Földmívelési értesítő, 1924 (34. évfolyam, 1-22. szám)
1924-01-05 / 1. szám
2 útján kitenyésztett növényfajtáknak egészséges vetőmagját szabad forgalomba hozni, ha az egyébként a jó vetőmag tulajdonságaival bír. Olyan nemesített növényfajta vetőmagját, amelyet nem az eredeti nemesítést végző termelőnek saját telepén vagy a felügyelete alatt álló szaporító telepén termeltek, „utántermés" megjelöléssel kell ellátni s ezenfelül az eredeti nemesítő megnevezése mellett azt is fel kell tüntetni, hogy az az eredeti nemesített vetőmagnak hányadik évi utántermése (pl. M. nemesített búzájának első, második stb. évi utántermése.) Eredeti nemesített vetőmagot csakis a zár sérelme nélkül fel nem bontható módon zárolt (pecsét, fémzárjegy stb.) csomagolásban (zsák, zacskó stb.) szabad forgalomba hozni és a csomagolás burkolatán a nemesítést végző termelő nevét és — ha a nemesítő a fajta közelebbi megjelölésére különleges jelzőt (fajta számot, nevet) használ — ezt a jelzőt is fel kell tüntetni (pl. M. 15. sz. erdeti nemesített búza vetőmagja). A jelen rendelettel szabályozott kötelező megjelöléseket az árura vonatkozó hirdetésen, árajánlaton, körlevélen, számlám, fuvar- vagy szállítólevélen stb. is alkalmazni kell. 2. Annak megállapítására, hogy a vetőmagot valóban szakszerű nemesítés útján állították-e elő, az országos m. kir. növénynemesítő intézet, annak elbírálására pedig, hogy a nemesített vetőmag megfelel-e alió vetőmag követelményeinek, a m kir. vetőmagvizsgáló állomás illetékes. 3. „Az országos m. kir, növénynemesítő intézet által törzskönyvezett vagy elismert" megjelöléssel csakis olyan nemesített vetőmagot szabad forgalomba hozni, amelyet az illető intézet valóban törzskönyvezett vagy elismert.Ily vetőmagnak forgalomba hozatalára egyébként az 53040/1915. F. M. sz. rendelettel kibocsátott „Szabályzat a magyar nemesített növényfajták állami elismerésére és törzskönyvezésére" irányadó. 4. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt az 1895 : XLVI. t c. és a végrehajtása tárgyában kibocsátott 38286/1896. F. M. számú rendelet rendelkezései szerint büntetendő. 5. Ez a rendelet 1924. évi január hó 1-én lép életbe. Budapest, 1923. évi december hó 20-án. Szabó István s. k. m. kir. földmíveléeslgyi minister. A m. kir. földmívelésügyi ministernek az érdekelt ministerekkel egyetértve 49943/1923. szám alatt kibocsátott rendelete a búzaliszt- és rozslisztkivitel szabályozása tárgyában. A búzaliszt- és rozslisztkivitelt szabályozó 47.777/1923., illetve 49.409/1923. számú rendeletek helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1. A búza- és rozsőrlemények közül csakis a mindenkori budapesti tőzsdei lisztjellegmintának (typus) megfelelő búzanullásliszt (búzadara) és búzafőzőliszt (2. typus), illetve rozsliszt szállítható ki vámkülföldre s ez is csak akkor, ha minden zsákon rajta van annak a malomnak a zsákjegye (cédula) és fémzárja (plomb), melyben a liszt őröltetett. Búzafőzőlisztet (2. typust) a megfelelő (6. §.) mennyiségű buzanullásliszt nélkül kivinni nem szabad. 2. Kivitelre jogosult mindaz a kereskedelmi malom, mely azt a körülményt, hogy vámküföldre exportálható buzanulláslisztet, buzafőzőlisztet, (2. typust) vagy rozslisztet szándékozik előállítani, a m. kir. közélelmezési ministerial már eddig bejelentette vagy ezután bejelenti, illetőleg az a termény- és lisztkereskedő (bej. cég), aki ilyen malomnak kivitelre őrölt nullás búzalisztjét, búzafőzőlisztjét (2. typus) vagy rozslisztjét megvásárolta, vagy az általa vásárolt búzát (rozsot) ilyen malomban őrölteti meg. A kereskedővel egyenlő elbírálásban részesül a termelő saját termésű eladásra szánt búzája vagy rozsa tekintetében. Mind a kereskedő, mind a termelő egy-egy alkalommal legalább annyi búzát, illetve rozsot köteles ily célra felőröltetni, amelynek őrlési adója arányában legkevesebb egy nagyon nulláslúzaliszt, búzafőzőliszt (2. typus), illetve rozsliszt kivitelére jogosult. Kivitelre őrölt lisztmennyiségek a malmok között adás-vétel tárgyát nem képezhetik. 3. A közélelmezési ministernek jogában áll a kiviteli őrlésre jelentkezett malom műszaki berendezését szakértővel megvizsgáltatni és amenynyiben ez a berendezés a tőzsdei lisztjellegmintának megfelelő búzanullásliszt" (búzadara), búzafőzőliszt (2. typus), illetve ilyen rozsliszt előállítására alkalmatlannak bizonyulna, az illető malomtól kivitelben való részesedés megtagadható. 4. A kiviteli engedélyek az egyes malmok által végzett kereskedelmi őrlés után az államnak őrlési adó címén beszolgáltatott búza, illetve rozsa arányában fognak kiadatni. 5- A gabona- és lisztkereskedő cégek által vásárolt, valamint a termelő saját termését képező és mindkét esetben vámért megőrölt buza vagy rozs arányában kivitelre kerülő buzanullásliszt, búzafőzőliszt (2. typus) vagy rozsliszt, kiszállítási joga az őröltető kereskedőt, illetve a termelőt, illeti meg, ez a liszt Quantum azonban az illető malom kiviteli kontingensébe beszámít. 6. Mind a malom, mind a kereskedő, valamint a termelő az általa kereskedelmi célokra megőrölt, illetve megőröltetett búzánál az őrlési adó címén beszolgáltatott búzamennyiség minden egyes métermázsája után négy (4) métermázsa nullásliszt (búzadara) és 0,80 métermázsa búzafőzőliszt, rozsnál pedig hat (6) métermázsa rozsliszt kivitelére jogosult. 7. Az őrlési adó címén megállapított búza illetve rozs beszolgáltatásával a malom, illetőleg a kereskedő vagy a termelő a kivitelre való jogot megszerezte ugyan, a kiviteli engedély azonban az érdekelt miniszerekkel egyetértve csak akkor fog részükre kiadatni, ha a kivitel után fizetendő és a m. kir. pénzügyminister által folyó évi június hó 16-án L.25.688. szám alatt kiadott rendeletben (megjelent a Budapesti Közlöny június 20-iki138. számában) aszerint, hogy búzanyllásliszt és főzőliszt, vagy rozsliszt kiviteléről van szó- 5 kg. búzában, illetve 5 kg. rozsban megállapított lisztkiviteli illetéket a m. kir. közélelmezési miniszer által kijelölt helyen beszolgáltatták s ennek megtörténtét, valamint az őrlési adógabona beszolgáltatását az engedély iránti kérvényhez csatolt okiratokkal igazolták 8. Mindazon malom-, termény- és lisztkereskedő, valamint termelő részére, aki az előbbi szakaszban körülirt kötelezettségek teljesítését igazolta, a kiviteli engedély 1924. évi július hó 31-ig terjedő hatálylyal fog kiadatni. 9. A m. kir. közélelmezési minister jogosult a 2638/1922. M. E. számi rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1922 március 19-iki 65. számában) alapján a malmok őrleményeinek minőségét szakértőkkel bármikor megvizsgáltatni. Amenynyiben e vizsgálat során avagy egyéb ellenőrzés útján az állapíttattnék meg- hogy valamely malom által előállított nullásliszt, főzőliszt vagy rozs- , 1. szám.