Földmívelési értesítő, 1924 (34. évfolyam, 1-22. szám)

1924-01-05 / 1. szám

2 útján kitenyésztett növényfajtáknak egészséges vetőmagját szabad forgalomba hozni, ha az egyébként a jó vetőmag tulajdonságaival bír. Olyan nemesített növényfajta vetőmagját, amelyet nem az eredeti nemesítést végző termelő­nek saját telepén vagy a felügyelete alatt álló szaporító telepén termeltek, „utántermés" meg­jelöléssel kell ellátni s ezenfelül az eredeti neme­sítő megnevezése mellett azt is fel kell tüntetni, hogy az az eredeti nemesített vetőmagnak hánya­dik évi utánterm­ése (pl. M­. nemesített búzájá­nak első, második stb. évi utánterm­ése.) Eredeti nemesített vetőmagot csakis a zár sérelme nélkül fel nem bontható módon zárolt (pecsét, fémzárjegy st­b.) csomagolásban (zsák, zacskó stb.) szabad forgalomba hozni és a cso­magolás burkolatán a­ nemesítést végző termelő nevét és — ha­ a nemesítő a fajta közelebbi meg­jelölésére különleges jelzőt (faj­ta számot, nevet) használ — ezt a jelzőt is fel kell tüntetni (pl. M­. 15. sz. erdeti nemesített búza vetőmagja). A jelen rendelettel szabályozott kötelező meg­jelöléseket az árura vonatkozó hirdetésen, ár­ajánlaton, körlevélen, számlám, fuvar- vagy szállítólevélen stb. is alkalmazni kell. 2. Annak megállapítására, h­ogy a vető­magot valóban szakszerű nemesítés útján állí­tották-e elő, az országos m. kir. növénynemesítő intézet, annak elbírálására pedig, hogy a neme­sített vetőmag megfelel-e a­lió vetőmag követel­ményeinek, a m­ kir. vetőmagvizsgáló állomás illetékes. 3. „Az országos m. kir­, növénynemesítő intézet által törzskönyvezett vagy elismert" megjelöléssel csakis olyan nemesített vetőmagot szabad forgalomba hozni, amelyet az illető inté­zet valóban törzskönyvezett vagy elismert.­Ily vetőmagnak forgalomba hozatalára egyéb­ként az 53040/1915. F. M. sz. rendelettel kibocsá­tott „Szabályzat a magyar nemesített növény­fajták állami elismerésére és törzskönyvezésére" i­rányadó. 4. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit meg­szegi vagy kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt az 1895 : XLVI. t­ c. és a végre­hajtása­ tárgyában kibocsátott 38286/1896. F. M. számú rendelet rendelkezései­ szerint büntetendő. 5. Ez a rendelet 1924. évi január hó 1-én lép életbe. Budapest, 1923. évi december hó 20-án. Szabó István s. k. m. kir. földmíveléeslg­yi minister. A m. kir. földmívelésü­gyi ministernek az érdekelt ministerekkel egyetértve 49943/1923. szám alatt kibocsátott rendelete a búzaliszt- és rozslisztkivitel szabályozása tár­gyában. A búzaliszt- és rozslisztkivitelt szabályozó 47.777/1923., illetve 49.409/1923. számú rendeletek helyébe a­ következő rendelkezések lépnek: 1. A búza- és rozsőrlemények közül csakis a mindenkori budapesti tőzsdei lisztjellegmintá­nak (typus) megfelelő búzanullásliszt (búzadara) és búzafőzőliszt (2. typus), illetve rozsliszt szál­lítható ki vámkülföldre s ez is csak akkor, ha minden zsákon rajta van annak a malomnak a zsákjegye (cédula) és fémzárja (plomb), melyben a liszt őröltetett. Búzafőzőlisztet (2. typust) a megfelelő (6. §.) mennyiségű buzanullásliszt nél­kül kivinni nem szabad. 2. Kivitelre jogosult mind­az a kereske­delmi malom, mely azt a körülményt, hogy vám­küföldre exportálható buzanulláslisztet, buza­főzőlisztet, (2. typust) vagy rozslisztet szándéko­zik előállítani, a m. kir. közélelmezési minister­ial már eddig bejelentette vagy ezután bejelenti, illetőleg az a termény- és lisztkereskedő (bej. cég), aki ilyen malomnak kivitelre őrölt nullás búza­lisztjét, búzafőzőlisztjét (2. typus) vagy rozs­lisztjét megvásárolta, vagy az általa vásárolt búzát (rozsot) ilyen malomban őrölteti meg. A kereskedővel egyenlő elbírálásban részesül a termelő saját termésű eladásra szánt búzája vagy rozsa tekintetében. Mind a kereskedő, mind a termelő egy-egy alkalommal legalább annyi búzát, illetve rozsot köteles ily célra felőröltetni, amelynek őrlési adója arányában legkevesebb egy nagyon nullás­lúzaliszt, búzafőzőliszt (2. typus), illetve rozs­liszt kivitelére jogosult. Kivitelre őrölt lisztmennyiségek a malmok között adás-vétel tárgyát nem képezhetik. 3. A közélelmezési ministernek jogában áll a kiviteli őrlésre jelentkezett malom műszaki be­rendezését szakértővel megvizsgáltatni és ameny­nyiben ez a berendezés a tőzsdei lisztjellegmintá­nak megfelelő búzanullásliszt" (búzadara), búza­főzőliszt (2. typus), illetve ilyen rozsliszt előállí­tására alkalmatlannak bizonyulna, az illető malomtól kivitelben való részesedés megtagad­ható. 4. A kiviteli engedélyek az egyes malmok által végzett kereskedelmi őrlés után az állam­nak őrlési adó címén beszolgáltatott búza, illetve rozsa arányában fognak kiadatni. 5- A gabona- és lisztkereskedő cégek által vásárolt, valamint a termelő saját termését képező és mindkét esetben vámért megőrölt buza vagy rozs arányában kivitelre kerülő buzanullásliszt, búzafőzőliszt (2. typus) vagy rozsliszt, kiszállítási joga az őröltető kereskedőt, illetve a termelőt, illeti meg, ez a­ liszt Quantum azonban az illető malom kiviteli kontingensébe beszámít. 6. Mind a malom, mind a kereskedő, vala­mint a termelő az általa kereskedelmi célokra megőrölt, illetve megőröltetett búzánál az őrlési adó címén beszolgáltatott búzamennyiség minden egyes métermázsája után négy (4) métermázsa nullásliszt (búzadara) és 0,80 métermázsa búza­főzőliszt, rozsnál pedig hat (6) métermázsa rozs­liszt kivitelére jogosult. 7. Az őrlési adó címén megállapított búza illetve rozs beszolgáltatásával a malom, illetőleg a kereskedő vagy a termelő a kivitelre való jogot megszerezte ugyan, a kiviteli engedély azonban az érdekelt miniszerekkel egyetértve csak akkor fog részükre kiadatni, ha a kivitel után fizetendő és a m. kir. pénzügyminister által folyó évi június hó 16-án L.­­25.688. szám alatt kiadott rendeletben (megjelent a Budapesti Köz­löny június 20-iki­­138. számában) aszerint, hogy búzanyllásliszt és főzőliszt, vagy rozsliszt kivite­léről van szó- 5 kg. búzában, illetve 5 kg. rozs­ban­ megállapított lisztkiviteli illetéket a m. kir. közélelmezési miniszer által kijelölt helyen be­szolgáltatták s ennek megtörténtét,­ valamint az őrlési adógabona beszolgáltatását az engedély iránti kérvényhez csatolt okiratokkal igazolták­ 8. Mindazon malom-, termény- és lisztkeres­kedő, valamint termelő részére, aki az előbbi sza­kaszban körülirt kötelezettségek teljesítését igazolta, a kiviteli engedély 1924. évi július hó 31-ig terjedő hatálylyal fog kiadatni. 9. A m. kir. közélelmezési minister jogosult a 2638/1922. M. E. szám­i rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1922 március 19-iki 65. számá­ban) alapján a malmok őrleményeinek minőségét szakértőkkel bármikor megvizsgáltatni. Am­eny­nyiben e vizsgálat során avagy egyéb ellenőrzés útján az állapíttattnék meg- hogy valamely malom által előállított nullásliszt, főzőliszt vagy rozs- , 1. szám.

Next