Földmivelési Érdekeink, 1882 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1882-12-18 / 51. szám

548 birtok közti szoros kapcsolatot kitüntetné. Igyekezni kellene tehát a telekkönyvi viszo­nyok szabályozásával a jelzáloghitelt meg­könnyíteni. A­mi a kamatmaximum kérdését illeti, annak kimondása, hogy az mi ezen és ezen felül van , az nem becsületes kamat és törvényes után be nem hajtható, igen jóté­kony. Nem szeretné, hogy a mostani 8%-tól eltérés történjék. Apponyi azon indítványát, hogy a vidéki pénzintézetek a bankkamatláb­nál magasabb kamatra adhatnak kölcsönt, nem tartja az uzsoratörvénybe valónak. A korcsmahitelre nézve, miután az e tekintetben való visszaélés akkor származik, hogy az el­fogyasztottál többnyire kétszer annyi iratik fel, a hitelezés e nemét megtiltaná. Az uzsora, mint büntető cselekmény fogalmának megha­tározásánál a fősúlyt az uzsoráskodásra irá­nyuló szándékra s az embertelen visszaélésre mások szorultságával a végett, hogy meg nem engedett haszon szereztessék, kívánja fektetni. Elnök: Azt hiszi, hogy miután a tárgy­ról mindenki nyilatkozott, a jegyzőkönyvek alapján kellene konstatálni, hogy a bizottság a megvitatott kérdésekben minő álláspontot foglal el. Szilágyi Virgil sajnálatát fejezvén ki a felett, hogy a tanácskozás tárgyát ké­pező kérdések tekintetében oly nagy differen­­cziák merültek fel, Apponyi Albert gróf kiemeli, hogy a szenvedő váltóképesség kér­désében egyhangúlag nyilatkozott és hogy a korcsmahitel rendezése tekintetében csak Ke­mény Géza báró nyilvánított eltérő véleményt. Az, mire megállapodás nem jöhetett létre, a kamatmaximum kérdése. A kamatmaximum pártolói úgy kontemplálják azt, hogy a tör­vényes kamatnak túllépése vétség legyen, a­mihez szóló indítványában hozzátette, hogy a túllépés kvalifikált esetei nem vétséget, hanem bűntettet képeznek, holott a kamatmaximum ellenzői tulajdonkép csak azt ellenzik, hogy annak túllépése már eo ipso az uzsoravétsé­get képezze. A jelentés tehát tartalmazhatná mindazt, a­mire nézve egyetértés létrejött, a differencziális pontra nézve pedig konstatálná az eltérő nézeteket. Szilágyi Virgil megjegyzi, hogy a kamatmaximumra nézve érdemileg ezúttal nem nyilatkozott s ettől most is tartózko­dik, mert ezt a fenforgó körülmények közt fölöslegesnek tartja. A­mi a szenvedő váltó­képesség megszorítását és a korcsmahitel kér­dését illeti, nehogy az mondathassék, hogy az egyhangúság oly általános, kijelenti, hogy a szenvedő váltóképesség megszorítását hitelvi­­szonyaink fejlődésénél fogva elvileg nem fo­gadja el, mindaddig, míg nem tudja, hogy mikép kívántatik a megszorítás. A szenvedő váltóképességnek a korlátozását azért sem pártolhatja a szóba hozott irányban, mert ezzel megfosztatik a középbirtokos attól a hiteltől, me­lyet például gépek vásárlásánál a gyáros nyújt. A korcsmahitelre nézve azt a formulát, a­mely a miniszteri javaslatban van, nem óhajtja, mert ez a legerősebb eszköz az uzsorás kezében. A korcsmahitel perelhetetlenségének kérdése összefügg a regale kérdésének rendezésével, egyiket a másik nélkül megoldani alig lehet­séges. Horánszky Nándor ama megjegyzése után, hogy Szilágyi mostani felszólalása mást tartalmaz, mint eddigi nyilatkozatai, a jegyző­könyvek alapján való jelentés elkészítésével Apponyi Albert, gr., dr. Darányi Ignácz és Horánszky Nándor bízattak meg. A gazdakör igazgatósága Somssich Pál elnöklete alatt dec­ember 6-án délután ülést tartott, melyen Korizmics László, Andaházy Pál, Huszár István, Károlyi Sándor gr., Gaál Jenő (világosi), Neumann Frigyes, Luczenba­­cher Pál, Koppély Géza, dr. Krausz Izidor, Szávoszt Alfonz, Kvassay Jenő, Karsay Al­bert, Ró­mai Béla, Sárosa Kapeller Ferenc­, Teleki Géza gróf, Tarnóczy Gusztáv és Bos­­sányi László vettek részt. A jegyzőkönyv hitelesítése után Ko­rizmics László bejelenti, hogy a magánjogi bizottság működésében annyira haladt, hogy a jegyzőkönyvek alapján egy külön bizottság által fog meghatároztatni, hogy az egyes fel­szólalók a felvetett kérdésekben minő állás­pontot foglaltak el. Az erről szóló jelentés legközelebb fog beadatni. A Dunagőzhajózássi társaságnak He­rich felszólalására adott válasza kiadatott a a közlekedési bizottságnak. Károlyi Sándor gr. előterjesztése alap­ján a legközelebbi szerdán deczember 13-án dr. Csillag Gyula: „a talajjavutási értéktöbb­let mint külön hitel alapjáról“, deczember 16 án : Villásy Pál a kerti gazdaságról, de­­czember 20-án: Ordódy Lajos a mezőgazda­sági biztosságról fog értekezni. Ekkor beáll a szünidő. Öt év után ,az első felolvasást „a mezőgazdasági szakokta­tásról“ Kodolányi Antal, a másodikat pedig „Budapest élelmezéséről“ Neményi Ambrus fogja tartani. Időközben fog határidő kitüzetni Bartók és Gyürky felolvasásának. Károlyi Sándor gróf előterjesztette a hitelszervezetre vonatkozó kérdéseket, a­melyek Korizmics László, Neumann Frigy és Tor­may Béla támogató felszóla­lása után gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt Földes Béla, Fröhlich Gusztáv és Neumann Frigyes tagokból álló bizottsághoz utasíttat­­tak azzal, hogy véleményes jelentést terjesz­­szen elő. E bizottságnak Somssich Pál felszólalására Csengeri Antalnak a népban­kokról és hitelről írt munkája is figyelmébe ajánltatik. Új tagokat felvetettek: Krieger Pál, Gonda Béla, Bibó Dénes és Sugár Sándor. * * * Az igazgatósági ülés után Somssich Pál elnöklete alatt Pólya Jakab ügyvéd az ame­rikai versenyről tartott felolvasást. Értekező főkép az Egyesült­ Államokra terjeszti ki fi­gyelmét. Az amerikai Egyesült­ Államok nagy­ságát és hatalmát, úgymond, nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, mert az a mellett, hogy már most is nagy, még mindig fejlődik, a­mint azt a népszámlálás is bizonyítja. Ma az Egyesült­ Államok lakosainak száma 53 millió, e szám évenként 3 százalékkal emelkedik. A fejlődést bizonyítja az is, hogy míg e század ötödik tizedében az összes áruforgalom 2376 millió dollár értéket képviselt, a nyolczadik tizedben már 11245 millióra rúgott. Ebben az évben azonban különösen a kivitel hanyat­lott. A verseny­képességet és ennek emelke­dését mutatja, hogy a múlt évben a kivitel 224 százalékkal volt nagyobb, mint 1871-ben. Felolvasó a versenynek főkép ama ténye­zőire kíván csak szorítkozni, melyekre nálunk nem elég figyelem fordíttatik. A verseny­ké­pesség egyik okául azt állítják, hogy Ameri­kában a föld igen olcsó. Amerikában a jó és gazdaságra használható föld ép oly drága, mint nálunk. Különben a birtokok ára Ame­rikában is nagyon változik. A keleti államok­ban például egy acre (40467 hektár) 2000 dolláron fölül is adatik el. A­honnan a leg­több búza kikerül, azokban az államokban a föld is igen drága. Nagy műveletlen területek vannak még Amerikában, de nem oly óriá­siak, mint mondják. Az összes még művelés alá vehető föld 100 — 150 millió acróra te­hető. Felolvasó ezután azt az állítást c­áfolta adatokkal, hogy az amerikai föld rendkívül jó hozamokat szokott adni. Az sem áll, hogy Amerikában csekély adót kell fizetni, mert Amerikában az adó szintén igen ngy össze­geket képvisel. Végül America és Angolor­szág versenye közt von párhuzamot. FÖ..HM1 V . LÉS ] É­S ! B­KK Kl .N­y. jjP­ r Folytatás a mellékleten. 51. sv.. Az orsz. magy. gazdasági egyesületből. A tejszövetkezetről. Az országos m. gazdasági egyesület szö­vetkezeti szakosztálya nov. 25-én délután a Köztelken ülést tartott. Gr. Dessewffy Aurél elnök üdvö­zölvén az egybegyűlteket, a gyűlést megnyitja s tárgyul Egán Ede felolvasását tűzi ki. E­g­á­n Ede a Budapesten felállítandó tejszövetkezetről tartott előadást, s mivel fel­olvasása nemcsak gazdasági, hanem közegész­ségügyi szempontból is tárgyalja azon kérdést, miként kell fővárosunkat jó minőségű és az egészségre nem ártalmas tejjel ellátni, a ter­jedelmes felolvasásból a következőket kö­zöljük : A nagy városok raczionális élelmezése a priori is a legnehezebb feladatok közé tar­tozik. Annál nehezebbé válik ezen feladat oly városnak, mint Budapest, melynek lakossága 1857-től a jelenig megkétszereződött. Ezen szempont már maga oda irányítja figyelmün­ket, hogy váljon a konzumpczió ezen növek­vésével szemben, a produkc­ió rendes fejlődés útján igyekezett-e az óriásilag emelkedő szük­ségletnek megfelelni, avagy természetellenes állapotok, sőt a közegészség­ügyre hátrányos viszonyok fejlődtek-e ki ? Hogy erre nézve, és­pedig az élelmi czikkek között első helyet foglaló tejteki el­látására a fővárosnak világos képét tárjuk fel, elégséges e nagyon is meggyőzőleg szóló adatokat sorolni fel. Az országos gazdasági egyesület első titkára Ordódy Lajos és előadó e hóban kö­rülbelül 10,000 liter tejen tett vizsgálatot és a nyert adatokból kitűnt: 1-szer. Hogy a vizsgált tejnek 58 szá­zaléka vizezett volt, 10 százaléka lefölözött, 7 százaléka határozott kellemetlen izű volt, így tehát csak 25 százaléka találtatott nor­málisnak, 2 szet. Általában pedig a tejnek 71 szá­zaléka a fővárosból, és 29 százaléka faluról lett behozva. 3. A város E­gyes területeire nézve ta­láltat­ott az 1-ső körizetben 50°/0normál és 50°/,) abnormálnak­, 2-ik ‹7 36»/0 77 64% 77 4-ik )‹ 33% 1) 67% ‹‹ 5-ik 77 50% 77 50»/« 77 6-ik­­) 15% 77 85 % 77 7-ik 77 38% 77 62% 77 8-ik 77 5% 77 95% 77 9-ik· 11% 77 89% 77 4. A boltok és egyes belvárosi tejes kocsik kivételével a tejet általában rendkí­vüli tisztátlan alakban hozzák eladásra. Sok esetben a tejet tartalmazó és merő edény alján fehér szürke nyákos réteg találtatott. 5- öt. „A frissen fejtnek“ mondott tej, az összes itt szóban levő tejárusítók egy har­madánál oly módon árusíttatik el, hogy az egyik edényből a vizezett tej, a másikból a tejszín, vagy mesterségesen előállított hab összekevertetik, a belvárosi tejárusítók pedig a tejet kivétel nélkül három edényből, vize­zett vagy tejfölözött tejszínt és habot keverik össze. Ezen mesterséges hab előállítása a bel­városban még tűrhető tiszta, míg a külvárosok­ban azonban többnyire szappan izű­, még pedig oly mérvben, hogy annak élvezetét teljesen lehetetlenné teszi. 6- or. A tej árára nézve, az összes meg­vizsgált tej 50°/0 volt 12 kr., 24% volt 14 kr., 16°/0 volt 10 kr., 5% volt 15 kr., l°/0 volt 16 kr., így átlagosan 12,4 kr. Előadó azonkívül a figyelmet arra is felhívta, hogy e számadatok a rossz tej még rosszabb hatását nem tüntetik fel. Itt a fővá­rosban még nem, de más országokból, hol ezen ügygyel régóta foglalkoznak, igen tekin­télyes orvosok által gyűjtött adatokban kitű­nik, hogy számos e­stben vörheny, difteritis

Next