ausztriai „Import-Verein“ ajánlatára egy, a belföldi lótenyésztés emelésére irányzott másik dij egy 3000 frtos „vándorló ivadék-verseny“ alapittatott 3 éves lovak számára, mely felváltva, egyik évben Pesten, másik évben Bécsben lesz tartandó a májusi versenyekkor. Pesten 1878-ban először , melynek évenkénti 1500 frtos részletét azonban az orszlgnemesítési alap kamataiból a 7-es bizottmány ajánlotta föl, s így az egyletet nem terheli. Ezután gr. Festetics Pál indítványozza, miszerint kerestessék meg a bécsi Jockeyclub, miszerint a közös versenyszabályok revideálása alkalmával tegyenek egy egyetértőleges felszólítást a berlini Union clubhoz a két monarchiabeli versenyszabályok egységesítésére. A közgyűlés egyhagú helyesléssel elfogadja az indítványt, s a titkár megbizatik annak előkészítésével. Dr. Orczy Elek egy arra vonatkozó javaslata, hogy a vidéki versenyekre a pesti főtitkárságnál is lehessen nevezni, behatóbb indokolás és a vidéki egyletekhez intézendő megkeresés végett az igazg. választmányi ülésre halasztatik, úgyszintén a pesti versenyek napjainak és sorozatának meghatározása. Titkár jelenti, hogy államdíjaink a lóversenyekre maradnak úgy mint tavaly, azaz: 6173 drb. 10 frankos arany, s így a vidéki pályákra is marad a beosztás mint tavaly, u. m.: Pozsony 500, Pest tavasz és ősz 2673, Kassa 650, Debreczen 900, Kolozsvár 900, Soprony 550. Ezután a választások következtek. Elnökül egyhangúlag és lelkesedéssel Wenckheim Béla báró újra megválasztatott. Választmányi tagokut: 10 kisorsolt és elhalt tag helyébe Szapiry Antal gr., Orczy Elek gr., Csekonics Endre gr., Károlyi Gyula gr., Festetics Tasziló gr. ifj., Festetics Pál gr., Hunyady Kálmin gr., Blastovics Ernő ur, Károlyi György gr., Wenckheim Rudolf gr., Beniczky Gábor ur. Birtokváltoztatás. Herzfeld Adolf ludinyi hevesmegyei birtokát (1220 hold) nyilvános árverésen megvette Almássy Móricz 185.000 forinton (Herzfelder e birtokot ezelőtt 3 évvel a mostani vevőtől 210,00 írton vette meg ) , és László Ecsedi birtokát, Haves megyében (650 hold) ugyancsak árverésen Grosz L. vette meg 42,000 írton. Szerkesztői üzenetek: 18. N. B. urnák Zomboly. Köszönettel vettem, fel fogom használni, további szives közreműködését örömmel fogadandom 19. E. S. urnák Göbölyjárás. A bérlet és házi kezelésről szóló czikkért szives köszönet. 20. M. B. urnák Budapest. A munka felhasználásáról szóló czikket köszönettel vettem. Legközelebb megjelen. 21. T. B. urnák Dettán. A kérdéses gép értéke és beszerzési forrása iránt kérdést intéztem. Az eredményt tudatni fogom. 22. B. E. urnák Szepes-Nagy-Lomnicz. Szives köszönet. A másik ügyben mit lehet, el fogok követni. 23. S. J. írnak N.Kilinda. A czikket köszönet el vettem — a lap iránt intézkedtem. 24. B. F. urnák Find. Az előfizetési pénzt ж kiadó hivatal átvette. 4. sz.